"A magyar nép megint szép lesz!"

Pozitív jövőkép
B.Ő.F

"Fekete – fehér, igen – nem, férfi és nő, kint és bent... oh, hányszor olvassa az ember e közhelyeket megannyi projekt-terv, tánckoncepció és színházi vállalkozás tartalmi leírásában. Ide jutottunk volna tán mi is? Nem kedves barátunk, szó sincs erről, csak azt szeretnénk demonstrálni, mennyivel jobb is, ha színes a világ, és mily szürkén sápatag lenne minden, ha a kultúrára szánt festék a színes televíziók színes műsorát tarkítaná pusztán. De szerencsére elmondhatjuk, mindez minálunk nem így lesz a jövőben. Mivel az emberek életében egyre fontosabb szerepet tölt majd be az igényes kultúra, a politikusok számára is jelentős hangsúlyt fog kapni szeretett polgáraik ezen igényének kielégítése. (...)

A multik belátják: az újabbnál újabb légfrissítőket és öblítőszereket csakis kulturális események farvizén tudják eladni, és épp ezért nem restellkednek mélyen zsebükbe nyúlva támogatni a legfrissebb, legidőszerűbb, legújabb művek kibontakozását és bemutatását."

Ezt a pozitív jövőképet Kovalik Balázs, operarendező, a Budapesti Őszi Fesztivál igazgatója vázolja fel a feszt honlapján, beharangozó dolgozatában. Nos, így legyen! Mi egyebet is mondhatnánk? Mindenesetre a B.Ő.F megteszi a magét idén is.

Fassbinder Fesztivál a KINO nevű új helyen, IV. Nemzetközi Táncfilm Fesztivál a megújult Toldiban, Repülési lecke; egy lengyel színházi produkció vendégjátéka, Kamchàtka a Nyugati téren, performansz színház;
Heinrich von Kleist a HOPPart felfogásában, Cigányok a magyar történelemben és kultúrában; a 2B galéria kiállítása, Dukay Barnabás zenéi a Millenárison - és még sok, más.

Haza és haladás; részletes program itt!

Az abszurd abszurdja
Hólyagcirkusz: Bam

A régóta izgalmasan és szívósan jelen levő Hólyagcirkusz Társulat  október 9-én mutatja be a Merlin színházban Danyiil Harmsz Jelizaveta Bam című darabját.

A próbafolyamatot tavasszal Lukáts Andorral közösen kezdte meg a társulat a Sanyi és Aranka színházban, később azonban szétváltak útjaik, és a produkció átkerült a Hólyagcirkusz állandó játszóhelyére, a Merlin Színház falai közé. A társulat különleges próbamódszerrel dolgozik. Színészei egyszerre rendezők, dramaturgok, díszlettervezők, technikusok, színházi mindenesek. Az előadás közös gondolkodás és játék során születik meg.  Az abszurd abszurdabbá tételének mesterei.
 
Danyiil Harmsz, az orosz abszurd egyik legnagyobb alakja, nem újdonság a Hólyagcirkusz repertoárján. 2006-ban a Don Cristóbal pályázat című előadásban Harmsz írásai is megjelentek. Legújabb előadásuk, a Jelizaveta Bam az ember kiszolgáltatottságának és fenyegetettségének abszurditását ábrázolja. A színházi tér izgalmas felosztása és a különleges hang-építmények, akárcsak maguk a szürreális jelenetek, kimeríthetetlenül sok asszociációt rejtenek magukban.  Habár darab hősnőjének életébe betoppanó megnevezhetetlen hatalom pressziója nagyon sokféle lehet, mégis egyre inkább úgy tűnik, mintha az üldözők és üldözöttek régi ismerősök lennének.

okt. 9; 10; Bp. Merlin

 

Lengyel forma
Malafor

© polinst.hu

Ránk fér végre, hogy jó formában legyünk. A Lengyel Intézetben, a Nagymező utcában  egy számos díjjal elismert, progresszív tervezőcsoport munkái láthatók.

Az idei Design Hét lengyel vendége a fiatalos, ötletgazdag Malafor formatervező csoport.  A lengyel, gdański székhelyű Malafort 2004-ben alapította egy formatervező alkotópáros, Agata Kulik-Pomorska és Paweł Pomorski, a Gdański Képzőművészeti Akadémia Formatervező Szakának elvégzése után. Mindketten tagjai az Ipari Formatervezők Szövetségének – ICSID (International Council of Societies of Industrial Design).

nov. 4-ig; Bp. Lengyel Intézet

 Mozgó és álló
Cross-cut

© INDA

A fiatal művész az Inda Galéria kiállításán egy merőben új oldaláról mutatkozik be. Az eddig konceptuális festőként ismert művésznek most a fotóit és a videómunkáit is láthatjuk. Az egyik interaktív munkájának alapja egy régi festménye, egy firenzei városkép, amely a számítógépes egér mozgatásával megelevenedik. A festményre „zoomolva” az utcákon, a balkonokon, a templom oszlopai között játékfilmekből származó jelenetek képei és hangjai tűnnek elő. Az új médiumok használata mellett önreflektív festménysorozatát is folytatja, amelyek eddigi gyakorlatának megfelelően képregényszerűen összeállított tablókként jelennek meg.

A filmtörténetben és a filmnyelvi elemek kidolgozásában az első úttörő jelentőségű rendező, az amerikai David Work Griffith volt. Legnagyobb szakmai újítása a párhuzamos vágás és jelenetek alkalmazása és bevezetése. Czene Márta kiállításának címét ez a több információ egyidejű közlésére alkalmas, ma egyre népszerűbb filmtörténeti technika adta.

október 8-31; Bp. INDA

Utcakép
Streetprints

 

Central Park West and 61 Street

A Streetprints /Utcanyomatok című tárlat valójában nem más, mint egy különleges technikával készített sajátos kordokumentum. Október 11-én nyílik a veszprémi Művészetek Háza, Modern Képtár-Vass László Gyűjteményben Caro Jost (1965) kiállítása.

Caro Jost még a kilencvenes években fejlesztette ki ezt a sajátos technikát, és 2000 óta rendszeresen alkalmazza. Abból indult ki, hogy ha a környezet meghatározza minden megnyilvánulásunkat, akkor a környezet közvetlenül is használható az alkotáshoz. A művész figyelme így fordult a nagyváros egyik jellegzetessége, az úttest felé. Jost keréknyomokat örökít meg, rögzíti az útfelületek egy adott pillanatban fennálló állapotát. Az elkészült művek fényes vagy matt felületűek, az ábrázolás többnyire absztrakt, és a kép városonként vagy akár utcánként egyszínű: például München fekete, New York vörös.
A művésznőt a lenyomatok elkészítésekor két szempont vezérli: egyrészt a hely és idő sajátos dokumentálásának igénye, másrészt annak bemutatása, hogyan hat ránk a környezet. S mindeközben modern választ ad a klasszikus festészetre: lehet, hogy az elkészült alkotás absztrakt, mégis konkrét. A kiválasztott hely mindig különleges jelentéssel bír (pl. New York, Ground Zero). Ezért Jost nemcsak a hátlapon rögzíti a képpel kapcsolatos információkat, hanem digitális fotókkal meg is örökíti a nyomatok származási helyét.

Curtis depresszióra való hajlama már kamaszkorában elzárja a családjától és a világtól. A naphosszat az ágyán fekvő, zenét hallgató, cigiző tinédzser versekben próbálja kifejezni gyötrő életérzését. Egy hirtelen jött szerelem felszabadítóan hat rá, és szinte még gyerekként összeházasodik Debbie Curtis-szel. A Warsaw nevű zenekart, amelyben énekel, időközben átkeresztelik Joy Division-re, és egyre sikeresebbek lesznek. A fiatal párnak gyereke születik, de kapcsolatukat már ez sem tudja megmenteni. Curtis egyre többet van távol, és beleszeret egy másik nőbe. Egészségi állapota romlani kezd, epilepsziás rohamaira nem kap megfelelő kezelést. A zenész képtelen feldolgozni a hírnév és magánélet nehézségeit.

fekete-fehér feliratos angol-amerikai-ausztrál-japán életrajzi dráma,  2007; r.: Anton Corbijn

Tradíció és jelenidő
Bekkanko

© Kolibri

Bekkanko, a grimaszdémon címmel mutatja be október 11-én Asaya Fujita mesejátékát a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház. A japán népmesék elemeiből írt zenés előadás a távol-keleti szigetország színjátszó kultúrájának hagyományait megidézve meséli el egy ijesztgetésre alkalmatlan démon és egy vak lány viszontagságos egymásra találását.

Szeretheti egymást ember és démon? Mit szól ehhez a Hegyek istennője, mit szólnak a falubeliek. És mit szól Juki apja, a vadász?  A felszín alatt rejlő értékek megismeréséről, a félelem szülte előítéletek erejéről és a kirekesztettek magányáról szóló szívszorító történet első magyarországi bemutatójára Asaya Fujita is Budapestre látogat.

A japán mondák szerint az emberek a démonoktól való félelem miatt járnak a helyes úton. Bekkanko viszont akárhogy igyekszik, képtelen riogatni bárkit is – grimasz-szerű arckifejezése mindenkit mosolyra fakaszt, démon társai lekezelően bánnak vele, kiközösítik.

A kyogen, a nó és a kabuki tradicionális japán színházi technikákból és az antik- valamint modern európai színművészet eszközeiből egyaránt merítő kortárs darabot számtalan adaptációban mutatták be világszerte.

okt. 11; Bp. Kolibri