Valóban azzal a kéréssel fordult a Sziget Fesztivál vezetése a Fővárosi Önkormányzathoz, hogy a jövő évben lejáró területfoglalási engedélyünket közös megegyezéssel szüntessék meg.
Ennek oka pedig az, hogy a fesztivál külföldi tulajdonosa – annak ellenére, hogy korábban egy hosszabb távú fejlesztési programban gondolkodott – úgy döntött, hogy a jelenlegi struktúrában nem vállal további kockázatot Magyarországon
– mondta el a HVG-nek a Sziget sajtóosztálya. Ahogy arról mi is beszámoltunk, mindezt Karácsony Gergely jelentette be először egy Facebook-posztban, amelyben közölte, Budapestnek „dolga kell legyen a Sziget Fesztivál hosszú távú fennmaradásával”. Karácsony azt írta: „A Sziget érték, bizonyítéka annak, hogy Budapest szabad, nyitott és sokszínű város, ezért Budapestnek a lehetőségeihez mérten ki kell állni a Sziget Fesztivál jövőjéért”.
A Sziget sajtóosztálya azzal indokolta a döntést: „Mivel a Fővárosi Közgyűléssel kötött területhasználati megállapodásunk határozott időre szól, és a fizetési kötelezettség még jövőre is fennállna, akkor is, ha nem lenne rendezvény, ezért vagyunk kénytelenek a megállapodást ebben a formában felmondani.”
Mi lesz most?
Azt ugyanakkor leszögezték:
Szerencsére ez még nem jelenti azt, hogy véget ér a Sziget Fesztivál története, mivel ezen döntéssel párhuzamosan – a hazai menedzsment javaslatára – a Sziget Zrt. tulajdonosai felvették a kapcsolatot a fesztivál alapítójával, Gerendai Károllyal, lehetőséget kínálva arra, hogy a rendezvény ismét vele folytathassa működését.
Erről többet azonban nem árultak el, mivel a tárgyalások még zajlanak. A fesztivál szervezéséből már 2022-ben kiszállt Gerendai Károly ugyanakkor röviden mégis válaszolt a Forbes megkeresésére. „Bár nemrég még nagyon nem így képzeltem el az elkövetkező éveimet, de a jelen helyzetben határozott célom megoldást találni a Sziget létének hosszú távú biztosítására.” Gerendai azt mondta, reményei szerint nagyon gyorsan, még októberben sikerül megállapodniuk, és olyan új tulajdonosi struktúra állhat fel, ami megfelelő biztosítékot tud nyújtani a Sziget sikeresebb folytatásához szakmai és pénzügyi szempontból is. Gerendai 2022 óta főként gasztronómiai, vendéglátóipari befektetéseire fókuszált, például a Costes-csoport éttermeire, de az ő nevéhez fűződik a Kádár étkezde megújítása is.
A Sziget sajtóosztálya is hasonlóan nyilatkozott: „Mi, a Sziget szervező csapata, őszintén bízunk abban, hogy a fesztivál egy új, független, magyar tulajdonosi háttérrel az eddigieknél is sikeresebb lehetne, hiszen a változás egyszerre nyújt lehetőséget a fejlődésre és a megújulásra, valamint a Sziget klasszikus értékeinek és szellemiségének az újbóli megerősítésére. Ebben a folyamatban azt reméljük, hogy egyaránt számíthatunk majd a közönség támogatására, a szakmai partnereinkkel ápolt kiváló kapcsolatunkra és a Főváros megértő együttműködésére is. Hiszünk benne, hogy a Sziget léte nemcsak az abban közvetlenül érdekelteknek, hanem az egész ország számára fontos, közös ügy.”
Mi vezetett ide?
A HVG egy nyári háttérbeszélgetésen rákérdezett a Sziget vezetésénél, van-e esély arra, hogy a külföldi tulajdonos kiszálljon, és hogy ebben az esetben vajon a régi vezetés újra előlépne, de akkor még mindkét kérdésre azt mondták: ilyesmi egyáltalán nincs napirenden.
Pedig hogy valami nincs rendben, azt sok minden jelezte. Főképp az, hogy tavaly a Sziget Kulturális Menedzsment Iroda Zrt., azaz a Hajógyári-szigeten rendezett fesztivál mögött is álló cég 3,8 milliárd forintos mínuszt hozott össze. A cég nem a legjobb éveit éli, hiszen 2023-at 1,8 milliárd forintos veszteséggel zárta, míg 2022-ben még 355 milliós nyeresége volt. Igaz, ez volt a kivételes év, hiszen 2020-ban 1,4 milliárd, 2021-ben pedig 803 millió forint volt a mínusz az év végén.
Mindezek a számok ugyanakkor természetesen nem kizárólag a Szigetre vonatkoznak, hanem az összes általuk rendezett fesztiválra, például a Volt Fesztivál megszűnése is befolyásolta az árbevételt. A 2024-es a veszteséghez hozzájárulhatott az is, hogy az egy évvel korábbi 14,7 milliárd forintos árbevétel 13,1 milliárd forintra csökkent, a részleteket nézve pedig az látható, hogy amíg jegyárusításból 2023-ban 9,3 milliárd forint bevételük volt, tavaly már csak 7,4 milliárd forint. Mintegy százmillió forinttal csökkent „a vendéglátásból és egyéb szolgáltatásokból származó árbevétel” is, miközben 245 millió forinttal több bevétel jött a reklámtevékenységből (1,9 milliárd forint), és mintegy 300 millió forinttal nőtt a rendezvényszolgáltatás árbevétele (1,5 milliárd forint) is.
A cég saját tőkéje 2023 végén még –1,8 milliárd forinton állt, ez 280 milliós mínuszra csökkent. Ezzel kapcsolatban a cég megjegyzi, hogy mivel ez nem felel meg a törvényi előírásoknak, ezért 302 millió forintos pótbefizetést hajtottak végre idén áprilisban. „A Társaság tulajdonosa írásban megerősítette, hogy gondoskodik a tőkehelyzet rendezéséről és a Társaság pénzügyi támogatásáról annak érdekében, hogy biztosítsa a Társaság további működésének fenntartásához szükséges pénzügyi erőforrásokat az elkövetkező 12 hónapban” – nyugtattak meg mindenkit.
A fesztiválpiac válsága
A problémák meglétét az a furcsa tény is jelezte, hogy noha a Sziget szokása szerint az adott évi fesztivál lezárásakor azonnal meghirdetik a jövő évi fesztivál dátumát, és meg is kezdődik az early bird jegyelővétel,
idén ez elmaradt, máig nem hirdették ki, mikor lenne a következő fesztivál.
Jegyárusítás helyett is csak egy előregisztrációt lehetővé tevő menü nyílt meg a fesztivál honlapján.
Hogy a fesztiválpiac válságban van a koncertlátogatók jelentősen átalakult szokásai és a pénzügyi nehézségek, főképp az általános drágulás miatt, az jó ideje tudott dolog: épp a Szigethez tartozó, de már megszűnt Volt Fesztivál alapítója, Lobenwein Norbert írt elemzést erről az Indexen 2024 nyarán. Ebben többek között azt nevezte meg a válság okaiként, hogy
- a Covid után átalakult a koncertipar, itthon is sokkal nagyobb lett a szóló aréna- vagy akár stadionkoncertek jelentősége, amelyeket most már hazai előadók is telt házzal tudnak teljesíteni (lásd például Azahriah három telt házas Puskás Stadion-koncertjét);
- emiatt a látogatóknak is kevesebb pénzük marad fesztiváljegyekre;
- de nem is biztos, hogy ma már annyira szívesen költenek kiemelt összeget külföldi előadókkal teli fesztiválokra a hazai előadókkal szemben;
- miközben jelentősen drágultak a fesztiválok szervezési költségei;
- a látogatók egyre inkább az egynapos fesztiválozást részesítik előnyben, nem a bérletes-ottalvóst.
A legnagyobb magyar fesztiválok közül a Volt után a Balaton Sound is megszűnt, a kicsik közül is bejelentette a végét a Bánkitó és – talán csak ideiglenesen – a Kolorádó is.
A HVG által megkérdezett fesztiválszervezők már 2024-ben is arról számoltak be, hogy az összes költség közül a legjobban a külföldi nagy előadók gázsija nőtt meg, így muszáj takarékosabban szervezni. „Ez a Sziget esetében azt jelenti, hogy egyre nehezebb igazi A kategóriás fellépőt meghívni, ők ugyanis szinte megfizethetetlenek, és egyébként is, aki teheti, inkább arénakoncertekkel turnézik, mintsem fesztiválokra nevez be” – írtuk akkor, hozzátéve: „A közepes méretű fesztiváloknál a fellépők díjainak megugrása pedig azt jelenti, hogy a headlinerek és a fellépők nagy része mindenhol gyakorlatilag ugyanazokból a (magyar) előadókból áll. Mivel a közönség még mindig elsősorban a zenei fellépők miatt választ fesztivált, ezért ez az »egyenprogram« önmagában is eredményezhet stagnálást vagy csökkenést.”
Cikkünkben arról is írtunk: a generációkutatók is megerősítik, hogy a Z generáció tagjai számára már kevésbé vonzók a nagy fesztiválok a tömeg, a magas árak és a sajátos higiéniai körülmények miatt.
A Sziget főszervezője, Kádár Tamás akkor azt mondta: az állam is könnyen tudna segíteni, ha akarna, ha a turizmushoz hasonlóan lejjebb vinné a fesztiváljegyek magas áfáját.
A tavalyi Szigetet lezáró elemzésünkben azt írtuk: már a helyszínen is érezhető a látogatók hozzáállásának átalakulása, mert egyrészt persze kényelmes, hogy alig vannak sorok a sörpultoknál, a bevételeket ez nyilván nem segíti. Emellett szerzőnknek úgy tűnt, hogy már nem érezhető igazán a FOMO, a dolgokból való kimaradás félelme sem, ami miatt az ember úgyis megvette a drága Sziget-bérletet, mert nem akart lemaradni arról, amiről mindenki beszélt. „Erre az egészre jött rá a Covid, amely meg aztán végképp szertefoszlatta azt az X–Y generációs képzetet, hogy cikibb otthon maradni és sorozatokat nézni egy laptopon, mint fesztiválra járni, még ha az évszázad bulija is van” – írtuk.
2024-ben azt írtuk: a Sziget a jövőben új stratégiákban gondolkodik, hogy pontosan miben, arról egyelőre nem beszél Kádár Tamás főszervező. „Rengeteg ötletem van, de ezeket majd szépen sorban bejelentjük a Sziget marketingkampánya során.” Úgy tűnik, most még újabb és még radikálisabb ötletekre lesz szükség.
