Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
A párizsi Musée d'Orsay Allegro Barbaro című kiállításáról ír a The New York Times: a budapesti Szépművészeti Múzeummal együttműködésben rendezett tárlat Bartók Béla és a magyar modernizmus művészetét tekinti át 90 festményen, 15 grafikán, több mint 50 fotón, zenei és irodalmi dokumentumon keresztül.
A cikk szerint az október közepén nyílt tárlat a magyar modernizmus művészetének szentelt eddigi legnagyobb volumenű kiállítások egyike, amely Bartók nemzetközi hírnevét felhasználva nyújt szélesebb betekintést a magyar művészet és politikai élet változásaiba az 1905 és 1920 közötti időszakban. "Azért esett a választásunk Bartókra, mert egyrészt nemzetközileg ismert, másrészt, mert a magyar modernizmus képviselőinek egész garmadája vette körül" - mondta Claire Bernardi, a Musée d'Orsay főmuzeológusa, francia művészettörténész, Barki Gergely és Rockenbauer Zoltán mellett a tárlat egyik kurátora. "Ez az első alkalom, hogy ilyen kaliberű - zenét, képzőművészetet és filmet ötvöző - tárlatot láthatunk" - húzta alá Barki, aki telefonon válaszolt a lap kérdéseire. Mint mondta, a kiállítás címadója Bartók fiatalon komponált zongoradarabja, az Allegro Barbaro. "Amikor Bartók 1911-ben megírta az Allegro Barbarót, az olyan volt mint egy önarckép, mivel a zenéje teljesen friss és újszerű volt, majdhogynem túlságosan is modern a magyar közönség számára."
A zene és a képzőművészet finoman keveredik egymással a tárlaton, amelynek minden termében más-más Bartók-szerzemény hallható. A kortárs művészeti múzeumok esetében korántsem szokatlan a zene és a képzőművészet ötvözése. A New York-i Modern Művészetek Múzeumának 2011-es, Looking at Music című háromrészes sorozata a videoklippek 1980-as és 1990-es évekbeli felemelkedésével foglalkozott, és a videoművészettel párba állítva mutatta be a korai popvideókat.
"Ez azonban egészen új terület egy szépművészeti múzeum számára" - mondta Bernardi. A párizsi Musée d'Orsay zenei témájú sorozatában 2011-ben Gustav Mahler, egy évre rá pedig Claude Debussy került terítékre, ám azokon a tárlatokon a látogatók csupán egyetlen helyen tudtak zenét hallgatni, míg a mostani kiállításon számos Bartók-műben - atonális, disszonáns és nem utolsó sorban hangos szerzeményben - merülhetnek el.
A látogatók először magyar festők - többek között Berény Róbert, Czigány Dezső és Pór Bertalan -, valamint Paul Gauguin önarcképeivel találkozhatnak, majd a tárlat egyszerre kronologikus és tematikus rendszerben tekinti át a magyar modernizmust. "A belépő azt látja, hogy minden szem rá szegeződik; provokátorok pillantásai, amelyek azt mondják, mi magyarok vagyunk, nem a régi hagyományok követői, hanem az újak elindítói" - húzta alá Bernardi.
Az 1900-as évek elején a magyarok számára is Párizs jelentette a viszonyítási pontot: Bartók, Ady és társai, a Nyolcak és más festők egyaránt a francia fővárosba utaztak inspirációért. Barki szerint a francia modernizmus képviselőit főként a festmény felszíne érdekelte, míg "az intellektuális és spirituális élet leginkább a magyar művészek asztala volt". A magyar népi kultúra Bartók személyes, vidéki gyűjtőútjain készült fényképein keresztül elevenedik meg a tárlaton, első ízben tárulva a nagyközönség elé.
A kiállítás központi részében a Nyolcak alkotásai kaptak helyet, míg az utolsó teremben kubista festmények és rajzok sorakoznak, Bartók Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című híres szerzeményének kíséretében. A 2014. január 5-ig látogatható kiállításhoz a Musée d'Orsay számos magyar vonatkozású kísérőprogramot, többek közt koncerteket, tárlatvezetéseket és irodalmi kávéházakat is szervez - írta a The New York Times.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Korábban Lázár János azzal vádolta meg őket, hogy túlterheléses támadást indítottak az EMMA rendszere ellen.
Lázár János tiszás hőbörgésről és hobbivasutas dünnyögésről írt a Facebookon.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Új idegenrendészeti eljárás indul.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.