A kártyatársaság felmérése 2020 óta készül, mindig frissítve az aktuális piaci fejleményekkel – mondta a jelentés bemutatásakor Márkus Gergely, a Mastercard magyar és a szlovén piacok stratégiai és operatív irányításáért felelős country managere. A fő tendencia amit a legutóbbi kutatás eredményei alapján meg lehet állapítani, hogy Magyarországon jól kiépült a digitális fizetési infrastruktúra, de ez nem jelenti, hogy ne lehetne tovább fejlődni.
Az országban jelenleg sok digitális fizetési szolgáltatási forma elérhető, és várhatóan további csatornák fognak megjelenni. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ügyfelek számára már talán zavarkeltő a sok megfejtés, ezt mutatja, hogy az ügyfelek tudása stagnálást mutat. Ez abban is megmutatkozik, hogy egy ideje egyre erősödik a jövedelmek terén a készpénz szerepe, trendszerű, hogy egyre többen kapják meg részben készpénzben a fizetésüket, amit sokan továbbra is kényelmesebbnek és biztonságosabb megoldásnak tartanak, mint valamelyik digitális csatorna.
A készpénz egyfajta reneszánszát éli, ez minden korosztályra igaz, de a legnagyobb az idősebb korosztályban a készpénzt preferálók aránya. Ennek több magyarázata lehet, köztük a digitális csatornák fejlődésével együtt járó csalások számának növekedése, vagy akár az általános gazdasági helyzet. Az infrastruktúra fejlődésé ellenére a felhasználói tudás csak stagnál. Kérdésükre Márkus elmondta, ehhez az is hozzátartozik, hogy a piac fejlődésével a léc is magasabbra kerül, egyre több területről kell alaposabb ismerettel rendelkeznie egy felhasználónak, hogy azt lehessen mondani, hogy magabiztosan kezeli a digitális pénzügyeket.
A Mastercard szerint sikertörténet, hogy szabályozói döntés nyomán létezik és működik Magyarországon az azonnali fizetés, amiről érdekes módon a kutatásban részt vevők egy jelentős hányada nem tudta, hogy ezáltal egy banki átutalás 5 másodperc alatt célba ér.
Elfogadás terén, kereskedői oldalon bőven van még fejlődés, országszerte sok olyan kereskedő van, ahol nem lehet digitálisan fizetni. Ennek több oka lehet, de az eszközök megvannak, nagy a kínálat. Már nehéz egy szerelőnek vagy fodrásznak azt mondani, hogy nem éri meg, vagy nem fér hozzá, leginkább adózási szempontokat lehet abban látni, hogy nem lép a digitalizálás felé.
Martinovic Boris, a Mastercard kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója kiemelte, hogy a csalásvédelem terén még fejlődnie kell az iparnak. Ez azért is fontos, mert a korábbi szabályozói felállással szemben, amikor a csalás által okozott kárt a bank fedezte, mostanra ez már elsősorban az ügyfelet terheli. Ez is lehet az egyik oka, hogy megnőtt a készpénz iránti bizalom.
Ennek a hosszabb távú hatása még nem látható, mint Márkus kérdésünkre elmondta ez a fejlemény egyelőre nem mutatkozik meg a Mastercard üzleti eredményeiben.
Martinovic elmondása szerint a kutatás megállapította, hogy az aluledukáltak, idősek és a szegények teljesítenek a legrosszabbul a felméréseken. Ráadásul nem látszik a fejlődés, pedig sok szereplő igyekszik terjeszteni a tudást.
Ezért lehet, hogy érdemes lenne újragondolni ezeket a programokat, mivel amik zajlanak, olyan helyre mennek, ahol amúgy is adott a befogadás. Valószínűleg több eredményt lehetne elérni célzott ismeretterjesztéssel a felmérésekben gyengébben tejesítő területeken és célcsoportokban.
A digitális fejlődés terén kedvező, hogy például a SZÉP kártyák is működnek digitálisan, de bőven van még terep amit a szabályozás meg tud tenni a további fejlődés érdekében. Ilyen fejlődő terület még a fiatalok körében egyre népszerűbb különböző, hordható eszközök, például okosórák térnyerése, amelyekkel lehetséges fizetni is.
