Amikor  II. János Pál pápa a szokásos audenciája miatt áthaladt hívei lelkes tömegén, Mehmet Ali Agca 17 óra 17 perckor négyszer is rálőtt egy 9 milliméteres félautomata pisztollyal. Egy lövés a gyomrát, egy másik egy milliméterrel a szíve mellett találta el, egy a jobb mutatóujját és egy a jobb karját. (Két járókelő is megsebesült.)

Agca ezután a fegyvert egy teherautó alá dobta, de a vatikáni biztonsági őrség főnöke, Camillo Cibin, valamint egy apáca és több járókelő megállította és megakadályozta, hogy elmeneküljön.

A pápa súlyos vérveszteséget szenvedett, azonnal kórházba vitték.

Egyes feltevések és a merénylő sokszor zavaros, egymásnak is ellentmondó elemeket tartalmazó vallomása szerint a bolgár titkosszolgálat, végső soron pedig a Szovjetunió állt a merénylet mögött, mivel tartott a pápával szoros kapcsolatban álló lengyel Szolidaritás mozgalomtól.

A merénylet idején 23 éves Agca Belső-Törökországból származott, szegény család gyermekeként már fiatalon bankrablásokban, bolti tolvajlásokban vett részt, majd belépett a szélsőjobboldali Szürke Farkasok nevű szervezetbe, mely Törökországban számos robbantásért és merényletért volt felelős. Mivel Karol Wojtyla, a történelem első lengyel pápája közismerten antikommunista és hazája ellenzéki mozgalmának, a Szolidaritásnak nyílt támogatója volt, a merénylet moszkvai szála egyáltalán nem elképzelhetetlen. A lengyel származású pápa komoly ellenfél volt a szocialista blokk ateizmusa számára – írja a Rubicon –, II. János Pál lengyelországi látogatásai valamennyi kelet-európai országban a kereszténység pozícióit erősítették.

1985-re Agca vallomásai alapján sikerült is négy férfit bíróság elé állítani, ám a terrorista váratlanul visszavonta vallomását, és magát Jézus Krisztusnak nevezve kijelentette, hogy tettét isteni parancsra hajtotta végre. Agca gyilkossági kísérlete mind a mai napig foglalkoztatja a közvéleményt, más merényletekhez hasonlóan számos összeesküvést és szervezetet sejtenek.

Agcának – későbbi vallomása szerint – három bűntársa is volt, egy török és két bolgár, és a műveletet Zilo Vassilev olaszországi bolgár katonai attasé irányította, egy Bulgáriában élő török maffiózó, Bekir Celenk megbízásából. Agca állítása szerint a terv az volt, hogy ő és a tartalék fegyveres, Oral Celik lelövik a pápát a Szent Péter téren, majd egy kis robbanás keltette pánik kihasználásával a bolgár nagykövetségre menekülnek. Társa azonban bepánikollt, nem lőtt, és nem is robbantott.

Agcát 1981 júliusában ítélték életfogytiglanra Olaszországban. A merénylet után a pápa arra kérte az embereket: „imádkozzatok testvéremért [azaz Agcáért] … akinek őszintén megbocsátottam.” 1983-ban találkoztak is, és négyszemközt beszéltek a börtönben. A merénylő állítólag a találkozás végén megcsókolta a pápa gyűrűjét. II. János Pál éveken át tartotta a kapcsolatot Agca családjával, 1987-ben az anyjával, egy évtizeddel később a testvérével találkozott.

AFP

Bár Agca azt mondta, hogy „számomra [a pápa] a megtestesítője a kapitalizmusnak”, és meg akarta ölni, később összebarátkoztak, és 2005 február elején, amikor a pápa beteg volt, Agca levélben jobbulást kívánt neki.

A pápa kérésére Carlo Azeglio Ciampi elnök 2000 júniusában kegyelmet adott a merénylőnek. Kiadták Törökországnak, ahol újra börtönbe került egy baloldali újságíró 1979-es meggyilkolásáért és két bankrablásért. 2010. január 18-án engedték szabadon, csaknem 29 évet töltött rács mögött.