Nem szeretne „a társadalmi lelkiismeret” vagy emlékezetpolitika helyes értelmezőjének a szerepében feltűnni. Magyarország és Közép-Európa XX. századi történelmének szégyenletes, elhazudott vagy meglehetősen súlyos lelkifurdalásokat okozó eseményeivel íróként foglalkozik – mondta a HVG-nek adott interjúban Závada Pál, akinek legújabb regénye, a Hajó a ködben a Weiss Manfréd-vállalatbirodalom örököseinek az SS-szel kötött paktumán keresztül az ellenállás és a helytállás kérdéseit feszegeti.
Ami a közelmúltat illeti, Závada Pál szerint az elmúlt tíz-húsz év tele van, a hazugságokra, a politika által befolyásolt vagy félrevezető történelmi tanulságokra vonatkozó epizódokkal. Ahogy fogalmaz: „A rendszerváltás utáni eufóriát követően kiderült, hogy nagyon erős fogadókészség van az autokratikus berendezkedésre. Sokkal mélyebbek a bizonytalanságaink, a szorongásaink, az egzisztenciális félelmeink, mint a demokratikus értékrendünk. A tekintélyelvűségnek errefelé több évszázadra visszanyúló gyökerei vannak; alapja pedig a kiszolgáltatottság”.
Arra a kérdésre, hogy ki vagy mi a felelős azért, hogy ezt így le lehet nyomni a magyarok torkán. az író azt mondta:
Lehet okolni ezért a társadalmi folyamatokat, de mindannyian benne vagyunk, akik ezt hagyjuk.
A teljes interjú a HVG e heti számában olvasható.
