Tetszett a cikk?

1986. április 26-án a csernobili atomerőmű 4-es reaktorának felrobbanásával bekövetkezett az emberiség eddigi legnagyobb nukleáris katasztrófája. Pripjaty városát és az erőmű 30 km-es körzetét teljesen evakuálták, körülbelül 200 ezer embernek kellett elhagynia otthonát. A sugárzás nagy része a mai Fehéroroszországot érte, de a radioaktív hulladék elérte Európát és az Egyesült Államok keleti részét is. A 30 km-es zóna 25 évig szigorúan őrzött, lezárt terület volt, amit a 2011. április 26-ai évfordulóra terveznek megnyitni az idegenforgalom számára az ukrán hatóságok. Balogh Zoltán fotóriportja.

Úton Kijev felé
Balogh Zoltán
Ivankiv, a 30 km-es zóna peremén található legnagyobb város.
Balogh Zoltán
Az utolsó település végét jelző tábla a 30 km-es zóna ellenőrzési pontja előtt.
Balogh Zoltán
Ellenőrzési pont ukrán katonákkal
Balogh Zoltán
A zóna peremén az élet megy tovább: mezőgazdasági területek, legelő tehenek - mintha semmi sem történt volna itt 25 évvel ezelőtt.
Balogh Zoltán
A Pripjaty folyóba is visszatért az élet az évek alatt.
Balogh Zoltán
Növényzettel benőtt ház Csernobilban. Itt található a zóna központja és körülbelül 600 ember otthona ma is.
Balogh Zoltán
A katasztrófa tűzoltó- és munkásáldozatainak emlékműve Csernobilban.
Balogh Zoltán
A csernobili atomerőmű látképe. Bal oldalon a felrobbant 4-es reaktor és a betonszarkofág, középen pedig az 5-ös reaktor leállított építkezése látható.
Balogh Zoltán
A Pripjaty város bejáratát jelző szobor. Ez a terület, közvetlenül a reaktortól északra még ma is erősen szennyezett az 1986-ban kiszabadult radioaktív hulladéktól.
Balogh Zoltán
Pripjaty legmagasabb, 16 emeletes panelépületének lépcsőháza, melyet egy francia graffittiművész munkája díszít. A szellemvárosban sok hasonló falfirka található.
Balogh Zoltán
Az egykori Szovjetuniót dicsőítő május 1-jei díszítés a 16 emeletes lakóház tetején
Balogh Zoltán
Az egykori kultúrház. Az evakuálás előtt ez volt a város főtere.
Balogh Zoltán
A munka ünnepére felállított óriáskereket az embereknek nem volt alkalmuk sokat használni. Még az ünnepség előtt bekövetkezett a katasztrófa.
Balogh Zoltán
Rozsdás dodzsem a kultúrház mögött.
Balogh Zoltán
Kilátás a 16 emeletes lakóház egyik erkélyéről. A várost teljesen visszafoglalta a természet.
Balogh Zoltán
Tornaterem az Azur uszodában. Itthagyott tornacipő és néhány személyes tárgy található az üres épületben. A várost teljesen kifosztották a tolvajok és a vashulladékgyűjtők.
Balogh Zoltán
Az egykori Azur uszoda rajtköve
Balogh Zoltán
Az Azur uszoda üres medencéje
Balogh Zoltán
Gázálarcok a 3-as számú iskola ebédlőjében
Balogh Zoltán
A tankönyvek 25 éve hevernek szerteszét a 3-as számú általános iskolában.
Balogh Zoltán
A felrobbant 4-es reaktor és az azt védő betonszarkofág
Balogh Zoltán
Egykoron gyerekek szaladgáltak ezen a gyalogos átkelőn a 3-as számú általános iskola előtt. Mára teljesen benőtte az utat a növényzet.
Balogh Zoltán
Nagyítás

Eltűnt az élet a fukusimai erőmű közeléből – Nagyítás-fotógaléria

A hetvenezer fős Odaka városa volt a legközelebbi település a megsérült fukusimai erőműhöz. A nukleáris baleset után teljes lakosságát evakuálták, Odaka Pripjatyhoz hasonló szellemvárossá változott. Életnek szinte nyoma sincs az utcákon, nem is valószínű, hogy a lakosság egyhamar visszatérhet a radioaktív sugárszennyezett területre. David Guttenfelder, az AP hírügynökség fotósa a romeltakarítást végző katonákkal járta be a kihalt területet.

Szegő Iván Miklós Tech

Csernobili rémtörténet: a hallgatag Teller és az öngyilkos fővizsgáló

Talán sosem tudjuk meg pontosan, mi történt huszonöt évvel ezelőtt Csernobilban, ez azonban az atomipar és a Szovjetunió sajátosságaiból fakad. Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni a rendelkezésre álló információkat a történelem első 7-es besorolású - azaz a legsúlyosabb kategóriába tartozó - atomerőmű-balesetéről.

Lukács Andrea Shake

„Romboló seggfejek hordájává váltunk”

A 25 évvel ezelőtti atomkatasztrófa művészeket és énekeseket is megihletett. Utánajártunk, milyen „rádióaktív” dalszerzemények születtek Csernobil hatására.

Nagyítás

Kik laknak ma a csernobili erőmű környékén? – Nagyítás-fotógaléria

Ditytkiben, a csernobili zóna határától alig 500 méterre fekvő, 600 lelkes faluban járt Kallos Bea, az MTI fotóriportere. Ditytki egykor a környék leggazdagabb települése volt, kiváló termőföldje miatt. A katasztrófa óta a helyiek nem tudják eladni terményeiket, telkeik, házaik elértéktelenedtek. A lakosság jelentős része nyugdíjas, az aktív lakosok az erőműben dolgoznak. A helybéliek 1986. április 26-án a faluból látták az égő erőművet, de a hatóságok azt mondták nekik, hogy a 20 km-re fekvő Pripjatyban csak egy raktár ég. A falu lakói havonta 2,1 ukrán grínát (kb. 450 forint) kapnak az államtól, hogy biztonságos élelmiszereket tudjanak vásárolni.)

Nagyítás

Csernobilt visszafoglalta a természet – Nagyítás-fotógaléria

1986. április 26-án a csernobili atomerőmű 4-es reaktorának felrobbanásával bekövetkezett az emberiség eddigi legnagyobb nukleáris katasztrófája. Pripjaty városát és az erőmű 30 km-es körzetét teljesen evakuálták, körülbelül 200 ezer embernek kellett elhagynia otthonát. A sugárzás nagy része a mai Fehéroroszországot érte, de a radioaktív hulladék elérte Európát és az Egyesült Államok keleti részét is. A 30 km-es zóna 25 évig szigorúan őrzött, lezárt terület volt, amit a 2011. április 26-ai évfordulóra terveznek megnyitni az idegenforgalom számára az ukrán hatóságok. Balogh Zoltán fotóriportja.

Hernádi Levente Tech

Csernobil: akik életükkel fizettek az első fotókért

A csernobili katasztrófához kiküldött fotóriporterek egészségüket és életüket is kockáztatva készítették az első felvételeket a robbanás helyszínéről. A legveszélyesebb zónákat megjárt fotósok gyakran a semmiért kockáztatták életüket: filmjeik a sugárzás hatására használhatatlanná váltak, vagy a cenzúra miatt soha nem jelenhettek meg. Négy fotós története a csernobili katasztrófáról.

Szegő Iván Miklós Tech

Csernobil, 1986: együtt olvadt a reaktorral a magyar sajtó hitele

Az 1986. április 26-ai csernobili reaktorbaleset máig nem teljesen tisztázott körülmények között történt. A korabeli magyar napilapok az amúgy is nehezen felderíthető eseményeket ködösítve tálalták. Később a nyugati lapok ellen kezdtek vádaskodni, végül pedig következett a fájdalmas, de még akkor is csak részleges beismerés a szörnyű eseménysorról.