Mi, magyar első vagy második filmjükön dolgozó kísérleti, dokumentum-, animációs-, kis és nagyjátékfilmesek, filmes újságírók, kutatók, filmipari szereplők az alábbi nyílt levélben fogalmazzuk meg azokat a szempontokat, melyek mentén együttműködésre szólítjuk fel a Tisza-kormány leendő kulturális minisztériumát
– kezdődik az a nyílt levél, amelyet Konkol Máté rendező, kutató, tanár, Rózsa Gábor forgatókönyvíró, rendező, producer és Zsótér Indi Dániel író, rendező indított útjára.
A programterv kezdeményezői szerint „az elmúlt 16 évben a magyar filmipar résztvevői gyakorlatilag szélmalomharcot vívtak a NER által kisajátított NFI-vel”. Hangsúlyozzák, hogy a rendszerváltás után „széles körű konszenzussal meghozott szabályokat” szeretnének, de azt nem, hogy
az eddig partvonalon hagyott alkotók egyeztetés nélkül, a hatalom által, a szakma bevonása nélkül kerüljenek pozíciókba, ami a 2010 előtti problematikus struktúrák visszarendeződését eredményezné. Ne a »Most mi jövünk!« elve érvényesüljön!
Álláspontjuk szerint meg kell határozni a szakmaiság közös alapjait, emellett az értelmiségnek és a művészeknek „emancipatorikus társadalmi szerepet kell vállalniuk, a mozgókép legyen újra a közös ügyeink ábrázolásának, kritikájának, megvitatásának tere”.
A fiatal filmesek 17 pontja címet viselő felvetésükben az alábbi témákban szeretnének párbeszédet indítani, egyúttal kérik „a hatalommal és befolyással rendelkező filmipari szereplőket és az új kormányt”, hogy legyenek partnereik ebben a kezdeményezésben:
- Kerekasztalok: A „filmrendszerváltást” széles körű tárgyalások előzzék meg.
- Javaslatcsomagok: A valódi változásnak a Filmtörvény módosításával kell kezdődnie.
- Kormánybiztos: A döntésekért több tagú elnökség vállalja a felelősséget, és ne legyen olyan ember (pl. kormánybiztos), aki egy személyben dönti el, hogy mi „film”, és mi nem az.
- Döntőbizottságok, stúdiók: Ha csak más embereket neveznek ki az elmúlt 15 évben látott (rejtélyesen működő és túlhatalommal bíró) döntőbizottságba, nem lesz elegendő a változás.
- Választás és sorsolás: Minden döntőbizottsági tagot szavazással válasszon meg a filmszakma, és a tagok rendszeresen cserélődjenek, maximum 1-2 éves ciklusban.
- Demokratizálás: A filmes egyesületekkel szemben demokratikus, önkormányzati alapelveket várunk el.
- Minőség: Elvárjuk, hogy ne csak a nagy nézettség és a nagy fesztiváldíj optikáján keresztül legyen értékelhető egy film nívója.
- Reprezentáció: Javasoljuk, hogy az új kormány a jelenleginél nagyobb mértékben ösztönözze a Budapesten kívüli régiókban a gyártási és forgalmazási munkálatokat, valamint a magyar vidéki városokban és falvakban játszódó történetek elkészülését és az alulreprezentált közösségek, témák, osztályok tematizálását.
- Inkubátor: Mennyiségben több, költségvetésben kisebb filmet szeretnénk látni az átállást követő években, hogy az elmúlt 15 év gyakorlatával szemben az aktuálisan kortárs generáció is bemutatkozhasson állami támogatással.
- Zsánerfilm: Javasoljuk, hogy az új kormány teremtse meg a lehetőségét, hogy a magyar kereskedelmi tévék vagy a nemzetközi streamingplatformok bevonásával szoros koprodukciók jöjjenek létre.
- Költségvetés: A magyar állam prioritása a magyar filmkultúra. A közvetett támogatás (adó-visszatérítés) reformra szorul.
- Filmkultúra: Koherens és következetes filmkultúrában szeretnénk élni, melynek részei többek között a szakfolyóiratok, magazinok, ismeretterjesztő és szakkönyvkiadás, konferenciák, filmklubok, fesztiválok, alternatív forgalmazási modellek, művészmozik, kutatások, műhelyek, kiállítások, gimnáziumi és egyetemi filmszakok is.
- Oktatás, mobilitás: Nem elitcserét szeretnénk, hanem valós mobilitási lehetőséget azoknak is, akik kisebbségi, nem értelmiségi, nem középosztálybeli, nem nagyvárosi háttérből indulnak.
- Szakszervezetek: Javasoljuk a szakszervezeti törvény módosítását és a kollektív bértárgyalások és szerződések lehetővé tételét.
- Emberi fenntarthatóság: A szakma mentális egészsége nem elkülöníthető a munkaórák és munkanapok mennyiségétől. A valódi érdekképviseletnek az emberséges munkakörülmények, a lelki és testi biztonság elérése a célja, a magyar gyártócégek és szervizprodukciók anyagi érdekeivel szemben is.
- Zöld gyártás: A természeti fenntarthatósággal és a greenwashinggal számot kell vetnie a filmszakmának is, valódi és törvényben előírt környezeti ártalomcsökkentő gyártási struktúrákat kialakítva, melyet egy arra kijelölt szervezet ellenőriz.
- Filmörökség: Reformra szorul a Filmarchívum kurátori és forgalmazási szempontrendszere, valamint a Filmio platformja és kínálata is.
A kezdeményezést eddig már több mint kétszáz szakmabeli támogatta az aláírásával, köztük Fliegauf Bence, Goda Krisztina, Breier Ádám, Cibulya Nikol, Cserhalmi Sára, Miklós Ádám, Pálfi György, Révész Bálint és Schwechtje Mihály.
https://hvg.hu/kultura/20260102_magyar-filmek-2025-propaganda-nemzeti-filmintezet-kurzusfilmek-herendi-gabor-szenvedelyes-nok-egykutya-ebx