Bodnár Zsolt
Bodnár Zsolt
Tetszett a cikk?

Az HBO új sorozatában az emberiség 2 százaléka egyik pillanatról a másikra eltűnik, mi pedig nézhetjük, hogy ezt hogy éli meg az itt maradt 98. Segítünk: főleg szenvednek. A hátrahagyottak egy érdekes alapfelállással rendelkező misztikus sorozat, amiben sok lehetőség, de sok buktató is rejlik.

Ha az HBO saját gyártású sorozattal áll elő, az átlag sorozatnéző már rögtön kapja is fel a fejét, a házimozi-csatorna ugyanis lassan húsz éve uralja az utóbbi években amúgy is szárnyaló kábelsorozatok világát. Ha csak a legsikeresebb szériákat akarjuk felsorolni, akkor tőlük kaptuk a Maffiózókat, a Trónok harcát vagy A törvény nevébent – hosszabb listát a cikk végén találnak.

Most Tom Perrotta egyik könyvét dolgozta át tévére a Lost egyik készítője, Damon Lindelof, az izgalmas párosítás eredménye a hétfőtől látható A hátrahagyottak. Az alapfelállás szerint a Föld lakosságának két százaléka egyik pillanatról a másikra eltűnik, aminek okai ismeretlenek, de különböző csoportok különböző jelenségekkel magyarázzák a történteket, természetesen felmerül a bibliai Elragadtatás is. A sorozat viszont nem, legalábbis nem elsősorban az eltűnés okára keresi a választ, hanem – ahogy az a címből is kiderül – a Földön maradtakkal foglalkozik. Ezek az emberek pedig sok mindent csinálnak az incidens óta, de főleg szenvednek.

HBO

Hiába tűnik kevésnek az a két százalék, ez mégis majdnem 150 millió embert jelent, így gyakorlatilag mindenki érintett valamennyire az ügyben. Egy ilyen szétesett társadalomban pedig sok drámai lehetőség rejlik, amitől izgalmas lehet egy sorozat. Három évvel a különös esemény után járunk, feltűnnek ilyen-olyan ideológiák mentén működő szekták (egy némasági fogadalmat tévő, félőrült csapat és egy klasszikus, szenvedélyes vezér-alapú embercsoport), a fiatalok alkalmi orgiáktól és drogoktól fűtött, nihilista életet élnek és megvadult kutyák lepik el a környéket. Nincs vállalható jövőkép, de egyelőre még kitart az emberiség.

Aki ismeri a készítő páros valamelyikét, az pedig már nagyjából tudja, mire számíthat. A sorozat alapjául szolgáló könyv szerzője, Tom Perrotta olyan – szintén mozgóképre is átdolgozott – műveket tett már le az asztalra, mint a Gimiboszi és az Apró titkok, az ezekben tapasztalható érzelmekkel telített stílus pedig 2011-es könyvét, A hátrahagyottakat is jellemzi. A sokszor egyszerűen csak a „Hollywood legjobban utált írója” címmel illetett szerzőtársa, Damon Lindelof pályája valóban az egyik legmegosztóbb karrier a filmírói szakmában. Három legnagyobb projektjére (Lost, Prometheus, Sötétségben – Star Trek) egyaránt jellemző, hogy a felvázolt rejtélyekre nem mindig érkezik megoldás. Ez a fajta misztérium valakinek bejön, de úgy tűnik, hogy egy bizonyos hangos többségnek nem – Lindelof még ma, több mint négy évvel a Lost fináléja után is kapja az ívet a miatt a bizonyos befejezés miatt.

HBO

Az ő személyük azért is kiemelten fontos, mert A hátrahagyottak első epizódja egy az egyben olyan, mint amilyennek azt a két készítő neve hallatán elképzeltük. Persze elkerülhetetlen az összehasonlítás, de tényleg a Lost szellemisége járja be az egészet, mivel a felvezető részben annyi karakterrel ismerkedünk meg, amennyit ennyi idő alatt képtelenség befogadni (talán a Justin Theroux által alakított rendőr szála lesz az A-vonal), ebből pedig arra következtethetünk, hogy az egyes részek majd mindig egy-egy szereplő középpontba állításával fognak működni – mint a Lostban. Mivel alapból egy „három évvel később”-koncepcióval nyit a sorozat, valószínűleg erős flashbackekre is számíthatunk – mint a Lostban.

Mellesleg már az első részben annyi kérdés merült fel – persze ez a felvezető rész lényege, de a mennyiségen van a hangsúly –, amennyit a tervezett tíz rész alatt megválaszolni kemény meló lesz. Az egyetlen remény az, hogy a rejtélymániás Lindelofnak ezúttal már létező alapból kellett dolgoznia.

A hátrahagyottak első részét a világpremier másnapján, hétfő este 22 órától láthatják az HBO-n.

Sorozatok reneszánsza

Nem véletlen, hogy az HBO mindegyik új sorozata körül nagy a felhajtás. Az amerikai tévézés hosszú évtizedekig úgy működött, hogy volt a három, majd később négy nagy csatorna (ABC, CBS, NBC és a nyolcvanas évektől tényezővé vált FOX), ahol volt pénz és nézettség is, hogy saját - ráadásul sikeres - sorozatokat készítsenek. Ezt változtatta meg az HBO, amikor a kilencvenes évek közepétől olyan országos, sőt világsikerű sorozatokat tett le az asztalra, mint az Oz vagy A maffiózók. Mi az alábbi HBO-sorozatokat ajánljuk, a két főtípusra bontva.

 

Dráma:

 

Oz (1997-2003): Az első igazán ütős börtönsorozat.

Maffiózók (1999-2007): A gengszter Tony Soprano család és alvilág közt ingázó életéről szóló megasikersorozat.

Drót (2002-2008): A bűnözéssel teli nagyvárosi életet kegyetlenül realista módon bemutató sorozat.

Deadwood (2004-2006): Sallangmentes westernsorozat, folytatva a realista vonalat.

Gengszterkorzó (2010-2014): A legnagyobb költségvetéssel készült gengsztersorozat, és ez meg is látszik.

Trónok harca (2011- ): Az internetes kultúrát felbolygató, sárkányos-királyos fantasy-sorozat.

Híradósok (2012- ): Egy tévécsatorna belső működését emberien bemutató, pörgős-humoros sorozat.

A törvény nevében (2014- ): A sorozat, amely létfilozófiai kérdésekkel ötvözi a gyilkosos-nyomozós művek legjobb tulajdonságait.

 

Vígjáték:

 

Félig üres (2000- ): Larry David zseniálisan egyedi humorú, neurotikus szituációs komédiája.

Törtetők (2004-2011): Hollywoodi betekintés egy hirtelen híressé vált színész és haverjai szemszögéből.

Egyszer fent, inkább lent (2009-2013): Egy végtelenül bunkó egykori baseball-sztár kínosan vicces lejtmenete.

Csajok (2012- ): Egy New Yorkban szerencsét próbáló író-aspiráns, huszonéves lány és barátai igyekeznek felnőni, több-kevesebb sikerrel.

Az alelnök (2012- ): A friss amerikai alelnöknő szépen lassan rájön, hogy a Fehér Házban nem minden olyan magasztos, mint gondolta.

Szilícium-völgy (2014- ): A tech-központ Palo Altóban egy startup-csapat választhat, hogy 10 millió dollárért eladja az ötletét, vagy a saját, rögös útját járja.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!