A kép, amelyen a művész ifjú feleségének, Rosenbach Máriának pihenő alakja, a háttérben pedig kézimunkázó édesanyja, Hosszúfalusi Szabó Kornélia látható, 1906 elején született és Vaszary korai időszakának egyik jelentős főműveként tartja számon a szakma - mondta Plesznivy Edit, a tárlat egyik kurátora.

Közlése szerint a nagy méretű, 120-szor 80 centiméteres festmény hollétéről eddig nem tudott semmit a szakma, csak fekete-fehér reprodukciókból tudtak a létezéséről. A kiállítás kapcsán jelentkezett tavaly december végén a tulajdonos, aki kíváncsi volt a festmény eredetiségére is. Miután kiderült, hogy valóban Vaszary János (1867-1939) egyik főművéről van szó, sikerült rávenni a festmény tulajdonosát arra, hogy adja kölcsön a képet a kiállítás idejére. Így a művet utólag emelték be az anyagba. A képnek eddig egyébként egyetlen tulajdonosa volt, a családról azonban nem árult el többet a művészettörténész.

Presznivy Edit a festmény története kapcsán elmondta, hogy maga a művész is nagyon fontosnak tartotta a képet, hiszen rendszeresen kiállította: az alkotás 1906-ban a Nemzeti Szalonban megrendezett tárlaton, 1907-ben a Nemzeti Szalon első csoportkiállításán, majd 1912-ben a Művészházban a festő gyűjteményes kiállításán is szerepelt. A kép reprodukciója 1906-ban és 1912-ben megjelent a Vasárnapi Újságban.

A kurátorok a tárlat előmunkálataihoz kapcsolódóan a keresett művek sorában közölték a festményt a Magyar Nemzeti Galéria honlapján, illetve az ArtMagazin egyik számában. Kérdésre válaszolva a kurátor elmondta, hogy a több tucat keresett, lappangó kép közül a kiállítás előkészítése során mintegy tíz képet sikerült fellelniük. 

Közölte továbbá azt is, hogy a Vaszary János életművét bemutató kiállítást a nagy érdeklődésre való tekintettel két héttel, február 24-ig meghosszabbították. A nagyszabású tárlaton mintegy kétszáz festményt, száz grafikát, valamint számos iparművészeti alkotást és dokumentumot láthat a közönség. Vaszary Jánosnak a legutóbb 1961-ben volt önálló tárlata a Magyar Nemzeti Galériában.