Bár Joanne Kathleen Rowling könyvei (most abba bele se kezdjünk, hogy gyerekmesék, vagy sem) is egyre sötétebb hangulatot árasztottak, ahogy haladt előre Harry Potter felnövéstörténete, a sagából készült filmeknél még látványosabban jelentkeztek a részek közti különbségek – az egyes részek rendezői keményen hozták a saját stílusukat.

A Bölcsek kövét és a Titkok kamráját Chris Columbus (Reszkessetek, betörők!; Mrs. Doubtfire) rácsodálkozós, gyerekcentrikus világa járta át, az Azkabani fogoly Alfonso Cuarón (Az ember gyermeke, Gravitáció) vizuális varázslata miatt lett talán a legjobb HP-rész, a Tűz serlegében már kezdődött a durvulás, Mike Newellnek (Fedőneve: Donnie Brasco) köszönhetően, míg végül az utolsó négy, meglehetősen sötét felvonásra megtalálta állandó arcát a széria.

A korábban az egész angol tévépiacon (BBC, Channel 4, ITV) végigszáguldó, de konkrét mozifilmet még nem készítő David Yates-nek nemcsak sikerült méltón lezárni a filmsorozatot (A halál ereklyéi 2. része kritikailag és bevételileg is a legsikeresebb epizód lett), de sikerült úgy elmerülnie Rowling káprázatos világában, hogy ne legyen kérdéses, a jövőbeni HP-projektek is jó kézben lesznek nála. Mert azt ugye senki nem hitte el Rowlingnak, hogy nem lesz folytatás?

Igaz, egyelőre tulajdonképpen nem mondhatni, hogy hazudott volna az írónő, amikor azt mondta, nem ír több Harry Potter-sztorit. Az Elátkozott gyermek alcímű új könyv (ami nem is regény, hanem egy színdarab szövegkönyve) ugyanis Jack Thorne munkája, a most mozikba került Legendás állatok és megfigyelésük pedig nem szorosan Potter-sztori, még ha azonos univerzumban is játszódnak. De ha ezt nem tudnánk, akkor a filmet a Harry Potter baljósabb, felnőttesebb amerikai remake-jének is gondolhatnánk.

A lényeg az, hogy akinek bejött az utóbbi pár Potter-film sötéten mágikus világa, annak a Legendás állatokkal sem lesz gondja.

Maga a cím ugyan megegyezik a HP-könyvekben feltűnt, de érdekességképpen külön is kiadott roxforti tankönyvvel, de a filmnek (azon kívül, hogy a könyv fiktív írója, Göthe Salmander a főhőse, na meg van egy pár legendás állat benne) természetesen nem sok köze van hozzá – nem is lehetne, hiszen egy kis ismeretterjesztő lexikonról van szó. Viszont külön öröm, hogy a film forgatókönyvét maga J.K. Rowling írta, méghozzá életében először. Így ez az első olyan Rowling-mozi, amelyre minden néző úgy ül be, hogy nem tudja előre, mi fog történni.

És nem is számíthatunk a skót hegyvidékek jól bejáratott világára, ugyanis egy zseniális húzással New Yorkra ültette át a sztorit az írónő. 1926-ban érkezik meg a jazztől hangos nagyvárosba Göthe Salmander (Eddie Redmayne) , aki egy ritka bestiával igyekszik gyarapítani a különleges állományát, amelyet a saját világot magában rejtő aktatáskájában tart. Ebből szökik meg először egy, majd egy szerencsétlen táskacsere után egy csapatnyi, illegálisan az USA-ba csempészett „állat”.

A film első negyede gyakorlatilag olyan, mintha Buster Keaton a 21. századba született volna, és végtelen CGI-jal megtámogatva készíthette volna el csetlő-botló komédiáit. A zavart Salmander ügyetlenkedése és a cukibbnál cukibb, hihetetlenül részletesen kidolgozott, látványos bestiák őrületes viselkedése (ha a kleptomániás furkászból karácsonyig nem gyártanak milliószámra plüssállatot, nagy balhék lesznek) olyan hangulatot teremtenek fél óra alatt, hogy az ember azt hinné, ez még a Bölcsek kövénél is könnyedebb menet lesz.

De aztán jön Tina (Katherine Waterston) és vele együtt a sötét titkok. Tina a rejtőzködő mágusok szervezete, az Amerikai Varázslókongresszus bajban lévő tagja, aki azzal próbálja menteni a helyzetét, hogy elfogja a feltűnést keltő Salmandert. Az egészbe csak Jacob Kowalski (Dan Fogler), az egyszerű pék zavar bele, aki véletlenül szabadjára engedi a lényeket, óriási bajt hozva nemcsak magára, hanem az egész társaságra.

Csatlakozik még hozzájuk Tina gondolatolvasó húga, Queenie (Alison Sudol), aki valószínűleg úgy szerepelt Rowling leírásában, mint a két lábon járó jazzkorszak. Innentől négyen próbálják egybeterelni a szabadon császkáló bestiákat, és a csapat dinamikája remekül működik – még egy váratlan romantikus szál is izgalmasabbá teszi a gárdát, amely méltó utódja (akarom mondani, elődje) lehet a Harry–Hermione–Ron-triónak.

És ahogy azt egy Rowling-eposztól várjuk, a színes kalandokat időnként nyomasztó sötétség váltja fel: itt épp a Varázslókongresszus egyik magas beosztású alkalmazottja, Graves (Colin Farrell) története árnyékolja be Salmanderék sztoriját. Graves a szárnyai alá veszi a növekvő népszerűségnek örvendő boszorkányüldöző szektából kikerült varázslótanoncot, Credence-t (Ezra Miller). De minden szálon túlhatalmasodik a szupergonosz varázsló, Grindelwald egyelőre túlontúl rejtélyes személye, akit Johnny Depp emelhet voldemorti magasságokba a következő részekben.

Az Oscar-díjas Eddie Redmayne totálisan elveszett Göthe Salmander alakjában, ami nagyon jót tett neki – nyomokban azért még feltűnnek A dán lányban mutatott színészi túlkapásai, de összességében ez a zavart karakter most tényleg jól áll neki. De most is ellopják előle a show-t: a leginkább idióta vígjátékokon edződött Dan Fogler most is balfácánkodik egyet, de olyan intenzitással és akkora szívvel, hogy ebben a sötét világban nem nehéz őt megkedvelni – ráadásul varázstalanként az ő helyzetét tudjuk a legjobban átérezni.

Univerzumépítésből továbbra is hibátlan J.K. Rowling, aki láthatóan jól elszórakozott saját találmányainak amerikanizálásával: a mugli amcsi megfelelője például magnix. De sokkal elkeserítőbb az amerikai mágusok helyzete, mint Harry Potter világában – nem köthetnek házasságot magnixokkal, nem tarthatnak varázserővel bíró állatokat, és a Varázslókongresszus szigorúan tiltja, hogy tagjai felfedjék a közösséget. Nem derül ki pontosan, hogy mi van a levegőben, de ez a sejtelmes atmoszféra elég lehet ahhoz, hogy tömegek legyenek kíváncsiak a folytatásokra.

Merthogy folytatások bizony lesznek. Már ott tartunk, hogy összesen öt Legendás állatok… filmet tervez Rowling – és ezt jelen pillanatban egyáltalán nem is bánjuk.

Kultúra – frissen, első kézből. Kövesse a HVG Kult Facebook-oldalát!