Tetszett a cikk?

Magyarország egyetlen mélyművelésű szénkitermelőhelyén, a Márkushegyi Bányaüzemben jártunk.

Kezdődik a műszak. Kötelező felszerelés a fejlámpa mellett az önmentő készülék, amely két órán keresztül szűri a levegőt. Ennyi idő alatt gyalog is ki lehet érni a bánya legtávolabbi pontjáról olyan helyre, ahol már friss levegő kering. "Mindig csak széliránnyal szembe menjenek" - hangzik el a mondat a kötelező oktatáskor is.
©
Ma már csak pár tucat bilétát adnak le a bányászok, jelezve, hogy kik tartózkodnak lent a járatokban. Az egykor több ezer főt foglalkoztató létesítményben ma kevesebb, mint hétszázan dolgoznak.
©
Megérkezik az előző műszak. A kasnak hívott lift alig egy perc alatt teszi meg a háromszáz méteres szintkülönbséget, mindkét irányba.
©
Lent nehéz fémajtók nyílnak fel előttünk, majd záródnak mögöttünk. A levegő áramlását szabályozzák.
©
©
Kilométereket utazunk a japánnak is nevezett futószalagon, amely a bányászokat is szállítja a frontfejtéshez.
©
©
A szűk járat végén néhány bányászlámpa kísérteties fénye világítja meg a sötéten csillogó szénfalat.
©
A Mayer Péter irányította elővájási csapat tagjai: Magyari Krisztián, Berki Dániel és Taupert Tamás. Kilencven kilós vasakat emelgetnek, hogy a naponta 18 métert előrehaladó, dübörgő vágathajtógép előtt megácsolják a vágat falát.
©
Sűrű a por.
©
A bányászok leginkább korkedvezményes nyugdíjukat féltik: 25 évet, vagy 5000 műszakot kell lent dolgozniuk a mélyben, a kilencven kilós vasakból százat megemelve egy nap.
©
Nem irodai körülmények.
©
Az itt kitermelt szén fűti a Vértesi Erőművet - és a távfűtésen keresztül több száz lakást Oroszlányban.
©
A bánya elvileg 2012-ben be kell hogy zárjon, hiába vált nyereségessé az elmúlt évben - az eddig feltárt szénkészlet elég 2018-20-ig is.
©
Ebédszünet több száz méterrel a felszín alatt.
©
Van, aki minimálbéren söpröget a föld alatt, a legjobban keresők, a fronton dolgozók bére sem haladja meg azonban a 150-200 ezer forintot.
©
Legendás a bányászok összetartása. "Bármelyik társunkért visszamennék a veszélybe is" - mesélik többen.
©
"A műszak végén tiszta masszázs ez a több kilométeres görgőkön utazás" - mondja viccelődve kísérőnk.
©
Felérkezik a reggeli műszak.
©
Kiérkezve sokaknak első dolguk rágyújtani. A mélyben a legártalmasabb szenvedély a szotyolázás lenne, de az is be van tiltva.
©
Portrék a műszak végén
©
Portrék a műszak végén
©
Már kezdődik a következő műszak eligazítása.
©
"Innen nem megy el senki magától, csak ha leépítik" - mesélik sokan keserűen. Újakat már régóta nem vesznek fel. Kihaló szakma lett a bányászoké is.
©
Nagyítás

Csernobilt visszafoglalta a természet – Nagyítás-fotógaléria

1986. április 26-án a csernobili atomerőmű 4-es reaktorának felrobbanásával bekövetkezett az emberiség eddigi legnagyobb nukleáris katasztrófája. Pripjaty városát és az erőmű 30 km-es körzetét teljesen evakuálták, körülbelül 200 ezer embernek kellett elhagynia otthonát. A sugárzás nagy része a mai Fehéroroszországot érte, de a radioaktív hulladék elérte Európát és az Egyesült Államok keleti részét is. A 30 km-es zóna 25 évig szigorúan őrzött, lezárt terület volt, amit a 2011. április 26-ai évfordulóra terveznek megnyitni az idegenforgalom számára az ukrán hatóságok. Balogh Zoltán fotóriportja.

Nagyítás

Két műszak a bauxitbányászokkal a mélyben – Nagyítás fotógaléria

A halimbai bányában 2003 óta 120-160 méter mélyen, három műszakban, műszakonként átlagosan 40 emberrel termelnek ki napi 7-800 tonna bauxitot. A vájárok bére átlagosan 70-80 ezer forint havonta. A bányászok 25 év vagy 5000 műszak után mehetnek nyugdíjba; a 2008 után nyugdíjazottak a minimálbér 1,5 szeresét kapják havonta.

hvg.hu Nagyítás

BKV, ahogy az utasok sosem láthatják – Nagyítás fotógaléria

A BKV Kőér utcai telephelyének karbantartóüzemében 60 fő végzi reggel 6 órától 18 óráig a 25-35 éves metrószerelvények folyamatos vizsgálatát és azonnali javítását. A munkások nagy része több mint 15 éve áll a tömegközlekedési cég szolgálatában.