A HVG Extra Pszichológia negyedévente megjelenő női magazin - tematikus lapszámaiban olyan érdekes és informatív témákkal foglalkozik, amelyek nap mint nap felbukkannak életünkben. A magas színvonalú, szórakoztató magazin igényes tartalmával legalapvetőbb élethelyzeteink nehézségeire kínál megoldási alternatívákat.
Klassz vagyok? Feldmár András és Büky Dorottya beszélgetése arról, hogyan szerethetjük és érezhetjük értékesnek önmagunkat. No meg arról, mi a baj a narcizmussal.
Meglepő, de érthető eredményre jutott egy kutatócsoport.
A szülők és nagyszülők mindig beszéljék át a kényes helyzeteket – hangsúlyozta L. Stipkovits Erika a HVG EXTRA Pszichológia Szalon legutóbbi alkalmán. A legújabb kötete kapcsán tartott összejövetelen szó esett nagyszülői kényeztetésről és rivalizálásról, valamint arról, hogyan győzhetjük le a generációkon átívelő traumáinkat.
Bár előszeretettel hangoztatjuk, hogy még sosem volt ilyen rossz állapotban a világ, mint most, valójában világszerte a haladás a jellemző az egészség, a jólét, a biztonság, a béke, a tudás és a boldogság terén is. Ezt vallja Steven Pinker, a Harvard Egyetem pszichológiaprofesszora, akinek Felvilágosodás most című könyve május végén jelent meg az Alexandra Kiadó gondozásában. Ebből az alkalomból a szerző kedd délután tartott előadást az ELTE-n.
Elviselhetetlen a nagyapa vagy nagyanya önzése, mindent ő tud jobban? Mindig áll a bál, mert megsértődik? Van rá módszer, hogy lecsendesítsük a családi rémálmot.
Bízzunk a saját gyerekeinkben, tartsuk be az általuk meghozott szabályokat, és nagyszülőként ne csak a csokit tömjük az unokákba, hanem próbáljunk mi is fejlődni az önismeretben – ajánlja L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, akivel új kötete, a Nagyszülők a kispadon? kapcsán beszélgettünk.
Szeretjük azt hinni, hogy egyesek természet adta tehetséggel születnek, ami megkönnyíti, hogy kiváló művésszé, sportolóvá vagy tudóssá váljanak.
Nem árt kijönni velük, ha nem akarunk túl gyakran munkahelyet váltani.
Vajon miért bosszantja a szülőket a kényeztetés? Milyen mélyebb konfliktusok állhatnak a túl sok édesség és engedékenység hátterében? Hogyan lehet feloldani a szülői és nagyszülői generációk közti kölcsönös bizalmatlanságot?
Más függőségét viszonylag könnyen észrevesszük, de vajon meglátjuk-e az önmagunkét? Égetően fontos lenne, hiszen ez a szabadsághoz vezető út első lépése.
Az evészavarok veszélyes és nehezen gyógyítható betegségek, amelyek az utóbbi harminc évben váltak gyakoribbá a gazdaságilag fejlett társadalmakban. Mit tudunk jelenleg róluk?
A fogyókúrák, életmódváltások virágkorát éljük, mégis egyre több a túlsúlyos és evési zavarokkal élő. Valóban ennyire akaratgyengék lennénk? Vagy más okuk van a sorozatos kudarcoknak?
Az évek során változnak a párválasztási kritériumaink: sokan exeik nagy részével „szóba se állnának” későbbi szemléletmódjuk, megváltozott értékrendjük alapján. Amikor még kiforratlan a személyiség, akkor a választás is olyan. Az útkeresés során tanuljuk meg, kik vagyunk, ki illik hozzánk.
A vizesvödör-kihívás és a csúnya beszéd összefüggései.
Egy holland kutatás egy bizonyos szempont alapján vizsgált.
Próbálja ki mindet, és a legtöbb esetben hatnak ezek a tudományosan megvizsgált, jó tanácsok.
Sokféle megközelítés létezik a személyiség és a viselkedés egyéni különbségeinek leírására, de talán a legszembetűnőbb, hogy alapvetően „kifelé” vagy „befelé” éljük az életünket.
Az egészséges önértékelés kapcsán mindig az a kérdés, vajon mit jelent az „egészséges”, ki határozza meg? Mi a sok, a túlzott? Mit értékelünk magunkban és másokban?
Hogyan tud a napi 9-10 órát dolgozó, leterhelt felnőtt megújulni, a mindennapoktól eltérő feladatokra készen állni, képességeit fejleszteni, netán hivatása mellé izgalmas hobbit, sportot kipróbálni?
Mintha az anyai kompetencia mérőszáma lenne a kisgyerek étvágya. Ha rendesen eszik, elégedett lehet az édesanya, ha nem, akkor pokollá válhat a család élete.