Az HBO-n (Társas játék, Terápia, Aranyélet) és azt MTVA-n (Hacktion, Fapad, Egynyári kaland) kívül már jó rég nem fogott bele más magyar csatorna saját gyártású heti sorozatba, most a TV2-vel való csatározást követően átalakuló RTL Klub tette meg ezt a lépést. A Válótársak kissé hirtelen jött, néhány héttel a premier előtt plakátolták csak tele a fővárost, és a tévés promókat sem túlozták el, de csütörtökön végre elindult a széria.

Az előjelek nem voltak túl bíztatóak – azért mégis csak a Barátok közt és az Éjjel-nappal Budapest anyacsatornájáról beszélünk, akik a nagy őszi sorozatbummot az RTL II-n futó butiquehotel.hu-val voltak képesek indítani.

"Ahogy én maszok, nem masz úgy senki – kínosra sikerült az RTL új sorozata” – a butiquehotel.hu-ról írt kritikánk itt olvasható.

 

A nemzetközi sorozatokhoz szokott nézőnek az is furcsa lehetett, hogy a hat főszereplőn (amúgy egész parádés a szereplőgárda: Stohl András, Scherer Péter, Lengyel Tamás, Gubás Gabi, Balsai Móni, Földes Eszter) kívül nem nagyon reklámozták a készítőket, mintha el akarták volna tussolni a nevüket. Ez egyfelől akár még érthető is lenne, mert mint kiderült, az epizódokat egy bizonyos Kovács Dániel Richárd rendezte, aki eddig kreatív producerként tevékenykedett a csatornánál, rendezőileg pedig az Éjjel-nappal Budapestet tudja felmutatni.

Másrészről azonban ne feledjük, hogy a filmmel ellentétben egy sorozatnál fontosabbak az írók, mint a rendező, és a forgatókönyvíró duó igazán ígéretes: Köbli Norbert a hazai filmírás egyik legmegbízhatóbb alakja, olyan alkotásokkal, mint a Made in Hungaria, A vizsga, A berni követ vagy a nemsokára érkező Félvilág, írótársa, Gasztonyi Kálmán pedig többek közt a Betonzaj című, nemzetközi fesztiválokat is megjárt kisjátékfilm történetéért felelős.

Persze, ahogy félig-meddig az Aranyélet esetében, itt is egy külföldi sorozat magyar remake-jéről van szó, a Divorce című holland sorozatból eddig három évad ment le. Köbliéknek már csak magyar környezetbe kellett helyezni a sztorit, jól hangzó magyar szövegeket kellett adniuk magyar színészek szájába, és ezt kiválóan teljesítették.

A Válótársak három férfi történetére fókuszál, akik így vagy úgy, de frissen szeparálódtak párjaiktól. Bálint (Stohl) egy csajozással leállni képtelen üzletember, aki a szomszéddal folytat viszonyt már egy ideje, és erre két gyermekének anyja, Zsófi (Gubás) is kezd rájönni. A Bálintnak dolgozó Joci (Lengyel) és barátnője, Szonja (Földes) régóta próbálnak összehozni egy gyereket, de próbálkozásaik sikertelenek, ráadásul a nő a szedett hormonoktól egyre furcsábban viselkedik, ezért kezdenek eltávolodni egymástól. Bálint jóbarátja, Dávid (Scherer) pedig hiába igyekszik, nem tudja újra fellobbantani a lángot elutasító feleségénél, Tamaránál (Balsai), ráadásul még kamaszlányával is meggyűlik a baja.

Alig két héttel az Aranyélet robbanása után persze nehéz nem összehasonlítani a két sorozatot, ezért csak halkan jegyezném meg, hogy ne is próbáljuk meg egy mérlegre helyezni a kettőt – míg az HBO-széria túlmegy a kapcsolati válságok dimenzióján, és a magyar valósággal is komolyan foglalkozik, addig az RTL újdonsága éppen annyira komoly, amennyire az 21.20-kor, a Barátok közt után még fogyasztható.

A másik nagy novemberi magyar sorozat, az HBO-s Aranyélet első része után írt kritikánk itt olvasható.

 

Két fontos pontot viszont kipipálhatnak a készítők. Egyrészt tényleg olyan helyzeteket tudtak képernyőre vinni, amelyek valószínűleg minden néző számára ismerősek lehetnek, másrészt pedig azt is sikerült elérni, amin még az Aranyélet is el-elvérzett: egyszer sem kaptam fel a fejem olyan párbeszédre, ami életidegennek hatott volna.

Már említettem, hogy a főszereplő hatos egy szinte tökéletes casting eredménye, és szerencsére a játékuk is meggyőző, ahol pedig nem, arról nem ők tehetnek, hanem a néhol túl homályos történetvezetés. Scherer Péter és Balsai Móni elromlott kapcsolatának hátteréről például két rész után semmi fogalmunk nincs, anélkül pedig nehezen érthető Balsai rideg karaktere és Scherer teperése is. Ezzel együtt is talán a kicsit ismét magát játszó Scherer Péter figurája az egyik legjobb pontja a gárdának.

Stohl András kissé fura macsófrizurájának is köszönhetően talán a legkevésbé stohlandrásos szerepét találta meg (és ezt itt most pozitívan értem), annak ellenére, hogy megint ő a nagy sármőr, de a zavarodott Lengyel Tamás is kábé az ezredik arcát mutatja az elmúlt két évben. Gubás Gabinak egyelőre csendesebb momentumok jutottak, amiket a tőle megszokott profizmussal hoz, Földes Eszter hisztis karakterében pedig ott rejlik a brillírozás lehetősége, de Szonja szerepe két rész után még mindig túl egysíkú.

Kovács Gábor producer (Hajdu Szabolcs és Mundruczó Kornél nagy pártfogója) neve is egyfajta garancia egy bizonyos színvonalra, és ez itt is látszik: képileg például szintén semmi panasz nem lehet a Válótársakra, pedig az Éjjel-nappal Budapestből érkező rendező és a viszonylag keveset foglalkoztatott operatőr, Vajda Péter kettőse nem ígért ilyen minőséget.

Az, hogy van-e nézői kereslet egy ilyen sorozatra a – finoman fogalmazva – nem éppen a legmagasabb igényeket kielégítő, legnagyobb kereskedelmi csatornán, már nem is kérdés többé: az RTL Klub közleménye szerint az első két epizód közel 25 százalékos közönségarányt hozott a 18-49 éves célcsoportban, az első rész pedig konkrétan az őszi tévés szezon legnézettebb heti sorozatepizódja lett.

Ennél bíztatóbb visszajelzés pedig nem is kell, úgy tűnik, a magyarok is megunták a tizennyolcadjára ismételt amerikai sorozatokat, jöhetnek az újabb hazai produkciók, és ezzel Magyarország is felveheti a versenyt a környező országokban már beindult saját gyártású sorozatiparban.