Balla István
Balla István
Tetszett a cikk?

A magyar film 120 éves születésnapjára összeállítottuk minden idők legfontosabb magyar filmjeinek 30-as listáját. Nagyjából elégedettek voltak olvasóink is a TOP30-ba került filmekkel, de jónéhány alkotást szívesen láttak volna még a listán.

Minden idők legfontosabb magyar filmjei - HVG TOP30
Minden idők legjobb magyar filmjei
1. Szerelem
2. Szegénylegények
3. Megáll az idő
4.Szindbád
5. Sátántangó
6. Saul fia
7. Az ötödik pecsét
8. A tanú
9. Az én XX. századom
10. Bizalom
11. A kis Valentinó
12. Testről és lélekről
13. Werckmeister harmóniák
14. Valahol Európában
15. Eldorádó
16. Körhinta
17. Mephisto
18. Amerikai anzix
19. A tizedes meg a többiek
20. Régi idők focija
21. Jób lázadása
22. Hideg napok
23. Sodrásban
24. Kontroll
25. Taxidermia
26. Hannibál tanár úr
27. Psyché
28. Apa
29. Fehér tenyér
30. Egészséges erotika
1. Szerelem
2. Szegénylegények
3. Megáll az idő 
4. Szindbád 
5. Sátántangó 
6. Saul fia
7. Az ötödik pecsét
8. A tanú
9. Az én XX. századom
10. Bizalom
11. A kis Valentinó
12. Testről és lélekről
13. Werckmeister harmóniák
14. Valahol Európában 
15. Eldorádó
16. Körhinta
17. Mephisto
18. Amerikai anzix
19. A tizedes meg a többiek
20. Régi idők focija
21. Jób lázadása
22. Hideg napok
23. Sodrásban
24. Kontroll
25. Taxidermia
26. Hannibál tanár úr
27. Psyché
28. Apa
29. Fehér tenyér
30. Egészséges erotika

Közel félszáz filmes (rendezők, operatőrök, producerek, vágók), kritikus, újságíró és író segítségét kértük, hogy a közreműködésükkel állítsuk össze minden idők legfontosabb magyar filmjeinek listáját. Hogy pontosan kik vettek részt a projektben, és hogy állt össze a sorrend azt itt írtuk le, a TOP30-as listát három részben tettük közzé itt, itt és itt, és röviden bemutattuk a felkerült filmeket is.

Mint mi is megállapítottuk, a végső – Makk Károly Szerelem című filmjével kezdődő – lista elég „tankönyvízű” lett, a klasszikus kánontól alig tért el a mezőny, de így alakult, a projektben részt vevő 42 ember véleménye ez volt. Valószínűleg az újabb filmek eleve „hátrányos helyzetben” vannak ilyenkor, mert kell némi idő, amíg valamely alkotás klasszikussá érik.

„Fekete-fehér boomer filmek”

Mint minden lista, a HVG TOP30 is természetesen vitatható, és örülünk is annak, hogy rengeteg hozzászólás, kritikai megjegyzés és javaslat érkezett olvasóinktól ehhez, és sokan megosztották velünk saját kedvenc filmjeiket is.

Voltak közöttük is, akik megjegyezték, hogy nagyon „klasszikus” a mezőny. „Jó filmek kerültek a harmincba – írta egyikük – csak az egész lista pont olyan, mintha a megszólítottak nem arra törekedtek volna, hogy olyan alkotásokat nevezzenek meg, amiket tényleg személyesen szeretnek, hanem hogy benne legyen mindaz, amit Fontos Magyar Filmnek szokás tartani, és persze minden fontos rendező is szerepeljen, lehetőleg a legfontosabbnak kikiáltott filmjével. Szerinte a végeredmény az lett, hogy iszonyatos mennyiségű filmdráma szerepel a mezőnyben, „és sehol egy valódi vígjáték (nem filmgroteszk, nem fekete komédia: vígjáték), sehol egy valódi műfaji film, mintha pl. magyar kosztümös filmek soha nem készültek volna, sehol a magyar rajzfilmgyártás”.

Ez utóbbi valóban rendszerszerűen maradt ki az összeállításból, ugyanis kifejezetten az egész estés játékfilmek közül válogattunk, tehát animációs filmek, dokumentumfilmek, kisjátékfilmek és tévéfilmek nem kerülhettek be. Noha meg kell jegyezzük, hogy több olyan alkotás is volt, amelyet még így is többen javasoltak volna. Ilyen például a Macskafogó című 1986-os Ternovszky Béla-rajzfilm, vagy a Rideg Sándor kisregényéből készült zseniális Mihályfy Sándor-vígjáték, az 1980-as Indul a bakterház című tévéfilm („nemcsak a humora miatt, de jól ábrázolja, hogy a fentről jött sértéseket az ember mindig az alatta levőn torolja meg” – foglalta össze valaki). Ezeket nemcsak az olvasóink hiányolják a TOP30-ból, hanem a felkért szakértők közül is többen szerették volna látni a listán. A műfaji megkötés miatt azonban nem kerülhettek be. És van még jónéhány animációs film vagy dokumentumfilm, amely hasonló okokból nem jöhetett szóba, de az ilyen határok meghúzása is a játék része.

Mások a személyes kedvenceik nélkül nem is tudták komolyan venni a listát. „A Dögkeselyű és a Moszkva tér nélkül... ez egy kicsit olyan eltartott kisujjas listának tűnik” – írta egyikük. Még markánsabb véleményt fogalmazott meg egy másik olvasónk: „B*zmeg, képesek voltatok egy top30-at a Pacsirta nélkül végignyomni. El sem olvasom. Dilettáns balf*szok vagytok”.


Volt olyan, aki annyit jegyzett meg, hogy a „Kabos- vagy Jávor-filmek bármelyike jobb, mint itt 7 másik”, vagy aki azért a Pogány Madonnát berakta volna a 30-ba, mert Bujtor István filmje szerinte „a maga nemében korszakos volt, és többen látták, mint az összes többi együttvéve. Persze, a művészlelkek nyilván nem kedvelik.” Volt, aki szerint a listánkra a „fekete-fehér boomer filmek” kerültek, mások olyan alkotók műveit hiányolták, mint például Mészáros Márta vagy Fehér György.

„Nagyon rossz lista, és nem azok miatt, amik rajta vannak, hanem amik méltatlanul lemaradtak” – foglalta össze véleményét valaki, és ezzel – a mondat elejét leszámítva – egyet is érthetünk. Nagyon sok kiváló film nem került be a TOP30-ba.

Korábban már felsoroltunk, mely filmek azok, amik éppen lecsúsztak a 30-ból, most pedig közzétesszük, mely filmeket látnák még szívesen (a mi listánkon szereplő művek mellett vagy helyett) az olvasóink egy „minden idők legjobb magyar filmjei” összeállításban. Nyilván így sem lesz teljes a kép, lesz olyan film, amely ide sem kerül be, és a mi listánkon sem volt rajta, de van, aki szerint hiányozna.

Egy mentségünk van. Ilyenek a listák: végesek, vitathatók, azokról mindig lecsúsznak jelöltek, és mindenekelőtt szubjektívek. De ha máshonnan nem, Nick Hornby Pop, csajok, satöbbi című regényéből jól tudjuk, hogy egy lista összeállítása nagyon jó móka, de egyben véresen komoly dolog is.

Van, aki szerint – mint láttuk – a Pacsirta nélkül nem is érdemes egy ilyet megvizsgálni, van, aki szerint a Csinibaba nélkül nem ér az egész semmit.

Minden idők további legfontosabb magyar filmjei (amelyek kimaradtak az olvasóink szerint a HVG TOP30-ból):

Zolnay Pál: Fotográfia (1973)


„A dokumentarizmus és filmköltészet egyedülálló, a sematizmust lezáró ötvözete” – írta olvasónk. A fekete-fehér alkotás improvizatív módszerrel, vagyis hagyományos forgatókönyv nélkül készült, ami ritkaságnak számított a korabeli hazai játékfilmgyártásban. Számos megzenésített verset épített bele a szerző Nagy Lászlótól, Szécsi Margittól és Weöres Sándortól. A bemutató évében megkapta a magyar filmkritikusok díját, az 1973-as moszkvai filmfesztiválon pedig a zsűri különdíját.

Fehér György: Szürkület (1989)


A különös hangulatú, nyomasztó – Derzsi János, Haumann Péter és Pogány Judit főszereplésével készült – lélektani krimi a HVG TOP30-ból is csak néhány ponttal maradt le, olvasóink is többen hiányolták az élmezőnyből. A filmben gyilkosságok után nyomoznak egy kisvárosban, ahol hamarosan van egy lehetséges tettes is, ám ő hamarosan öngyilkosságot követ el. Talány, hogy ez beismerés vagy tiltakozás a vádak ellen, mindenesetre különös módon próbálnak utánajárni a dolognak.

Sára Sándor: 80 huszár (1978)

A kosztümös, történelmi film a Lenkey huszárszázad történetét és más hiteles forrásokat feldolgozva állít emléket a levert 1848-49-es szabadságharcnak. Az MMA által 2012-ben összeállított magyar filmek 53-as listáját ez az alkotás vezeti. Egy lengyel kisvárosban állomásozó huszárszázadról szól, amely az osztrák kötelékhez tartozott, de a katonák megszöknek és hazaindulnak.

Gárdos Péter: Szamárköhögés (1987)

 

Gárdos Péter 1956-os filmje Hernádi Judittal, Törőcsik Marival és Garas Dezsővel a főszerepben. A forradalom idején egy család mindennapjait mutatja a film, ahol a gyerekek annak örülnek, hogy nem kell iskolába menni, a nagymama golyó ütötte kenyeret szerez be, virágnyelven közlik a telefonban az amerikai rokonokkal, hogy mi folyik Pesten. Az ország és a család is meg van zavarodva. A történéseket a gyerekek szemével, különös humorral ábrázolja Gárdos. A filmben van egy matematikakórás jelenet, ahol az egyenletet ugyan nem tudja megoldani a diák, de ha meg tudná, az eredmény 56 lenne.

Sándor Pál: Ripacsok (1981)


A HVG TOP30-on Sándor Páltól a Régi idők focija szerepel, de számos olvasónk kifogásolta, hogy inkább a Ripacsoknak kellet volna bekerülni a listába. Tény, hogy a Garas Dezső és Kern András duójára fókuszáló komédiába ágyazott tragédia, az emberi kapcsolatokról szóló groteszk és egyben lírai történet is simán elfér egy ilyen mezőnyben. A film emblematikus dalára, az Egyedül nem megyre és Ragályi Elemér csodálatos képeire például biztosan mindenki emlékszik.

Fábri Zoltán: 141 perc a befejezetlen mondatból (1975)

 
Fábri Zoltán volt az a rendező, akinek a neve a legtöbbször előkerült a HVG TOP30 összeállítása során, végül (csakúgy, mint Szabó István) három filmje került be a listára, a Körhinta, a Hannibál tanár úr és Az ötödik pecsét, de majdnem befutó volt tőle a Húsz óra és az Isten hozta, őrnagy úr, illetve a 141 perc a befejezetlen mondatból is. Ez utóbbi, Déry Tibor A befejezetlen mondat című regényének csodálatos adaptációja Bálint Andrással, Csomós Marival a főszerepben.

András Ferenc: Dögkeselyű (1982)


A Munkácsi Miklós Kihívás című regénye alapján készült bűnügyi film szintén éppen, hogy lemaradt a hvg-s listáról. A Cserhalmi György által játszott diplomás taxisofőr bosszúját bemutató alkotás sokak szerint nagyon is odakívánkozik a TOP30-ba. A film akkor készült, amikor a hatalom azt sulykolta, hogy „a szocializmus világában nincs jelen a bűn: a bűnelkövető külföldről érkezik, az ellenséges kapitalista világ ügynöke vagy 1956-os magyar disszidens”. A Dögkeselyűből pedig az derül ki, hogy igenis van, ráadásul a rendőrség nem látja el a feladatát, s emiatt veszi fel főhőse az igazságosztó szerepét.

Szabó István: Szembesítés (2001)


Az Oscar-díjas rendező három filmje is rákerült a TOP30-as listára, ám több olvasónk hiányolta a Szembesítést is, amely Szabó kedvenc témáját, a hatalom és a kisember, illetve a hatalom és a művészet viszonyát taglalja. A történet 1945-ben, a második világháború utáni megszállt Berlinben játszódik. A híres karmester, Wilhelm Furtwängler a főszereplője, aki a náci uralom idején is Németországban tartózkodott, és azt vizsgálják, mennyiben volt bűnös, mennyiben szolgálta ki a volt rendszert. „Fontos, hogy… a nézőknek módja legyen megérezni az amerikai tiszt és ellenfele, a német karmester konfliktusában a mai dilemmát, a parancsuralmat megalkuvással túlélni akarók önigazoló túlélési technikáját és ennek erkölcsi kérdéseit” – mondta filmjével kapcsolatban Szabó István.

Mészáros Márta: Napló gyermekeimnek (1984)

 

A Napló gyermekeimnek forgatókönyvét a rendező a saját élettörténete alapján írta, főszereplője egy árva lány, aki a Szovjetunióból Magyarországra érkezve éli életét a kommunista elnyomás alatt. Itt egy Magda nevű nő fogadja be, aki egy börtönintézet vezetője. Magda igyekszik Juliba is átnevelni a kommunista eszméket, azonban a lány hajthatatlan. Mindennapjait csupán a mozizás teszi élvezhetővé és a szabad gondolkodású rokon, János, aki a nyomasztó világból nyújt neki kitörést. A filmnek később három folytatása is készült, a Napló szerelmeimnek, a Napló apámnak, anyámnak és a Kisvilma – Az utolsó napló.

Tarr Béla: Családi tűzfészek (1979)

Tarr Bélától a Sátántangó és a Werckmeister harmóniák című filmje került be a HVG TOP30-ba, de több más filmje is sokaknak eszébe jutott. Olvasóink közül a legtöbben a Családi tűzfészeket, a rendező diplomafilmjét látták volna szívesen a legjobbak közt. A dokumentumjelleget és a társadalmi problémákat előtérbe állító film középpontjában a lakáskérdés áll, ami a korszaknak valóban igen égető problémája volt, ami életeket tett tönkre, családi és baráti viszonyokat rontott meg.

Kimaradtak a kimaradókból

Olvasóink közül többen gondolták még fontos magyar filmnek az alábbiakat: Rossz versek, Dealer, Roncsfilm, Gyula vitéz télen-nyáron, Ház a sziklák alatt, Gyertek el a névnapomra, Csapd le csacsi, A nyomozó, Talpalatnyi föld, Moszkva tér, Sose halunk meg, Kojot, Csinibaba, Legényanya, Falfúró.

©

Sokak szerint az olyan kosztümös filmeknek is helye volna egy ilyen listán, mint a Kőszívű ember fiai, vagy Az egri csillagok, illetve Bujtor István Ötvös Csöpi-filmjeit is többen ajánlották.

És persze ki ne hagyjuk a már fentebb említett Pacsirtát és az Indul a bakterházat vagy épp Az égigérő fű című tévéfilmet.

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!