A HVG Extra Pszichológia negyedévente megjelenő női magazin - tematikus lapszámaiban olyan érdekes és informatív témákkal foglalkozik, amelyek nap mint nap felbukkannak életünkben. A magas színvonalú, szórakoztató magazin igényes tartalmával legalapvetőbb élethelyzeteink nehézségeire kínál megoldási alternatívákat.
Egymás üzeneteinek, cseteléseinek olvasása, nyomozás a másik után – az internet lehetőségei a párokat is kísértésbe viszik. Kötődési stílusunktól is függ, hogy hol szabunk megálljt. És bizony, a következményekkel sem árt tisztában lenni.
Az „elég jó” szülő tudatosan viselkedik ebben is.
A „digitális étrendpiramis” elvei alapján érdemes eldöntenünk, mennyit és hogyan fogyasszunk a digitális tartalmak közül – tudtuk meg többek között Szondy Máté, digitális tudatossággal foglalkozó pszichológustól, akinek szalonestje előtt tettünk fel öt kérdést.
A korábbi pszichológiai gondolkodással szakítva a szakemberek mostanában nem azt a kérdést teszik fel, hogy miként vezetnek rendellenes lelki működéshez a traumák, hanem fordítva: a traumatikus körülmények ellenére miképp marad meg az egészséges lelki működés? És még az is kiderült, hogy a lelki ellenálló képesség tréningezhető.
Ahány gyermektelen nő, annyiféle történet – látjuk igazolva Tanács Eszter a napokban megjelent, Nők gyermek nélkül című könyvében. Most az interjúkötetből a 38 éves Vera történetét választottuk ki.
Tudatosítani, kibeszélni, gyakorlatokkal kezelni vagy előidézni. Így érdemes megélni az érzelmeket egy új könyv szerint, amely elsősorban gyerekeknek segít eligazodni az emóciók sokszor zavaros, kusza, félelmetes világában.
A digitális technológiával kapcsolatos egyik leggyakrabban említett kockázat az online zaklatás, amely online eszköz használatával megvalósuló, ellenséges, ismétlődő, bántalmazó magatartást jelent.
A párkeresés szempontjából is hasznos tudomány.
Technopánik után és helyett végre üljünk neki, és gondoljuk át, tanuljuk meg, hogyan éljünk együtt az okostelefonunkkal a jövőben.
Amikor a fásult, frusztrált társkereső inkább már nem próbálkozik tovább, amikor a lelkesedés helyébe közöny lép, reményvesztettség, bizalmatlanság üti fel a fejét, és az embert rettegés fogja el újabb randi gondolatára.
A narcisztikus sérülések felnőve nemcsak nekünk, környezetünknek is szenvedést okoznak.
Nagy előny egy párkapcsolatban, ha a felek már efféle bizalomcsomaggal érkeznek, de persze nem garantálja a boldogságot – hiszen az ember legalább ugyanannyi elismerésre vágyik, mint amit azelőtt megkapott.
Sok szülő nem is gondolja, hogy többet árt, mint használ, amikor gyermekét piedesztálra emeli.
„Ha megszületik a külső szem, akkor az ember teljesen másképp viszonyul a saját problémáihoz, félelmeihez, a testéhez” – mondja az ország legismertebb stylistja, aki hivatalból segíti hozzá az embereket a pozitív önértékeléshez. A sajátját megtalálni nem volt könnyű, de úgy érzi, mostanra sikerült.
A testvérkapcsolatokat középpontba állító kutatások egyértelművé teszik, hogy az édestestvérek közötti viszony egyedi, sőt „varázslatos”. De mi van azokkal a testvérekkel, akik nem vér szerint kapcsolódnak egymáshoz? Egyáltalán lehet-e, tudnak-e úgy kötődni egymáshoz, mint a közös szülők gyerekei?