Meleg gimnázium közpénzből, New Yorkban
Miközben Magyarországon kisebb politikai vihart kavarva homoszexuális polgári kör próbál beilleszkedni a konzervatív táborba, New York-ban a kiválás politikáját követve homoszexuális, leszbikus, biszexuális és transznemű diákoknak hoztak létre az adófizetők pénzéből középiskolát. Ön szerint ez a megoldás használhat vagy árthat a homoszexuálisoknak?
"Mindenki úgy érzi, ez jó ötlet, mert a meleg és leszbikus gyerekek egy részét állandóan zaklatják és verik más iskolákban, itt pedig úgy tanulhatnak, hogy nem kell közben félniük" - érvelt az új New York-i középiskola hasznossága mellett Michael Bloomberg, a város polgármestere, s a konzervatív politikusok által hevesen ellenzett meleg gimnázium megvalósítását a támogatók is ezzel indokolták. Az 1978-ban meggyilkolt Harvey Milk, a legendás homoszexuális San Franciscó-i városi tanácsos nevét viselő iskola már közel húsz éve működik, s ezután sem zárja ki majd a heteroszexuálisokat sem. New York város 3,2 millió dollárt áldoz arra, hogy a diáklétszámot száz körülire fejleszthessék fel, s korábbi, meleg iskolásokat segítő New Yorki-i programok után ezúttal első ízben kapjanak saját iskolát a szexuális orientációjukban eltérő diákok.
Mivel a középiskolákban gyakran érik atrocitások a homoszexuális és biszexuális fiatalokat, Juhász Géza, az egyik legismertebb magyarországi jogvédő szervezet, a Habeas Corpus Munkacsoport (HCM) vezetője jó megoldásnak tartja a meleg gimnáziumot. "Rövid távon fontosabb a fiatalok biztonsága, mint a szegregációból eredő esetleges károk" - válaszolta a hvg.hu kérdésére, hogy az elkülönítés nem előnytelen-e a meleg gyerekek számára. A HCM vezetője elmondta, Magyarországon is előfordul, hogy az iskolában hátrányos helyzetbe kerül egy diák, ha fény derül szexuális beállítottságára; a munkacsoporthoz az elmúlt hat évben négy ilyen jellegű eset került, bár bírósági ügy egyikből sem lett. "Az Egyesült Államokban súlyosabb a helyzet, ott történt olyan eset is, hogy meggyilkoltak egy homoszexuális diákot az iskolatársai" - emlékeztetett Juhász, aki szerint a New York-i iskola hasznára válik a homoszexuálisoknak, de azt nem tartja valószínűnek, hogy hasonló kezdeményezés tíz éven belül itthon megvalósulna.
A homoszexuális fiatalok elfogadásához nem segít hozzá, ha külön iskolában vannak - véli ugyanakkor Kósáné dr. Ormai Éva iskolapszichológus. „Minden szervezeti elkülönítés toleranciát csökkentő tényező. Az előítéletek enyhítéséhez borzasztó sok idő, türelem és kölcsönös tapasztalatszerzés kell azokkal az emberekkel, akik az előítélet tárgyát képezik. Közös felelőséggel, közös feladattal, közös céllal lehet csak csökkenteni az előítélet. Ehhez viszont tényleges kapcsolat és nem elkülönítés szükséges” – mondta a hvg.hu-nak.
"Mihelyt kilépnek a diákok az épületből, szembetalálják magukat a sokszínű társadalommal, ahová előbb vagy utóbb, de be kell illeszkedniük. Ezt nehezíti meg az elkülönítettség, mivel a gyermekekben nem alakulnak ki a homofób környezetben szükséges konfliktuskezelői mechanizmusok" – mutatott rá a módszer szépséghibájára dr. Havas Péter, az Országos Közoktatási Intézet Program- és Tantervfejlesztési Központjának igazgatója, pedagógiai szakpszichológus, aki az integrált nevelés híve. Eszerint az oktatási rendszerben az egymástól eltérő csoportokat integrálni kell, a kisebbségnek a többség részévé és nem elkülönült tényezővé kell válnia. A New York-i iskolához hasonló intézmények a szexuális orientációjukban a többségtől eltérő gyermekeket megbélyegezhetik, ahogy ez az Egyesült Államok történetében a színesbőrű polgárok esetében történt - véli Havas. Igaz ugyan, hogy az iskola érzelmi és fizikai védelmet nyújt, de csak a tanintézet falain belül, a művi sziget emellett kirekesztő, és a társadalmi kohéziót gyengítő gettósodást is erősíti. A meleg tanintézet a társadalmat sem neveli, sőt, ha homofób környezetben van, az iskolán kívüliek és az intézet falain belül tanulók ellenségként tekintenek egymásra - figyelmeztetett a szakember, aki szerint az iskola létrehozói nem vették figyelembe a pszichoszexuális fejlődés lehetséges fordulatait sem. "Nem biztos, hogy aki 12 évesen ehhez az iskolához tartozónak érzi magát, az 18 évesen is hasonlóan gondolja" - hangsúlyozta a hvg.hu-nak a szakpszichológus.
A Harvey Milk School igazgatója, William Salzman példaértékűnek tartja a New York-i kezdeményezést, s bízik benne, hogy az iskola modellként szolgál majd az ország és talán a világ számára is. Önnek mi a véleménye a meleg gimnáziumról?
Mivel a középiskolákban gyakran érik atrocitások a homoszexuális és biszexuális fiatalokat, Juhász Géza, az egyik legismertebb magyarországi jogvédő szervezet, a Habeas Corpus Munkacsoport (HCM) vezetője jó megoldásnak tartja a meleg gimnáziumot. "Rövid távon fontosabb a fiatalok biztonsága, mint a szegregációból eredő esetleges károk" - válaszolta a hvg.hu kérdésére, hogy az elkülönítés nem előnytelen-e a meleg gyerekek számára. A HCM vezetője elmondta, Magyarországon is előfordul, hogy az iskolában hátrányos helyzetbe kerül egy diák, ha fény derül szexuális beállítottságára; a munkacsoporthoz az elmúlt hat évben négy ilyen jellegű eset került, bár bírósági ügy egyikből sem lett. "Az Egyesült Államokban súlyosabb a helyzet, ott történt olyan eset is, hogy meggyilkoltak egy homoszexuális diákot az iskolatársai" - emlékeztetett Juhász, aki szerint a New York-i iskola hasznára válik a homoszexuálisoknak, de azt nem tartja valószínűnek, hogy hasonló kezdeményezés tíz éven belül itthon megvalósulna.
A homoszexuális fiatalok elfogadásához nem segít hozzá, ha külön iskolában vannak - véli ugyanakkor Kósáné dr. Ormai Éva iskolapszichológus. „Minden szervezeti elkülönítés toleranciát csökkentő tényező. Az előítéletek enyhítéséhez borzasztó sok idő, türelem és kölcsönös tapasztalatszerzés kell azokkal az emberekkel, akik az előítélet tárgyát képezik. Közös felelőséggel, közös feladattal, közös céllal lehet csak csökkenteni az előítélet. Ehhez viszont tényleges kapcsolat és nem elkülönítés szükséges” – mondta a hvg.hu-nak.
"Mihelyt kilépnek a diákok az épületből, szembetalálják magukat a sokszínű társadalommal, ahová előbb vagy utóbb, de be kell illeszkedniük. Ezt nehezíti meg az elkülönítettség, mivel a gyermekekben nem alakulnak ki a homofób környezetben szükséges konfliktuskezelői mechanizmusok" – mutatott rá a módszer szépséghibájára dr. Havas Péter, az Országos Közoktatási Intézet Program- és Tantervfejlesztési Központjának igazgatója, pedagógiai szakpszichológus, aki az integrált nevelés híve. Eszerint az oktatási rendszerben az egymástól eltérő csoportokat integrálni kell, a kisebbségnek a többség részévé és nem elkülönült tényezővé kell válnia. A New York-i iskolához hasonló intézmények a szexuális orientációjukban a többségtől eltérő gyermekeket megbélyegezhetik, ahogy ez az Egyesült Államok történetében a színesbőrű polgárok esetében történt - véli Havas. Igaz ugyan, hogy az iskola érzelmi és fizikai védelmet nyújt, de csak a tanintézet falain belül, a művi sziget emellett kirekesztő, és a társadalmi kohéziót gyengítő gettósodást is erősíti. A meleg tanintézet a társadalmat sem neveli, sőt, ha homofób környezetben van, az iskolán kívüliek és az intézet falain belül tanulók ellenségként tekintenek egymásra - figyelmeztetett a szakember, aki szerint az iskola létrehozói nem vették figyelembe a pszichoszexuális fejlődés lehetséges fordulatait sem. "Nem biztos, hogy aki 12 évesen ehhez az iskolához tartozónak érzi magát, az 18 évesen is hasonlóan gondolja" - hangsúlyozta a hvg.hu-nak a szakpszichológus.
A Harvey Milk School igazgatója, William Salzman példaértékűnek tartja a New York-i kezdeményezést, s bízik benne, hogy az iskola modellként szolgál majd az ország és talán a világ számára is. Önnek mi a véleménye a meleg gimnáziumról?