Egyértelműen javul a hangulat és nő a bizalom, de a konkrét üzleti kérdésekben még vannak elvárásaik a cégvezetőknek az új kormánnyal szemben – ezt mutatta ki a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) az Egyensúly Intézet szakmai közreműködésével elindított VOSZ Barométere.
A mutató az idei második negyedévben 52 százalékon állt (a 100-as skálán minél magasabb az érték, annál nagyobb az optimizmus, 50 százalék fölött mondhatjuk optimistának a cégeket). A növekedést elsősorban az üzleti hangulat javulása okozta, de visszafogta az, hogy a beruházási szándékok csökkentek – mondta el Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke, az Egyensúly Intézet gazdaságkutató és tanácsadó vezetője.
Általában technikai részletkérdés az, hogy a negyedéveknek a középső hónapjában végzik el a felmérést, egy választási évben viszont fontossá válik ez: májusban az új, épp akkor hivatalba lépő kormány gazdaságpolitikai intézkedéseit nem láthatták még a megkérdezettek.
Az üzleti hangulat 63 százalékon áll, ilyen magasan azóta nem volt a mutató, amióta 2023 elején elkezdték mérni. A gazdasági helyzettel, a rövid és a hosszú távú üzleti kilátásokkal és az árbevétellel kapcsolatban is optimista volt a megkérdezettek többsége.
Az viszont, hogy mindössze 28 százalék tervez a közeli jövőben újabb beruházásokat, azonban azért is rossz előjel, mert 2022 óta szabadesésben van az országban a beruházási kedv – talán 2025 közepétől már eljutottunk a mélypontra, ahonnan nagy esés már nem lesz –, és ez azt vetíti előre, hogy még túl sok új beruházáson nem gondolkoznak. Azaz optimisták lettek a cégvezetők, de még nem annyira, hogy a vállalat új nagy beruházásait elindítsák, ezzel egyelőre kivárnak.
A cégvezetők 45 százaléka azt mondta: maximálisan bízik abban, hogy az új kormány javítani fogja a magyar kkv-szektor működési környezetét. További 24 százalék egy ötös skálán 4-est adott a saját bizalmának ebből a szempontból.
Fontos részlet az is, hogy amíg az optimizmus nőtt az első negyedévhez képest, a beruházási kedv még ahhoz viszonyítva is romlott. Pedig már az év elején jobb lett a hangulat – valószínűleg azért is, mert a cégek vezetői már kezdték beárazni azt, hogy akkor egyre nagyobbnak látszott már az esély a kormányváltásra. A beruházási hajlandóság viszont egyelőre nem követte ezt.
A VOSZ előrejelzése szerint 2026-ra éves szinten 1,5 százalékos GDP-növekedés, 2,5 százalékos infláció és 4,5 százalék környéki munkanélküliség várható, a beruházások pedig a 2022 óta tartó zuhanás után tavalyhoz képest 2 százalékkal nőhetnek.
A mindennapi üzletmenetet érintő legnagyobb probléma a felmérés szerint a szakképzett munkaerő hiánya, de a vásárlóerő csökkenése és a megrendelések elmaradása is bajt okoz. Ahogy megmaradt a gyakran említett nehézségek között a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága is – az elmúlt években szinte végig ezt nevezték a legtöbben komoly bajnak, és egyértelmű, hogy amikor az új kormány még épp csak az első munkanapjainál tartott, nem változhatott meg a helyzet egyik pillanatról a másikra.
A HVG kérdésére Kozák Ákos azt mondta:
hiába van sok kiszámíthatatlanság ezekben a hónapokban a globális gazdaságban is, a bizonytalanság miatti aggodalmak 85-90 százalékban a magyar helyzetnek szólnak.
A megkérdezettek 69 százaléka arra számít, hogy a cégének az idei bevétele el fogja érni azt a célt, amit 2026-ra kitűztek maguknak. Ez egy viszonylag magas szám, de még így is azt jelenti egyben, hogy 31 százalék szerint nem fog teljesülni az éves árbevételi terv. Új munkaerő felvételét 18 százalék tervezi.
Perlusz László, a VOSZ főtitkára beszélt az erős forintról is: mint mondta, a cégek próbálnak alkalmazkodni az új helyzethez, de a legnagyobb probléma az, hogy a nagy erősödés hirtelen történt, nem számított senki sem arra, hogy 380-400-as szintről 350-360-ra lezuhant az árfolyam néhány hét alatt. Most nagyon sok exportőr cég szenved a hirtelen forinterősödés miatt, nem tudják hirtelen újratárgyalni a szerződéseiket, a VOSZ azt javasolja a kormánynak, hogy adjon áthidaló segítséget a következő néhány hónapra.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Unsplash
