Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Iszonyatosan macerás
– így értékelte a mostani trendeket érdeklődésünkre Sahin-Tóth Balázs, a budapesti Allen & Overy Kádár Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje. Ez arra vonatkozik, hogy a mostani bizonytalan gazdasági közegben nehéz üzleti döntéseket hozni.
A globális M&A, vagyis céges felvásárlási és összeolvadási tranzakciók összértéke tavaly mintegy 3600 milliárd dollárra esett vissza a korábbi rekordmagas, csaknem 5800 milliárd dolláros szintről. A cég felmérése szerint az M&A ügyletek száma is visszaesett: a 2021-es 66 ezerről 56 ezerre csökkent 2022-ben. Mindhárom nagy piac – az Egyesült Államok, Európa és Ázsia csendes-óceáni térsége – 2022-ben jelentős csökkenést mutatott 2021-hez képest.
Sahin-Tóth elmondása szerint a bizonytalanságon túl az is egyre komolyabbá váló korlát a felvásárlási piacon, hogy az érintett cégek szeretnek hitelből vásárolni, ami viszont a magasabb infláció nyomán megnőtt banki kamatok miatt sokszor túl drága lesz.
Drága, vagy nem elérhető a hitelezés
– mondta Sahin-Tóth, leírva a hazai helyzetet.
Nyugati kontextusban sokkal nagyobb értékű ügyleteket bonyolítanak. „Magyarországon ilyen piac nincs” – tette hozzá.
Magyarországon ehhez képest az M&A tranzakciók összértéke több mint 50 százalékkal nőtt, a 2021-es 2,13 milliárd dollárról 2022-ben 3,24 milliárd dollárra emelkedett. A növekedés a Vodafone felvásárlásának tudható be, a 660 milliárd forintos ügylet után a cég magyarországi leányvállalata a 4iG és a magyar állam tulajdonába került.
Felvetésünkre, miszerint a kockázati tőke Magyarországon és Európában általában állami pénz, Sahin-Tóth kiemelte: ezzel szemben az Egyesült Államokban már 1 százalék alatti az állami szerep, a beruházások színterén praktikusan minden piaci alapon történik. Nálunk ezzel szemben minden jel szerint kell a külső segítség, nagyobb cégeknél is.
Rákérdeztünk arra, is, hogy a felvásárlási piacon milyen hatást lát Sahin-Tóth, miután Horvátország már belépett az eurózónába, Bulgária meg erőteljesen törekszik. A szakember kiemelte: ez bizonyos bizonytalansági tételeket kizár.
Nem mindegy egy vállalat értékelésében, hogy egy euró 400, vagy 420.
Közép-Kelet-Európában egyébként 2021-hez képest 2022-ben lényegében nem változott a tranzakciók összértéke és csak csekély visszaesés volt tapasztalható a cég felmérése szerint. 2022-ben több mint 29,84 milliárd dollár volt a tranzakciók összértéke (1273 ügylet), a 2021-es mintegy 30,4 milliárd dollárhoz képest (1383 ügylet). 2022-ben az M&A tranzakciók értéke alapján a közép-kelet-európai régió három legnagyobb piaca: Lengyelország (19,47 milliárd dollár, 471 ügylet), Magyarország (3,24 milliárd dollár, 84 ügylet) és Románia (2,4 milliárd dollár, 166 ügylet) volt.
