Veszélybe került Bécs belvárosának világörökségi státusa

A vita az újjáépítésre váró Intercontinental Szálloda elé tervezett, az UNESCO szerint a történelmi látványt elcsúfító toronyház miatt fajult el.

Veszélybe került Bécs belvárosának világörökségi státusa

„Ha Ferenc József császár nem rendelte volna el a Ringstrasse építését, akkor máig állna a városfal, és tilos lenne lebontani”

– jegyezte meg gúnyosan Franz Kollitsch osztrák ingatlanmágnás. A parndorfi bevásárlóközpontot és Európa-szerte toronyházakat építő Kollitsch a római kortól 1864-ig Bécs belső városrészét bekerítő, a mozdulatlanságot szimbolizáló falra utalt, és azért szólalt meg, mert az UNESCO vörös listára helyezte az osztrák főváros történelmi negyedét az egykori szénapiacról elnevezett Heumarktra tervezett toronyház miatt. Bécs 2018 februárig kapott időt arra, hogy a szervezet által kívánatosnak tartott szintre vigye le az épület magasságát, különben a 371 hektáros belváros egésze lekerül a világörökségi listáról, amelyen Ausztria tíz műemléke szerepel. Köztük Salzburg történelmi városrésze, a schönbrunni kastély és park, valamint a kínaiak által lekoppintott Hallstatt, a mesébe illő felső-ausztriai kisváros.

Öt éve áll vitában az UNESCO és Bécs vezetése: azóta, hogy az ingatlant, rajta az Intercontinentallal, megvette Michael Tojner osztrák üzletember. Azzal a céllal, hogy újjáépíti az 1964-ben átadott szállodát. Az Isay Weinfeld brazil sztárépítész által készített terv azonban nagyobb ívű: nem csupán új szállodát építenének a régi helyére, hanem egy 73 méteres toronyházat is felhúznának elé, luxuslakásokkal. Így lenne kifizetődő a 200-300 millió eurósra becsült beruházás. Az üzletember egyébként a téren 1867-ben megnyílt, egykor a világ legnagyobb szabadtéri műjégpályájának számító Wiener Eislauf-Vereint is korszerűsíti és 99 éven át működteti.

A Canaletto-pillantás a festményen (részlet) és a valóságban. Kényes egyensúly
Filep István

A Mariahilferstrasse sétálóutcává alakításáért az autósok és a kereskedők rosszallását kivívó Maria Vassilakou, a várostervezésért felelős alpolgármester, a Zöld Párt bécsi elnöke kezdettől fogva tisztában volt azzal, hogy az UNESCO és a szervezetnek szakértői véleményt megfogalmazó műemlékvédelmi világszervezet, az Icomos kifogásolni fogja a toronyház magasságát. De eddig a főváros vezetése is igyekezett hűséges lenni az úgynevezett Canaletto-pillantáshoz, az itáliai festő unokaöccse és tanítványa, Bernardo Bellotto által a bécsi Belvedere-palota első emeletéről megörökített városképhez. A Mária Terézia által megrendelt, 1760-ban elkészült, ma a Kunsthistorisches Museumban kiállított festményen a Károly-templom, a Schwarzenberg-palota, a Stephansdom, az Alsó-Belvedere és a Szalézi templom kupolája látszik – ebbe a páratlan látványba zavarna bele a toronyház.

Az UNESCO már 2016 júliusában figyelmeztette Ausztriát, hogy veszélybe kerülhet a belváros világörökségi státusa. Tojner akkor átdolgoztatta a terveket, és az épület magasságából 13 métert lecsíptek. A szervezet azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a fantáziadúsnak aligha mondható Intercontinental-épület 43 méterénél a toronyház sem lehet magasabb. A bécsi városvezetés – az egyezség érdekében – az idén megígérte, hogy a Tojner-toronyházon kívül sem a belvárosban, sem annak szomszédságában nem épül hasonló méretű épület. A zöld frakció dilemma elé került: a belvárosban ugyan nem akart toronyházat látni, ám tartott attól, hogy a kérdésben más véleményen lévő szociáldemokraták emiatt felmondják a koalíciójukat. A kínos helyzetben Vassilakou felfüggesztette a frakciófegyelmet, a képviselők pedig zöldpárti segédlettel megszavazták a projektet, benne a 66 méterre módosított toronyházzal.

A lebontásra váró bécsi Intercontinental. Jégre téve
Filep István

Ismét napirendre került az UNESCO-val kirobbant vita kapcsán a kérdés: maradjon a belváros érintetlen, őrizze a múltat a császári időket idéző történelmi negyed, vagy a népességrobbanásra tekintettel erőteljesebben keveredhessen a gótikus, a barokk és a XIX. század végi épületek közé némi modern is, akár toronyház formájában. Az UNESCO figyelmeztetését sokan blamázsnak, azt pedig felelőtlen lépésnek tartják, hogy egy ilyen érdektelen beruházásért a város feláldozná a világörökségi státust. Mindezt a januárban nyugdíjba vonuló Michael Häupl bécsi polgármester, valamint a pozíciójában az októberi választásokon megingott helyettese is tudja.

Vassilakou szerint azonban az UNESCO nem méltányolta, hogy a Tojner-projektet átdolgozták, és az alpolgármester azt sem tudja elfogadni, hogy a belváros afféle szabadtéri múzeum legyen, ahol nincs helye a modern építészetnek. Eva Novotny, az UNESCO bécsi bizottságának elnöke szerint a világörökségi listán szerepelni nem turisztikai cím, amit aprópénzre lehet váltani, hanem tartós védelem az emberiség számára fontos művészeti vagy természeti alkotásoknak. Novotny arra figyelmeztetett, hogy az osztrák műemlékvédelemnek nincs átfogó szabályrendszere az egész városközpontra, a főváros pedig 2014 óta nem jelölt ki olyan területet, ahol tilos toronyházat építeni:

„Ha a nemzetközi kontroll elvész, akkor semmi sem menti meg a kultúrjavakat a politikusoktól.”

A cikk a HVG 2017/47. számában jelent meg.