A Szent Család és a Három Királyok. Lukas Chen munkája

Kínai keresztény művészet a kereszténység kínai megjelenése óta létezik. Megszakításokkal ugyan, de a XIII. századtól van keresztény jelenlét Kínában, mégis a jezsuiták XVII. századi megjelenése a császári udvarban alapvető fordulatott hozott. Hozták magukkal a jezsuita műveket, amelyek jelentős hatást gyakoroltak egyes udvari festőkre; főként a technikai megoldások, a perspektíva, a színezés. 

De a keresztény tematika is megjelenik a kínai művészetben, igaz, előbb eltelik némi idő. A misszionáriusokat ugyanis 1724-ben törvényen kívül helyezik, s csak a XIX. század végétől indul be ismét a missziók tevékenysége. Jelen vannak - és a XX. század elejétől hatnak is - a női és férfi rendek, iskolákat, műhelyeket is alapítanak.  Innentől magyar vonatkozásokról is beszélhetünk, hiszen a magyar jezsuiták és a Kalocsai Iskolanővérek is dolgoznak a hatalmas ázsiai birodalomban, nekik is köszönhető, hogy a kínai keresztény művészet bizonyos tárgyai Magyarországon is láthatók.

Amint a hvg.hu kérdésére Fajcsák Györgyi, sinológus, a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum  kínai gyűjteményének kurátora kifejti, a kínai művészet sokféle idegen hatást megpróbál adaptálni, s mindig a saját rendszerében keres csatlakozási pontokat. A keresztény ikonográfia bizonyos elemeit a buddhista ikonográfia elemihez köti.

Kínai hívők Elő a "föld alól"

A kínai keresztények számáról a legutóbbi időkig viszonylag pontatlan adatok voltak, épp a betiltás, "föld alá" kényszerítés miatt. A Vigilia című folyóirat 2004-es júliusi számában közölt tanulmány szerint  (Salát Gergely: Katolikusok a Kínai Népköztársaságban) a 90-es évek elején megjelent adatok azt mutatják, tízmilliós nagyságrendről van szó. A protestáns közösség növekedett a leggyorsabban, 1949-ben 700 ezerre tették a hívek számát, 1997-ben 10-15 millióra, bár ebben benne van a tiltás évitizedeiben rejtőzködő hívek száma is. A katolikusok számát 2003-ban 4-5 millióra becsülték.  A katolikus templomok és imáházak száma 4600 (1997).

A Szűz Mária ábrázolásoknál például szembeötlő az ikonográfiai párhuzam Kuan Yinnel, a könyörületesség bódhiszattvájával, akinél száz fölötti a kanonizált ikonográfiai jegyek száma. Ezért tűnik  fel Szűz Mária az ábrázolásokon sziklán, tóparton, a Holdat nézve, ami az európai ábrázolásokon nem létezik. A laikus szemlélő számára a bibliai tárgyú kínai ábrázolásoknál azonnal az tűnik fel, hogy "saját" képükre formálják a szereplőket.

A Szent Család úgy néz ki, mint egy kínai család, az arcok sem európaiak. Minthogy a figurális festészet, az emberábrázolás partikuláris téma a kínai művészetben, nemigen van olyan előkép, amelyet használhatnának. A figurák a képeken tájba helyezve jelennek meg,  benne értelmezendők, sőt, a táj  minden esetben hangsúlyosabb, az alakok kicsik és középre helyezettek. A táj pedig leginkább hegy, víz; s a Hold is sokszor feltűnik. A síkság nem értelmezhető a kínai művészetben, ezért például egyes bibliai történetek ábrázolásánál Egyiptom sem síkságként jelenik meg.

Mária és a kis Jézus. Keveredő ikongráfiák

A szerzőség, vagyis az alkotó kiléte pedig mellékes. A figurális festészet periférikus jellege miatt a művészi hierarchia alján levő alkotókról van szó, nevüket nem tudjuk - amint Fajcsák Györgyi megjegyzi - figurális festők neve csak a VII-X. századból ismert, a későbbiek "no name" festők. A Szent Család éppenséggel olyan, mint az európai ábrázolatokon, a kis Jézus jászolban fekszik, mellette Mária és József, ám a ruházat és az arcok minden esetben kínaiak.

Noha azt állítottuk, a szerzőség nem fontos a műveknél, az 1978-ban, kifejezetten a kínai keresztény művészet bátorítására  létrejött Asian Christian Art Association (ACAA) megemlékezik Lukas Chenről, aki egy pekingi egyetemen az 1920-as években kifejezetten keresztény művészeti mesteriskolát indított. 1920-ban még Chen Yuanduként találkozik az akkor Kínában működő pápai nunciussal, Celso Constantini érsekkel. A művész a találkozás - s minden bizonnyal megtérése - hatására próbálta a kínai és az európai művészetet közelebb hozni egymáshoz. A Furen Egyetemen hozta létre osztályát, amelyet a kommunista forradalom idején idején zárattak be, s a valaha volt utolsó osztályból csak Magdalena Liu további sorsa ismeretes, aki Kanadában él, legalábbis 2001-ben, a mesteriskoláról szóló szöveg keletkezésekor még élt.

A kommunizmus évtizedeit és a legvadabb időszakát, a kulturális forradalmat  nemigen élte túl a kínai keresztény templomok művészete. Így ami ma látható Kína keresztény templomaiban (Teng Hsziao-ping 1979-es reformjai óta ismét működhet az egyház Kínában), az már egészen más, restaurált, vagy az európai formavilághoz közelített új művek, és nemigen éri el a korábbi színvonalat.