szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

1981. május 13-án a vatikáni Szent Péter téren a kurd Mehmet Ali Agca fegyverrel sebesítette meg a pápát. II. János Pál rengeteg vért vesztett, de túlélte a merényletet.

Amikor  II. János Pál pápa a szokásos audenciája miatt áthaladt hívei lelkes tömegén, Mehmet Ali Agca 17 óra 17 perckor négyszer is rálőtt egy 9 milliméteres félautomata pisztollyal. Egy lövés a gyomrát, egy másik egy milliméterrel a szíve mellett találta el, egy a jobb mutatóujját és egy a jobb karját. (Két járókelő is megsebesült.)

Agca ezután a fegyvert egy teherautó alá dobta, de a vatikáni biztonsági őrség főnöke, Camillo Cibin, valamint egy apáca és több járókelő megállította és megakadályozta, hogy elmeneküljön.

A pápa súlyos vérveszteséget szenvedett, azonnal kórházba vitték.

Egyes feltevések és a merénylő sokszor zavaros, egymásnak is ellentmondó elemeket tartalmazó vallomása szerint a bolgár titkosszolgálat, végső soron pedig a Szovjetunió állt a merénylet mögött, mivel tartott a pápával szoros kapcsolatban álló lengyel Szolidaritás mozgalomtól.

A merénylet idején 23 esztendős Agca Malatya tartományból, Belső-Törökországból származott, egy szegény család gyermekeként már fiatalon bűnözésre adta a fejét. A fiatalember kezdetben bankrablásokban, bolti tolvajlásokban vett részt, majd belépett a szélsőjobboldali Szürke Farkasok nevű szervezetbe, mely Törökországban számos robbantásért és merényletért volt felelős. Egyes feltételezések szerint Agca idővel a Palesztin Népi Felszabadítási Szervezet ügynöke is lett, de ezt ő fogságba esése után végig tagadta. A török férfi részt vett abban a merényletben, mely során a Szürke Farkasok megölték Abdi Ipekci baloldali újságírót Isztambul közeli otthonában. A gyilkosságot követően Agca 1979 februárjában rendőrkézre került, az év novemberében azonban megszökött börtönéből és Bulgáriába menekült, majd két éven keresztül utazgatott a Mediterráneumban. A terrorista 1981. május 10-én érkezett egy Milánóból induló vonattal Rómába, azzal a céllal, hogy meggyilkolja II. János Pál pápát, akit már törökországi börtönében készített feljegyzéseiben is az iszlám testvériség ellenségeként és a kapitalizmus egyik jelképes alakjaként írt le.
Agca Rómában állítólag egy török maffiózó és a bolgár katonai attasé segítségével tervezte meg merényletét, melyet egy segítőtársával akart végrehajtani. Az volt a terv, hogy Ali Agca lő a pápára, miközben társa egy kisebb robbantássalzűrzavart kelt a Szent Péter téren, hogy a támadók a bolgár nagykövetségre menekülhessenek. 1981. május 13-án végül csak Ali Agca hajtotta végre a terv ráeső részét, egy 9 milliméteres Browning pisztolyból négy lövést adott le az audienciát tartó egyházfőre, melyek közül kettő a tömeget, kettő pedig II. János Pál testét találta el, súlyos belső sérüléseket okozva a pápának. Agcát az egyházfőt körülvevő hívők és Camillo Cibin, a Vatikán biztonsági főnöke könnyűszerrel lefegyverezte, a sérült egyházfőt pedig a Gemelli Kórházba szállították, ahol hetekig ápolták. II. János Pál a merénylet ellenére későbbi működése során sem riadt vissza a nyilvános megjelenésektől, még kórházi ágyán megbocsátott merénylőjének, akit 1981 júliusában életfogytiglani börtönre ítéltek. Agca a börtönévek során számos, egymásnak ellentmondó vallomást adott a pápa ellen tervezett merénylettel kapcsolatban, első – feljebb olvasható – vallomása alapján a bolgár titkosszolgálat és a KGB támogatta a török terroristát.
Mivel Karol Wojtyla, a történelem első lengyel pápája közismerten antikommunista és hazája ellenzéki mozgalmának, a Szolidaritásnak nyílt támogatója volt, a merénylet moszkvai szála egyáltalán nem elképzelhetetlen. A lengyel származású pápa komoly ellenfél volt a szocialista blokk ateizmusa számára, II. János Pál lengyelországi látogatásai valamennyi kelet-európai országban a kereszténység pozícióit erősítették. 1985-re Agca vallomásai alapján sikerült is négy férfit bíróság elé állítani, ám a terrorista váratlanul visszavonta vallomását és magát Jézus Krisztusnak nevezve kijelentette, hogy tettét isteni parancsra hajtotta végre. Agca gyilkossági kísérlete mind a mai napig foglalkoztatja a közvéleményt, más merényletekhez hasonlóan számos összeesküvést és szervezetet sejtenek – pl. a NATO-hoz közel álló Gladio, Stasi, SISMI (olasz titkosszolgálat), KGB, CIA – az események hátterében, a tettes 2010-ben azzal botránkoztatta meg a közvéleményt, hogy Agostino Casaroli bíborost nevezte meg értelmi szerzőként.
II. János Pál később meglepően jó kapcsolatot ápolt Agcával, 1983-ban meg is látogatta börtönében támadóját, aki hamarosan katolizált. A pápa kérésére a török férfi 2000-ben kegyelmet kapott Carolo Ciampi köztársasági elnöktől, balszerencséjére azonban Törökországban ismét börtönbe vetették egykori bűntettei miatt. Innen 2010-ben szabadult, fogsága alatt számos – alaptalan – figyelmeztető levelet írt XIII. Benedek pápának, hogy visszatartsa őt az országba tervezett látogatásától.

A merénylet idején 23 éves Agca Belső-Törökországból származott, szegény család gyermekeként már fiatalon bankrablásokban, bolti tolvajlásokban vett részt, majd belépett a szélsőjobboldali Szürke Farkasok nevű szervezetbe, mely Törökországban számos robbantásért és merényletért volt felelős. Mivel Karol Wojtyla, a történelem első lengyel pápája közismerten antikommunista és hazája ellenzéki mozgalmának, a Szolidaritásnak nyílt támogatója volt, a merénylet moszkvai szála egyáltalán nem elképzelhetetlen. A lengyel származású pápa komoly ellenfél volt a szocialista blokk ateizmusa számára – írja a Rubicon –, II. János Pál lengyelországi látogatásai valamennyi kelet-európai országban a kereszténység pozícióit erősítették.

1985-re Agca vallomásai alapján sikerült is négy férfit bíróság elé állítani, ám a terrorista váratlanul visszavonta vallomását, és magát Jézus Krisztusnak nevezve kijelentette, hogy tettét isteni parancsra hajtotta végre. Agca gyilkossági kísérlete mind a mai napig foglalkoztatja a közvéleményt, más merényletekhez hasonlóan számos összeesküvést és szervezetet sejtenek.

Agcának – későbbi vallomása szerint – három bűntársa is volt, egy török és két bolgár, és a műveletet Zilo Vassilev olaszországi bolgár katonai attasé irányította, egy Bulgáriában élő török maffiózó, Bekir Celenk megbízásából. Agca állítása szerint a terv az volt, hogy ő és a tartalék fegyveres, Oral Celik lelövik a pápát a Szent Péter téren, majd egy kis robbanás keltette pánik kihasználásával a bolgár nagykövetségre menekülnek. Társa azonban bepánikollt, nem lőtt, és nem is robbantott.

Agcát 1981 júliusában ítélték életfogytiglanra Olaszországban. A merénylet után a pápa arra kérte az embereket: „imádkozzatok testvéremért [azaz Agcáért] … akinek őszintén megbocsátottam.” 1983-ban találkoztak is, és négyszemközt beszéltek a börtönben. A merénylő állítólag a találkozás végén megcsókolta a pápa gyűrűjét. II. János Pál éveken át tartotta a kapcsolatot Agca családjával, 1987-ben az anyjával, egy évtizeddel később a testvérével találkozott.

©

Bár Agca azt mondta, hogy „számomra [a pápa] a megtestesítője a kapitalizmusnak”, és meg akarta ölni, később összebarátkoztak, és 2005 február elején, amikor a pápa beteg volt, Agca levélben jobbulást kívánt neki.

A pápa kérésére Carlo Azeglio Ciampi elnök 2000 júniusában kegyelmet adott a merénylőnek. Kiadták Törökországnak, ahol újra börtönbe került egy baloldali újságíró 1979-es meggyilkolásáért és két bankrablásért. 2010. január 18-án engedték szabadon, csaknem 29 évet töltött rács mögött.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!