szerző:
Nagy Gergely (hvg.hu)

Magyarországon hetente legalább egy nő meghal élettársa, vagy férje erőszakos magatartása következtében, élete során pedig minden ötödik nő kerül olyan párkapcsolatba, ahol rendszeresen megütik vagy megverik. Az agressziónak azonban nem csak fizikai formái léteznek. Szil Péter (54) pszichoterapeuta most publikált könyvében részletezi mindezt (Családon belüli erőszak: a férfiak felelőssége). S közben nem kevesebbet, mint társadalmi szembenézést sürget. Szil Pétert a hvg.hu kérdezte.

A férfiak felelőssége
Szil Péter
© hvg.hu
hvg.hu: Mi a könyv célja? Ha kézbe vesszük, olyan, mint egy tankönyv; pontokba szedett információkat közöl, fogalmakat tisztáz, magyaráz. 

Szil Péter: Azok a fogalmak, amelyek jelenleg közszájon forognak, gyakran nem felelnek meg annak, amelyek az európai gyakorlatban elfogadottak. A könyv az EU Daphne programja támogatásával jött létre, a projekt két fő részből áll, az egyik ismeretterjesztő, kiadványok megjelentetése, a másik egy olyan pszichológiai, illetve jogi képzés beindítása, amely a társadalmi nemek szemléletének alapján foglalkozna a családon belüli erőszakkal, illetve a bántalmazó férfiakkal. Olyan tömegméretű és a társadalmi lét minőségét befolyásoló jelenségeket, mint például a nők elleni erőszak, Magyarországon nem a társadalmi nemek – angolul gender – vizsgálatának szempontjából néznek. Ez abból indul ki, hogy létezik egy patriarchális társadalom, aminek a szexizmus, a nemi alapú megkülönböztetés alapvető vonása. Az erőszak pedig szisztematikus tevékenység, amely arra irányul, hogy a valaki más fölött gyakorolt kontrollt és uralmat megteremtse, biztosítsa és fenntartsa.

- Ön azt írja: „A nők elleni erőszak elsősorban abban különbözik az erőszaktól általában, hogy úgynevezett strukturális erőszak, vagyis egybecseng a közfelfogás alapjául szolgáló társadalmi és kulturális normákkal és értékrenddel.” Amikor elér ide az olvasó, kénytelen azonnal a saját életére gondolni. Mit jelent, hogy strukturális erőszak? Ennyire kódolva van az életünkbe?

- Kódolt, amennyiben a társadalmi lét kódjaitól függ, mit tartunk elfogadhatónak és mit elítélendőnek. Radikális példát mondok: száz éve az amerikai délen egy fekete megverése, vagy megölése nem számított erőszaknak ugyanolyan mértékben, mint hogyha egy fehérrel történik ugyanez. Egy szexista társadalomban a társadalom kódjai közé tarozik a nők alacsonyabb rendűsége. Ezért aztán amikor nők elleni erőszak történik, az egybecseng nemcsak az intézményekben rejlő elnyomással és megkülönböztetéssel, hanem a társadalom kimondott kódjaival is. Ismerjük: pénz számolva, asszony verve jó. Amíg Magyarországon a nők kevesebb bért kapnak ugyanazért a munkáért, beleütköznek az úgynevezett „üvegplafonba”, a láthatatlan de nagyon is létező akadályokba az előmenetelük során - például az önkormányzatokban dolgozók 85 százaléka nő, de az önkormányzatok vezetésében még 15 százalékban sincsenek jelen –, amíg álláspont lehet a közszolgálati televízióban az, hogy a középkorú férfiak hitelesebbek a hírek átadásában, szóval amíg mindez létezik, addig mindenképpen beszélhetünk strukturális erőszakról.

- Ön verbális és gazdasági erőszakról is beszél. Ami ez utóbbit illeti; nálunk a fiúgyermekek úgy nőnek fel, hogy nekik kell pénzt keresniük, akkor teszik jól, ha eltartják a családot, ha körülöttük másoknak nem kell dolgozniuk. Ez máris azt eredményezi, hogy hatalmi helyzetben lesznek a feleségük fölött?

- Ebben a mondatban máris ott rejlik egy társadalmi kód, nevezetesen, hogy a házimunka nem munka. Tehát aki ebben nő fel, nem számol azzal, hogy ha úgymond ő hozza a pénzt a házhoz, annak az a feltétele, hogy otthon valaki ellássa a háztartást, a gyerekeket. Ilyen módon anyagi javakat is termel, hiszen ha nem tenné, az illető férfi csak félállásban dolgozhatna, vagy valakit fizetnie kellene, hogy ellássa ezeket a feladatokat. A gyerekkortól kezdődik a belenevelődés ezekbe a szerepekbe. Hogy tehát a világ úgy van felosztva, hogy bizonyos munkákat a patriarchátus nem tekint munkának, azért tehát nem jár fizetés. A férfiak teremtenek és rombolnak, a nőknek az van kiosztva, hogy gondoskodjanak mindarról, ami a kettő között van. A férfiakat a produkció, a nőket a reprodukció alapján ítéli meg a társadalom.


A tálib és az európai szexizmus (Oldaltörés)


Családi kép, kis hibával
Gender-szempontok
© NANE
- A mi társadalmunk bőven magán visel represszív jegyeket, e tekintetben nem változott meg attól, hogy tizenöt éve megdőlt egy elnyomó rezsim. Alapmondások az „erősebb kutyáról…”, meg a „nagy halról és a kis halról” szóló szövegek. A férfiak is hatalmi struktúrákban, olykor igazságtalan, gátló mechanizmusokban élnek. Egy ilyen helyzetben hogyan lehet érvényesen feltenni az Ön által feszegetett kérdéseket?

- A hierarchikus társadalomban – amelyet itt Ön leírt – van még egy, a rétegződést rendező szempont. A férfiak között is vannak hierarchikus különbségek, ugyanakkor a társadalomban alapvetően van egy szexista rétegződés, amely szerint a legalacsonyabb rendű férfi is magasabb rendű, mint egy nő. A gender-szempont egyfajta szemüveg, amely nélkül nem látszanak bizonyos folyamatok. Mondok egy példát. A cigányságról tudjuk, hogy kevesebb kulturális lehetőséggel bír, mint a lakosság többi része. A statisztika, ha lebontjuk nemekre, megmutatja, hogy ezen belül a cigányfiúknak nagyobb lehetőségeik vannak, mint a lányoknak, például a továbbtanulás, az elhelyezkedés szempontjából.

- Ha egy társadalomban strukturális kérdés a nők elleni erőszak, hogyan lehet kívülről hozzányúlni? Itt van Törökország EU-csatlakozásának lehetősége. Tudható, hogy ott az ország bizonyos területein gyakori a nők elleni fizikai erőszak, sőt, előfordul a nők meggyilkolása is, ha olyasmit tesznek, amit a közösség helytelenít. Az EU kontextusában hogyan lehet majd mindezt kezelni?

- Nem szeretnék politikai véleményt nyilvánítani erről a kérdésről, de felvetnék egy talán szokatlan szempontot. Nemrégiben láttam egy filmet a nők helyzetéről az afganisztáni tálib rezsim alatt. Az európai polgárt nagyon meg tudja indítani, s valóban rettenetes dolog például arra kényszeríteni nőket, hogy burkában járjanak. Amikor azonban az elnyomás láthatatlan, s a beépült kódokban érvényesül, akkor nem tartjuk rettenetesnek, hogy nők tűsarkúban tipegjenek, vékonyak, szinte anorexiásak legyenek, hogy bizonyos módon kell kinézniük, mozogniuk, a testüket formálniuk, hogy elfogadják őket. Nem arról van-e szó, hogy a tálib rezsim csak ad abszurdum viszi azt, ami minket is körülvesz? A kód szempontjából van minőségi különbség a talibán rendszer és a szépségipar vezérelte szexista uralom között?

- Van: a szabadság eleme. A szépségipar elvárásaival szembe lehet menni, a tálib rezsimével nem; hogy profanizáljam a dolgot.

- Ez igaz, és nagyon lényeges különbség. De ahhoz, hogy az úgynevezett európai gondolkodás valóban a szabadságjogok, az egyenlőség szinonimája lehessen, ahhoz önvizsgálat kell, ráismerés, hogy adott esetben mi a hasonlóság a talibán rendszer és Európa szexizmusa között. Ez tud szempontot és morális tartást adni ahhoz, hogy az európai magatartás hiteles legyen. Bizonyos kultúrákban törvényesítve van, hogy nőket meg lehet kövezni, ha elhagyják a férjüket. Ám Magyarországon a válóperekben még mindig a nőre hátrányos szempontként kezelik azt, ha úgymond nem tett eleget a házastársi kötelezettségeinek. Magyarországon valahol elsikkadt a törvényhozás útvesztőiben a távoltartási törvény; még mindig a bántalmazott nőnek és a gyereknek kell elhagyniuk az otthonukat, ha a bántalmazást már nem bírják tovább. S amikor a távoltartási törvény felmerült, a sajtóban olyan címek jelentek meg, hogy „el kell hagyniuk az otthonukat a bántalmazó férfiaknak”.

- Sepp Blatter,a FIFA elnöke szexisebben öltöző női focistákat akar látni, Mitnyan György öltözködési kódot vezetne be szép lábú nőknek, Patrubány Miklós szimpatikusnak és enyhén molettnek nevez egy képviselőnőt. Egy internet szolgáltató megkötözött nőkkel hirdeti magát. Ezek csak az utóbbi idők nyilvánosan szexista állásfoglalásai. Egyik-másik azért botrányt kavart a hazai sajtóban.

- Örvendetes, hogy talán kezd megnyílni a magyar társadalom füle. Ha minél többen, lehetőleg több férfi kezdene el önkritikusan viszonyulni a szexizmus kérdéséhez, ha a felelős posztokon ülő emberek képesek volnának a gender-szempontú megközelítésre, az eredményezne paradigmaváltást. Minden olyan intézménynek, amelynek kulturális értékeket formáló szerepe van – politikusok, média, iskola, egyházak és így tovább – fontos feladata van ebben. A svéd esélyegyenlőségi miniszter látogatásakor Lamperth Mónika azt mondta, biztos abban, hogy a jelenlegi parlamentet ismerve nem kapna többséget a prostitúció megoldásának svéd modellje, amely a klienst bünteti és nem az áldozatokat, a prostituáltakat. Ebben a felfogásban elkallódik a törvénykezés normatív szerepe. A kötelező biztonsági övet sem akkor vezetik be, amikor már mindenkit sikerült meggyőzni arról, hogy ez életeket ment, hanem előbb normatív funkcióként bevezetik és ezzel párhuzamosan meggyőzik az embereket. Svédországban pártpolitikai szempontok feletti akarat vezetett be bizonyos törvényeket, azokkal párhuzamosan szociális programokat indított és közben meggyőzték a társadalmat arról, hogy mások testét megvásárolni bűntett.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Elismerte a Boeing vezére: hibáztak a 737 MAX gépekkel kapcsolatban

Elismerte a Boeing vezére: hibáztak a 737 MAX gépekkel kapcsolatban

Áramütés ért egy villamosvezetőt a 4-es, 6-os ideiglenes végállomásánál

Áramütés ért egy villamosvezetőt a 4-es, 6-os ideiglenes végállomásánál

A Csernobil színésze szerint az atomkatasztrófa miatt halhatott meg a nagybátyja

A Csernobil színésze szerint az atomkatasztrófa miatt halhatott meg a nagybátyja

5,64 millió dollárt ér a világ legdrágább sportrelikviája

5,64 millió dollárt ér a világ legdrágább sportrelikviája

Koreai segítséggel folytatják a keresést a Hableány áldozatai után

Koreai segítséggel folytatják a keresést a Hableány áldozatai után

Lezárásokra kell számítani a Hősök tere környékén a Szabadságkoncert miatt

Lezárásokra kell számítani a Hősök tere környékén a Szabadságkoncert miatt