Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
2026-ra halaszthatja a tömegtermelés beindítását a Szegeden épülő gyárában a BYD, az első két évben pedig nem is fog teljes kapacitáson működni – értesült a Reuters. Miután kijött ez a hír, a kormány és a BYD is azt a kommunikációs stratégiát választotta, hogy egy olyan állítást cáfolt meg, amely nem is szerepelt az eredeti cikkben, csak hasonlít arra. A kormány azt jelezte, hogy a szegedi munkálatok gőzerővel haladnak, a BYD pedig azt írta, hogy a maximális kapacitás nem változott.
A BYD Szeged gyárának építkezése
Youtube
A következő idők másik nagy, újabban döcögő beruházása, a CATL akkugyára is bekerült a hírekbe: a kormányhivatal úgy szeretne szabad utat adni ennek, hogy a kritikus szakvéleményeket kizáratja. A tét az, hogy a civilek perelhetik-e az engedélyt, amely nélkül elvileg nem kezdődhet el a gyártás. Aztán jön a következő probléma: hamarosan Európa-szerte, így Magyarországon is sokkal több akkuhulladék feldolgozásáról kell gondoskodni, de még csak tervek léteznek erre.
Elengedte az NGM a nagy GDP-növekedési álmát: a minisztérium jelezte, hogy a jövő héten, amikor kijön az április–júniusi növekedési adat, nullához közeli számot látunk majd, és az év egészében is a legjobb esetben 1 százalékos lehet az átlagos növekedés. A hibás szerintük nem más, mint az időjárás. A GKI szerint egyébként 2022 óta nem voltak olyan rosszak a magyar gazdaság kilátásai, mint most, és az is kiderült, hogy az emberek alig várnak alacsonyabb inflációt, bármit is tesz a kormány. Nem hoz jobb érzéseket az sem, hogy egy év alatt 57 ezren kerültek ki az elsődleges munkaerőpiacról, így 2022 eleje óta nem látott szintre csökkent a foglalkoztatottság.
Sorban állók egy belvárosi munkaügyi központnál
Reviczky Zsolt
Az Európai Központi Bank befejezte a bő egy éven át tartó nagy kamatcsökkentését, a Magyar Nemzeti Bank pedig, ahogy az várható volt, most sem nyúlt hozzá a kamat szintjéhez. Egy spórolós lépést azért tett a magyar jegybank: csökkentette a bankok által kötelezően nála parkoltatott tartalék rátáját.
Közben kijöttek a részletes számok az államháztartásról. A költségvetés bevételi oldala időarányosan majdhogynem jól teljesült, ezermilliárd forintos lyukat az ütött, hogy nem érkeznek EU-pénzek, a második félévben pedig az új kedvezmények miatt elmaradás várható a személyi jövedelemadóban is.
Ha már az a csodafegyvernek szánt terv nem jött be, hogy lakásfelújításra lehet használni a Szép-kártyás pénzeket, most az új lakáshitelben bízik a kormány, hogy valami eredményt hoz majd – a program részleteit a héten tették közzé. Úgy tűnik, roham indulhat a panellakásokért, összesen 60-70 ezer elsőlakás-vásárlót várnak, jelentős drágulás jöhet, méghozzá akkora, hogy még a hitelt felvevők is rosszul járhatnak, és egy gyakorlati következmény már látszik: sokkal többen jelentkeznek az ingatlanosoknál megnézni egy-egy lakást, mint a kormány bejelentése előtti hetekben.
Az építőiparban dolgozók a lakáspiac fejleményei mellett arra is figyelhetnek, hogy a kormány kivéreztetné a külföldi tulajdonú építőanyag-gyártókat, az EU kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen az ingyenes szén-dioxid-kvótákat terhelő különadó miatt, amelyek épp ezeket a cégeket érintik leginkább. A teherrel sújtott külföldi cégek visszafogják termelésüket, dolgozókat küldenek el, vagy egyszerűen távoznak, például Romániába.
A hét képe: a Körszálló, amelyet hamarosan teljesen átépíthetnek
A körszálló, korábban Hotel Budapest épülete
Fazekas István
A gazdaság iránt érdeklődők többségének sem mondott eddig túl sokat a Semilab neve – egész mostanáig, amikor az amerikai Onto Innovations 185 milliárd forintos ajánlatot tett a cégre. Az 1989-es alapítású Semilab világszinten is meghatározó szereplője egy nagyon fontos szegmensnek: félvezetőipari mérőberendezéseiket olyan vállalatok használják gyártási folyamataikban, mint a Microsoft, a Samsung, a Sony vagy az IBM.
Az amerikai felvásárlásnak a kormány még keresztbe tehet, a Nemzetgazdasági Minisztérium múlt heti rendeletmódosítása ugyanis kiterjesztette az állam elővásárlási jogát a külföldi tőkebefektetések esetében. A Semilab igyekezett mindenkit megnyugtatni: az amerikai cégüket adnák el, amelyre így nem is vonatkozhat a magyar állami elővásárlási jog.
Fix téma minden nyárra: drága a Balaton. Azonban idén nem csak panaszkodnak az emberek, hanem az eddigi tapasztalatok szerint tényleg kevesebbet nyaralnak. A vendégforgalom visszaesik, miközben azért a szabadstrandos, vonatos, hűtőtáskás turizmus megmaradt, csak ne legyen túl drága.
Több szálláshelykiadó is azt mondta, hogy korábban nagy érvágás volt a kéthetes nyaralók eltűnése, ma pedig már a hosszú hétvégére érkezőket is megbecsülik. Sokan az utolsó pillanatig kivárnak a foglalással, és az időjárás-jelentés alapján döntik el, hogy elindulnak-e.
Az elmúlt tíz év egyik legjelentősebb találata, amekkora szénhidrogén-lelőhelyre rábukkantak Lengyelország partjai mellett. Ha elkezdik felszínre hozni az ottani olajat és gázt, az egész biztosan megdobja a lengyelek energiabiztonságát. Más kérdés, hogy a közelben lévő üdülősziget lakói már most tiltakoznak, a tengeri élővilágot, a turizmust és a saját egészségüket féltve.
A gázfúrás 2024 végén kezdődött meg a lengyelországi Swinoujscie mellett.
AFP / DPA / Jens Buttner
Ha egy kisebb mennyiséget exportra adnak majd a lengyelek, akkor az lejjebb nyomhatja az európai árakat, de azért nem ez fog mindent meghatározni. Magyar szempontból sokkal fontosabb Románia fekete-tengeri találata, a Neptun Deep mező, ahol a tervek szerint 2027 környékén indul majd meg a kitermelés.
800 milliárd forinthoz juthat hozzá a MÁV: a pénz egyik felét az Európai Beruházási Bank hitelkerete adja, a másikat a kormány. Erre már nagyon nagy szüksége volt a vasúttársaságnak és az utasoknak, csak még mindig nem elég: a vasúti közlekedést annyira elhanyagolta az állam évtizedek óta, hogy most már a meglévő szint tartásához is hatalmas összegekre van szükség. És még az elvégzett felújításokkal sincs minden rendben: Lázár János minisztériuma épp igazságügyi szakértővel vizsgáltatja meg, hogy milyen munkát végzett Mészáros Lőrinc cége a vasút informatikai fejlesztésénél, amelynek a szerződését tavaly mondták fel.
Az most is évente százmilliárdokat jelent, amennyivel az állam támogatja a vasutat – csakhogy a felújítások közül messze a legtöbb pénz a Budapest–Belgrád vonalra megy el. A járműveknél volt egy nagy modernizációs hullám, de főleg a mellékvonalakon még mindig rendkívül sok a régi, leharcolt kocsi, illetve mozdony, a menetidőknél pedig küzdenek az amortizációval, hogy ne legyen sokkal rosszabb a helyzet, mint pár évtizede volt.
