Élettelen piktogramokból és élő masszából összetett lények, piktoplazmák biotópiája Berlinben. Ez nem valami horrorfilm szüzséjének első mondata, hanem egy képzőművészeti projekté. A Műértő a Pictopia című kiállításon járt, ahol arra is fény derül, mi a "character design".

Az idén világszerte először megrendezett Pictopia – az új figurativitás fesztiválja keretében életre keltett piktoplazmák biotópjává vált a Haus der Kulturen der Welt. Az „élettelen” piktogramokból és az élő masszából (ezt takarja a szóösszetétel) összetett lények otthonává, azaz Pictopiává változott épületet ellepték a redukált, piktogramszerű karakterek, akik életet, tulajdonságokat, érzelmeket közvetítenek. Minimális – leginkább számítógépen generált – grafikai eszközökkel életre keltett lények, akik az internet tömeges elterjedése óta világszerte robbanásszerűen forradalmasították vizuális kultúránkat.

A „character design” mai és jövőbeli képi világunk főszereplőjévé vált; az élet minden területét elöntő képfolyam és felfokozott képkultúra világában globális képnyelvvé, egyfajta képeszperantóvá nőtte ki magát. Minél absztraktabb a figura, annál semlegesebb, ezáltal annál erősebb és nagyobb projekciós felületet biztosít az érzelmi kapcsolat teremtésére. És ami a reklámipar szempontjából döntő fontosságú: mindezt a világ minden pontján, a másodperc törtrésze alatt. Mivel a figurák semmilyen narratív struktúrához nem kapcsolódnak, hanem azonnali felismerhetőségre törekedve csakis saját magukra utalnak vissza, a reklám- és zeneiparban, a divatban, számítógépek ikonjaiként vagy árjelzésként tetszőlegesen bevethetők.

© Műértő

Peter Thaler és Lars Denicke 1999 óta gyűjti ezeket a figurákat – kezdetben egy online-archívumban, majd a Web 2.0 beköszöntével könyvformában kezdték kategorizálni a világ legnagyobb karakterarchívumát. Az elmúlt tíz év kutatása és gyűjtése kimutatta, hogy a figurák jelentős változáson mentek keresztül. Kezdetben, azaz a kilencvenes évek közepén eksztatikus, boldog embereket, DJ-ket vagy robotokat jelenítettek meg a japán mangákból ismert hatalmas szemekkel és fehér pontokkal a szemgolyóban. Pár évvel később ezek az alakok elkezdtek „megbetegedni”: a kerek szemek helyett ikszek kerültek az arcokra, melyek kerülték a közvetlen szemkontaktust, majd egyre gyakrabban eldőlt, oldalra fektetett lényekként tűntek föl, akik elestek, felborultak, megsérültek, a tiszta „gyerekbőr” felületén pattanások, kinövések vagy torz végtagok jelentek meg. A legutóbbi időkben a gyűjtők már majdhogynem vallásos képekhez hasonló ábrázolásokat kaptak a világ minden tájáról, a legkülönbözőbb emberektől, amelyeken a lények megtörten, a földre zuhanva lehelik ki a lelküket.

Ez az új képvilág közvetlenül a graffitiszcéna tagjeire, a technoszcéna flyerjeire, Keith Haring vagy Jeff Koons munkáira, de főleg a mangafigurákra nyúlik vissza, és alapvetően különbözik a „klasszikus” festészet, szobrászat vagy grafika vizualitásától. Szinte kizárólag komputergenerált formákról van szó, amelyeket az internet kezdeti korszakában, az adatátvitel lassúsága miatt kellett a minimálisra redukálni. A közvetítés tere is teljesen más, mert múzeumi falak helyett adattömegek formájában köröznek a világhálón.

A Pictoplasma-konferencia ötlete először 2004-ben merült fel az archívum szerzőiben. Elsődleges célként azt jelölték meg, hogy a komputer megszállottjait (nerd) kihozzák virtuális világukból a realitásba, és lehetőséget adjanak nekik a tényleges kapcsolatteremtésre. A Berlinben most harmadszorra megrendezett konferencia következménye lett azonban az is, hogy ez az eddig a művészeti és tudományos közegtől távol tartott képi világ – rendeltetésével ellentétben – múzeumi és tudományos közegbe került. Vagyis egy hagyományos kiállítást láthattunk, és egy szimpóziumon kultúrtörténészek, etnológusok és médiatörténészek először vetették tudományos megfigyelés alá az érzékelési mechanizmus képi meghatározottságát, a figurák értékesítési mintáit vagy a karakterek maszkokhoz, rituálékhoz vagy a folklórhoz fűződő viszonyát. Ezzel párhuzamosan a háromnapos konferencián mindennap kétórás blokkokban mutatták be a motion graphics és character design legújabb tendenciáit olyan világsztárok munkáival, mint Klaus Haapaniemi, James Jarvis, Boris Hoppek, Faiyaz Jafri vagy a W+K Tokyo Lab. Döbbenetes volt látni, hogy a mezőnyben a japán W+K Tokyo Lab munkái – amelyek célja az ázsiai kultúra újradefiniálása a keleti és nyugati tradicionális képnyelvek felhasználásával – milyen messze maguk mögött hagyták a konkurenciát. Japán, illetve Ázsia hegemóniája megkérdőjelezhetetlen ezen a téren. A konferencia másik fő kérdése a robottudomány és a karakterek összefüggése volt. Mark Michalowski bemutatta a dr. Hideki Kozimával közösen kifejlesztett Keepon robotot, amely szociológiai kutatásokra, elsősorban autista gyerekek kapcsolatfelvételi rendszerének tanulmányozására alkalmazható.

A Pictopia-kiállításhoz kapcsolódóan szervezték meg a Pictoplasma Character Walkot. Ennek keretében városszerte harminc kiállítást rendeztek; ebből négyet a Collegium Hungaricumban, ahol a New York-i Parsons – The New School of Arts diákjainak, Francois Chalet, a berlini Technische Universität professzorának és tanítványainak munkái mellett a Moholy-Nagy Galériában Gyarmati Zsolt kiállítását Denicke és Thaler nyitotta meg – az egész Character Walk nyitóünnepségeként.

A Pictopia-fesztiválon és a Character Walk bemutatóin több mint húsz országból érkezett karaktereket lehetett látni a high-tech tokiói animációs stúdió és az MIT robotfejlesztő laboratórium teremtményeitől a street-art- és graffitiművészek munkáin keresztül az iparművészethez közelítő megformálásokig. Művészek, dizájnerek, animátorok, DJ-k, illusztrátorok és robotfejlesztők egész hada dolgozik ezeken az egymástól mindenben eltérő lényeken, amelyeknek azonban – legyenek bármilyen redukáltak is – egy közös elemük mindenképpen van: a szem. Amely, ha csak egyetlen fekete pont is, de életet lehel a piktogramokba, mert egy globális érzésen alapszik: a halott dolgoktól való ösztönös félelmen. (Megtekinthető május 3-ig.)

Krasznahorkai Kata

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
200 éve született az ember, akinek azt is köszönheti, amit az előbb megnyomott

200 éve született az ember, akinek azt is köszönheti, amit az előbb megnyomott

Az ön mobilja rajta van a listán? Ezek a telefonok romlanak el a leggyakrabban

Az ön mobilja rajta van a listán? Ezek a telefonok romlanak el a leggyakrabban

Oszlatásra készül a Jobbik

Oszlatásra készül a Jobbik

Hasznos dologgal újított a CIB Bank, az online vásárlásoknál lesz jó

Hasznos dologgal újított a CIB Bank, az online vásárlásoknál lesz jó

Már ma este belevághat: felfedték a jó éjszakai alvás egyik rejtélyét

Már ma este belevághat: felfedték a jó éjszakai alvás egyik rejtélyét

Már járványszerűek az oroszországi gázrobbanások

Már járványszerűek az oroszországi gázrobbanások