Váradi József üzent a Ryanair-vezérnek: „Ha sokat dumál, akkor előbb-utóbb feljelentjük”

„Erre nem tudok mit mondani, legfeljebb annyit, hogy ha sokat dumál, akkor előbb-utóbb feljelentjük, aztán jobban meggondolja, hogy miket beszél” – jelentette ki Váradi József, a Wizz Air igazgatója a G7-nek adott interjújában, arra reagálva, hogy Michael O’Leary Ryanair-vezér korábban közeli csődről és piramisjátékról beszélt a magyar vezetésű légitársaság üzleti modelljével kapcsolatban.

Váradi elmondta, hogy O’Learynél már vagy tízszer csődbe ment a Wizz Air, miközben a légitársaság likviditási rátája magasabb, mint a Ryanairé.

„Értem, hogy mit szeretne látni, hogy ő legyen az egyetlen légitársaság, aki át tudja venni az egész piacot. De ez sehol nincs így, és nem is lesz így” – mondta.

Az orosz–ukrán háború is szóba került a beszélgetés folyamán, ezzel kapcsolatban Váradi elmondta, hogy ha van olyan légitársaság Európában, amelynek fontos Ukrajna, akkor az a Wizz Air.

„Mi voltunk az egyetlen nem ukrán légitársaság, aki bázisüzemeléssel repült Ukrajnában a háború kitörése előtt. Még az azt megelőző éjszaka is repültünk Ukrajnába” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy számukra abszolút stratégiai kérdés Ukrajna.

A háború kitörésekor a légitársaság négy gépe rekedt Ukrajnában, ebből egy Lvivben, három pedig Kijevben. Az előbbivel átrepültek Lengyelországba, míg a maradék három azóta is az ukrán fővárosban van, bár a hajtóműveiket leszerelték, közúton elhozták és használják is őket.

Az egyébként hadászati mesterdiplomával rendelkező Váradi szerint közel van a háború vége, mivel kimerültek az erőforrások, és nem látszik stratégiai szintű elmozdulás, így a feleknek meg kell találni azt a győzelmi hírt, amit otthon el lehet adni.

Oroszország kérdésében jóval visszafogottabban nyilatkozott a vezérigazgató, mint elmondta, az ottani működés újraindulása annak a függvénye, hogy Oroszország milyen formában, milyen szinten nyit vissza.

„Jelen pillanatban európai légitársaságok nem repülhetnek Oroszországba, ha ez megváltozik, akkor mérlegelni fogjuk a helyzetet” – jelentette ki.

Váradi szerint az európai reptereket megzavaró drónberepülések nem a háborúhoz kapcsolódnak, mivel volt ezekkel már gond 2022 februárja előtt is. A háború ugyan felgyorsította a drónok fejlődését, de összességében ezt a Wizz Air-vezér légi szabályozási kérdéskörnek látja, amire jelenleg az egész világ keresi a választ.

„Nekünk 49, drónokkal összefüggésbe hozható eseményünk volt, ezek nem okoztak járattörlést vagy késést. Ezek nagy része ahhoz kapcsolódik, hogy Belaruszból cigarettát csempésznek Litvániába drón jellegű ballonokkal” – közölte. Váradi úgy látja, hogy a hasonló eseteknél sokkal erélyesebb fellépésre volna szükség.

Kitért Váradi arra is, hogy az EP nemrég megszavazta, hogy az európai járatok fedélzetére mindenki ingyen felvihessen egy kézitáskát és egy hétkilós bőröndöt. Szerinte a szabályozás és a megvalósíthatóság két külön dolog. A Wizz Air gépein szerinte ennyi csomag nem fér el felül.

„Ha elkezdünk minden teret csomagtárolásra kihasználni, az meg biztonsági problémákat fog felvetni, vészhelyzetben nem lehet majd az embereket időben evakuálni, miközben minden másodperc számít” – mondta.

Váradi úgy látja, hogy az volna a fair, ha a repülés költségét, ami nagymértékben súlyfüggő, az alapján fizetnék az utasok, hogy ki mennyi csomaggal akar utazni. Egy ilyen típusú szabályozás esetén viszont a jegyár fog emelkedni, amit azoknak is meg kell majd fizetniük, akik nem vinnének magukkal csomagot.

A vezérigazgató szerint egyébként az amerikai példával szemben, ahol sorra csődöltek be az elmúlt években a fapados társaságok, Európában ennek a konstrukciónak van jövője. Ennek szerinte az az oka, hogy míg az USA-ban a hagyományos légitársaságok az ottani belső piac 85 százalékát elviszik, addig Európában az alacsony költségű légitársaságok piaci részesedése már meghaladta az 50 százalékot, és az elmúlt évek tapasztalata az, hogy itt csak ezek voltak képesek növekedést produkálni.

Szóba került a Wizz Air mélyrepülése is, aminek az oka egyes kritikusok szerint az volt, hogy túlságosan gyors növekedési pályán volt a cég, amiből vissza kellett venni, és ez bázisok bezárásához, repülőgép-eladásokhoz, illetve egy visszafogottabb növekedési ütem bejelentéséhez vezetett. Váradi ezzel kapcsolatban közölte, hogy utólag könnyű okos lenni, a korábbi 15-20 százalékos növekedési pályát 2017-ben határozták meg, amikor még sem Ukrajnában, sem a Közel-Keleten nem volt háború, és a GTF hajtóművekkel kapcsolatos problémák sem jelentkeztek.

„Megváltoztak a körülmények, korrigálni kellett, és ezt a korrekciót meg is tettük” – mondta.