szerző:
Gócza Anita
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

1936 nyarán két európai város is nagyszabású sportesemény megrendezésére készült: míg Berlin a XI. nyári olimpiai játékokat készítette elő, addig Barcelona az Olimpíada Populart, a Népek Olimpiáját, amely alternatívát kívánt nyújtani a náci rezsim által szervezett játékokkal szemben. Ez nem sikerült, Berlinben viszont zavartalanul dübörgött a propagandarendezvény.

A Blinken OSA Archívum Olimpia és politika – Berlin/Barcelona 1936 című kiállítása a Centrális Galériában híradórészletek, filmek és fotók segítségével azt mutatja meg, hogyan váltak ezek a nemzetközi sportesemények az ideológiai harc terepévé.

Az 1936-os berlini olimpiát jól jellemzi Heinrich Mann mondata, amely az Olimpiai Eszme Megóvásáért rendezett konferencián hangzott el 1936 júniusában:

„...a Berlinbe érkező sportolók csupán gladiátorok, rabok és udvari bohócok lesznek egy olyan diktátor színe előtt, aki már így is a világ urának hiszi magát.”

©

Érdekes adalék, hogy amikor 1931-ben, még a weimari köztársaság idején megkapja Németország a szervezés jogát, a náci sajtó zsidó-bolsevik nemzetközi összeesküvésnek tartja a játékokat, de amikor Hitlerék hatalomra kerülnek, már jó érzékkel meglátták az abban rejlő propagandalehetőségét.

A bojkott elbukott

1935-ben a nürnbergi zsidótörvények bevezetésének nyomán felerősödik a tervezett berlini olimpiával szembeni tiltakozás: az amerikaiak vezetésével nagy nemzetközi bojkott készül. Végül a német sportdiplomácia sikeres tevékenységének köszönhetően a bojkott elmarad, Mexikón és Spanyolországon kívül csak a Szovjetunió dönt a távolmaradás mellett (a szovjetek 1952-ig egyébként sem vettek részt olimpián). Egyénileg persze számos sportoló – és nemcsak a zsidó származásúak – bojkottálta a versenyeket.

©

 Ókori előkép

„A berlini játékok főrendezője, Carl Diem már az első világháború miatt elmaradt, 1916-ra tervezett berlini olimpia előkészületeiben is részt vett, és a weimari köztársaság alatt is sokat foglalkoztatott szervező volt komoly sporttörténeti munkássággal. Nem a náci ideológia népszerűsítése volt a célja: egy nagyszabású olimpiát akart rendezni, ami sikerült is neki.

Az ókori olimpiákat tekintette előképének, az 1936-ban először megrendezett olimpiai fáklyafutás ötlete is tőle származik. A Krupp cég által gyártott 4000 fáklya egyikét ki is állítottuk az egyik tárlóban" – mondja Székely Katalin, az OSA-kiállítás egyik kurátora.

©

Az olimpiát eleve összművészeti produkciónak szánták, különös hangsúllyal a monumentális nyitó- és záróünnepségre. Mindent hihetetlen precizitással és teatralitással rendeztek meg, olyan sajtóeseményhez méltóan, amelyhez hasonlót nem látott azelőtt a világ: először innen tudósított például élőben a televízió.

Előrelátó „óvintézkedésekkel” gondoskodtak arról, hogy az általuk mutatni kívánt rózsaszín képet ne zavarja meg sehol a felsejlő valóság. Az előkészületek során leszedették az antiszemita feliratokat a szállodákból, éttermekből, és a sajtót is utasították, hogy az olimpia idején ne számoljanak be a külföldieket, zsidókat ért támadásokról. A játékok alatt bevonták a népszerű, hírhedten antiszemita hetilapot, a Der Stürmert, és szigorú ellenőrzés alatt tartották a kimenő információkat.

„Elég az olimpiai himnusz szövegét megnézni”

„A korabeli magyar sajtóban egyfajta kettősség érzékelhető: egyrészt nagyon dicsérik az olimpiát a professzionális szervezésért, de a Nemzeti Sportból – akárcsak a külföldi: francia, angol újságokból – is világosan kiolvasható, hogy ez valójában egy propagandaesemény. Kiállítottunk egy karikatúrát a Nemzeti Sportból, amely egyértelműen jelzi, hogy minden a nemzeti önreprezentációról szól, és a németek az egész olimpiát retorikájában is háborús hangvételűre hangszerelték: elég a – Richard Strauss zeneszerző és Robert Lubahn szövegíró által jegyzett – aktuális olimpiai himnusz szövegét megnézni, hogy meggyőződjön erről az ember.”

©


A másik játék, a "tömegeké", elbukott

A 20-30-as években a hivatalos olimpiákon túl Európa különböző városaiban is szerveztek kisebb jelentőségű, de azért nemzetközinek számító munkássportversenyeket. Az első ilyet 1925-ben Frankfurt am Mainban, a másodikat 1931-ben Bécsben, a harmadikat – ami az utolsó is lett – pedig Antwerpenben rendezte meg a luzerni székhelyű Szocialista Munkások Nemzetközi Sportszervezete.

A munkásolimpiákon a tömeges részvételen és a nemzetközi szolidaritáson volt a hangsúly. Az elitista, kirekesztő, csúcsteljesítményeket kergető versenysporttal szemben ezeken a rendezvényeken az "egészséges" szórakozás volt a fontos, a munkásolimpiát örömteli szabadtéri ünnepségként képzelték el kitalálói, ahol nem a verseny számít, hanem az, hogy minél több ember megérezhesse a sport örömét.

„A bécsi versenyen 23 országból 80 000-nél is több munkás sportoló vett részt, a megnyitóünnepséget és a felvonulást pedig 250 000 vendég kísérte végig. Összehasonlításképpen mondom, hogy a berlini olimpián 3300 sportoló vett részt” – meséli Székely Katalin.

„A munkásosztály ne igyon!”

A munkásmozgalmi jelszavak és jelképek nemcsak a transzparenseken jelentek meg, hanem a nagy tornabemutatók alakzataiban is. A szlogenek különböző kiadványokban is visszaköszöntek, de voltak kifejezetten propagandisztikus szöveges előadások is.

„A szabadidő értelmes és célszerű eltöltését akarták megmutatni. Nagyon fontos üzenete volt ezeknek a rendezvényeknek – ami több, itt a kiállításon bemutatott plakáton is szerepel –, hogy a munkásosztály ne igyon.”

A munkásolimpiák kifejezetten nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy minél több női résztvevő legyen. A hivatalos olimpiákon is szerepeltek ugyan nők, de nagyon kevesen: a berlinin például a sportolók mintegy 10 százaléka. A munkásversenyeken nem volt se faji, se életkori diszkrimináció, gyerekek is részt vehettek például.

Érdekesség, hogy a tárlaton megtekinthető Wilhelm Prager legendás dokumentumfilmje Az új nagyhatalom, amely az 1925-ös első nagy nemzetközi munkásolimpiának állít emléket, és amelyben Leni Riefenstahl asszisztensként dolgozott. Riefenstahl 11 évvel később a berlini játékokon készült Olimpia című filmjében már emlékezetesen örökítette meg a náci monumentalizmust és testkultuszt.

Spanyolország, mint láttuk, 1936-ban a berlini olimpia bojkottálása mellett döntött, ehelyett inkább egy kisebb munkásolimpia rendezését tervezte, és – úgy tűnt – nem is sikertelenül. A regisztrált versenyzők között az igazi "amatőrök" mellett magasan képzett sportolók is voltak. Olyan versenyszámokat is rendeztek – ilyen volt például a futás –, ahol gyakorlatilag bárki indulhatott, életkori megkötés nélkül.

A Népek Olimpiájának tervezett megnyitóünnepsége előtt egy nappal azonban Franco tábornok és csapatai katonai puccsot hajtottak végre az országban, így az végül meghiúsult. Néhány sportoló viszont Spanyolországban maradt, hogy a köztársaságiak oldalán harcoljon a spanyol polgárháborúban.

©

Clarion Klub

Végül egy, az olimpiák szempontjából talán lényegtelen epizód: a glasgowi Clarion Kerékpár Klub öt versenyzője 1936-ban Barcelonába ment, hogy részt vegyen a Népek Olimpiáján. Két évvel később az eredeti csapat egyik tagja és egy másik klubtársa újra elindult, ezúttal azért, hogy pénzt gyűjtsön a spanyol polgárháború áldozatainak. Több országon átkerekezve, számos települést érintve sikerült összegyűjteniük 300 fontot, ami akkoriban igen jelentős összegnek számított. A kerékpárklub több tagja harcolt is a polgárháborúban a köztársaságiak oldalán, közülük ketten életüket vesztették.

70 évvel később a még ma is létező Clarion Klub kerékpárosai az elesett klubtagok emlékére újra végigkerekeztek az adománygyűjtők útvonalán. A történet persze önmagában is megható, de a kelet-európai embert mégsem ez ragadja meg leginkább, hanem a történelmi emlékezetnek és a történeti folytonosságnak az a gyönyörű példája, amely errefelé annyira hiányzik.

Centrális Galéria, Blinken OSA Archívum
1051 Budapest, Arany János u. 32.
A kiállítás 2016. szeptember 10-ig, hétfő kivételével minden nap délelőtt 10-től este 6-ig látogatható.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A tőzsdéknek tetszik, hogy Biden átvette a hatalmat

A tőzsdéknek tetszik, hogy Biden átvette a hatalmat

Index: Az OGYÉI már jóváhagyta az orosz vakcinát

Index: Az OGYÉI már jóváhagyta az orosz vakcinát

Robbanás történt egy hatemeletes házban Madrid belvárosában

Robbanás történt egy hatemeletes házban Madrid belvárosában