Csernobilt visszafoglalta a természet – Nagyítás-fotógaléria
1986. április 26-án a csernobili atomerőmű 4-es reaktorának felrobbanásával bekövetkezett az emberiség eddigi legnagyobb nukleáris katasztrófája. Pripjaty városát és az erőmű 30 km-es körzetét teljesen evakuálták, körülbelül 200 ezer embernek kellett elhagynia otthonát. A sugárzás nagy része a mai Fehéroroszországot érte, de a radioaktív hulladék elérte Európát és az Egyesült Államok keleti részét is. A 30 km-es zóna 25 évig szigorúan őrzött, lezárt terület volt, amit a 2011. április 26-ai évfordulóra terveznek megnyitni az idegenforgalom számára az ukrán hatóságok. Balogh Zoltán fotóriportja.
Eltűnt az élet a fukusimai erőmű közeléből – Nagyítás-fotógaléria
A hetvenezer fős Odaka városa volt a legközelebbi település a megsérült fukusimai erőműhöz. A nukleáris baleset után teljes lakosságát evakuálták, Odaka Pripjatyhoz hasonló szellemvárossá változott. Életnek szinte nyoma sincs az utcákon, nem is valószínű, hogy a lakosság egyhamar visszatérhet a radioaktív sugárszennyezett területre. David Guttenfelder, az AP hírügynökség fotósa a romeltakarítást végző katonákkal járta be a kihalt területet.
Csernobili rémtörténet: a hallgatag Teller és az öngyilkos fővizsgáló
Talán sosem tudjuk meg pontosan, mi történt huszonöt évvel ezelőtt Csernobilban, ez azonban az atomipar és a Szovjetunió sajátosságaiból fakad. Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni a rendelkezésre álló információkat a történelem első 7-es besorolású - azaz a legsúlyosabb kategóriába tartozó - atomerőmű-balesetéről.
„Romboló seggfejek hordájává váltunk”
A 25 évvel ezelőtti atomkatasztrófa művészeket és énekeseket is megihletett. Utánajártunk, milyen „rádióaktív” dalszerzemények születtek Csernobil hatására.
Kik laknak ma a csernobili erőmű környékén? – Nagyítás-fotógaléria
Ditytkiben, a csernobili zóna határától alig 500 méterre fekvő, 600 lelkes faluban járt Kallos Bea, az MTI fotóriportere. Ditytki egykor a környék leggazdagabb települése volt, kiváló termőföldje miatt. A katasztrófa óta a helyiek nem tudják eladni terményeiket, telkeik, házaik elértéktelenedtek. A lakosság jelentős része nyugdíjas, az aktív lakosok az erőműben dolgoznak. A helybéliek 1986. április 26-án a faluból látták az égő erőművet, de a hatóságok azt mondták nekik, hogy a 20 km-re fekvő Pripjatyban csak egy raktár ég. A falu lakói havonta 2,1 ukrán grínát (kb. 450 forint) kapnak az államtól, hogy biztonságos élelmiszereket tudjanak vásárolni.)
Csernobilt visszafoglalta a természet – Nagyítás-fotógaléria
1986. április 26-án a csernobili atomerőmű 4-es reaktorának felrobbanásával bekövetkezett az emberiség eddigi legnagyobb nukleáris katasztrófája. Pripjaty városát és az erőmű 30 km-es körzetét teljesen evakuálták, körülbelül 200 ezer embernek kellett elhagynia otthonát. A sugárzás nagy része a mai Fehéroroszországot érte, de a radioaktív hulladék elérte Európát és az Egyesült Államok keleti részét is. A 30 km-es zóna 25 évig szigorúan őrzött, lezárt terület volt, amit a 2011. április 26-ai évfordulóra terveznek megnyitni az idegenforgalom számára az ukrán hatóságok. Balogh Zoltán fotóriportja.
Csernobil: akik életükkel fizettek az első fotókért
A csernobili katasztrófához kiküldött fotóriporterek egészségüket és életüket is kockáztatva készítették az első felvételeket a robbanás helyszínéről. A legveszélyesebb zónákat megjárt fotósok gyakran a semmiért kockáztatták életüket: filmjeik a sugárzás hatására használhatatlanná váltak, vagy a cenzúra miatt soha nem jelenhettek meg. Négy fotós története a csernobili katasztrófáról.
Csernobil, 1986: együtt olvadt a reaktorral a magyar sajtó hitele
Az 1986. április 26-ai csernobili reaktorbaleset máig nem teljesen tisztázott körülmények között történt. A korabeli magyar napilapok az amúgy is nehezen felderíthető eseményeket ködösítve tálalták. Később a nyugati lapok ellen kezdtek vádaskodni, végül pedig következett a fájdalmas, de még akkor is csak részleges beismerés a szörnyű eseménysorról.