HVG Extra Pszichológia
HVG Extra Pszichológia

A „digitális étrendpiramis” elvei alapján érdemes eldöntenünk, mennyit és hogyan fogyasszunk a digitális tartalmak közül – tudtuk meg többek között Szondy Máté, digitális tudatossággal foglalkozó pszichológustól, akinek szalonestje előtt tettünk fel öt kérdést.

Sok a vészvillogás, hogy mennyi káros hatása van a gyakori netezésnek. Jogosak az aggodalmak?

Mindenképp különbséget kell tennünk a használattípusok között. Egyáltalán nem mindegy, hogy valaki egy órán keresztül az Instagramot pörgeti vagy TED Talk videókat néz. Az egyik leggyakoribb hiba, amit szülőként el szoktunk követni: anélkül, hogy tudnánk, hogy mivel tölti az idejét a gyerekünk a digitális térben, az ott töltött idő miatt aggódunk. Általánosítani tehát nehéz, azonban mégis van néhány gyakori hatása a megnövekedett idejű képernyőhasználatnak. Nem meglepő, hogy a telefonhasználat közben romlik a figyelmi teljesítmény (ez pedig például mind autóvezetés, mind tanulás közben rontja a teljesítményt). Hosszabb távon megváltozik az információfeldolgozás módja: a mélyebb feldolgozás átadja a helyét a sekélyesebb, információk között ugráló figyelmi módnak. A kutatások szerint a késleltetési képesség is gyengül: nehezebben tudjuk a hosszabb távú célok érdekében félretenni a rövid távú célokat, nehezebbek találjuk az igényeink kielégítésének késleltetését. Ezen kívül a túlságosan gyakori és sok ideig tartó (körülbelül napi négy-öt órát meghaladó) képernyőhasználat kedvez a mozgásszegény életmódnak, az elhízásnak és növeli a szorongásos és depresszív tünetek előfordulását.

Miben mutatkozik meg, ha nem megfelelően használjuk az okoseszközeinket?

Figyeljük meg, hogyan érezzük magunkat a használat után. Ha bűntudatunk van („nem ezzel kellett volna elszúrnom az időm…”), ha kimerültek vagyunk, ha levertnek érezzük magunkat, vagy épp szorongunk, akkor valószínűleg nem volt megfelelő a használat. Ha azt érezzük, hogy a használat megnehezítette, hogy másra, a munkánkra vagy más emberekre figyeljünk (ez a „technoferencia” jelensége), akkor ez szintén figyelmeztető jel. És aztán ott vannak a hosszú távú problémák: a lecsökkent alvásidő, esetleg az ujj- és nyakfájdalom is erre utalhat.

Hogyan tudhatom meg, hogy mi számomra az optimális használat?

Hogyan hat rám?
©

Ezzel kapcsolatban a legjobb iránymutatást az étrendpiramisok mintájára létrehozott „digitális étrendpiramis” nyújtja. Eszerint a különféle digitális tartalmakat eltérő gyakorisággal érdemes fogyasztani. A „kerülendő” kategóriába nem tartalmak, hanem helyzetek kerülnek. Így kerülendő a lefekvés előtti, az étkezés közbeni képernyőhasználat és a háttérben bekapcsolt TV.  A „ritkán fogyasztandóba” kerül a YouTube (gyerekek számára mindenképp az automatikus lejátszás kikapcsolásával és korlátozott módban), a FPS lövöldözős videójátékok és a közösségi médiumok (melyek kontrollvesztett használata növeli a depresszív és szorongásos tüneteket). A „mérsékelten” fogyasztandó tartalmak közé tartoznak az interaktív ebook-ok, az életkornak megfelelő filmek és az interaktív videójátékok (Wii, Kinect, Switch). A „bármikor fogyasztható” kategóriába a családtagokkal, barátokkal való videócsetelés, az alkotásra, kreativitásra ösztönző felületek (például a Scratch vagy a GarageBand), a hangoskönyvek, podcastek hallgatása és a különböző aktivista csoportokban való részvétel tartozik ide.

Mit jelent a digitális tudatosság?

Először is azt, hogy tudatosítom, mikor, mire és mennyi ideig szoktam használni a digitális eszközeimet. Ezután érdemes megfigyelnem, hogyan hat rám ez a használat. A „digitális étrendpiramis” elveit szem előtt tartva a tudatosság azt jelenti, hogy megpróbálom csökkenteni a zavaró, negatív hatású digitális tevékenységeket, miközben teret adok az építő, kreatív, gazdagító aktivitásoknak. A tudatosság része az is, hogy ennek megfelelően alakítjuk a szokásainkat: például ha nem a telefont nyomkodva akarunk elaludni, ne vigyük be a hálóba (egyszerűnek tűnik, sokan mégis képtelenségnek érzik), és napközben is figyeljünk rá, hogy minél kevésbé legyen szem előtt a telefon. Így érhetjük el, hogy tudatos döntés legyen a telefonhasználat, és ne a telefon látványa által kiváltott automatikus, reflexes cselekvés. Sokat segíthetnek a telefon beállításai: szelektáljunk az alkalmazásaink közül, és töröljük az időrablóakat, az értesítések közül csak a legszükségesebbeket hagyjuk meg (igen, szinte biztos, hogy például az ismerősök új cicás képeiről kapott értesítések nem tartoznak ezek közé).

Hogyan lehet a következő nemzedéket digitális tudatosságra nevelni?

Először is értsük meg, hogy mivel töltik az idejüket a digitális térben. Ehhez érdeklődő, nyitott attitűdre van szükség, az elítélő alapbeállítódás („már megint azt a vackot nyomkodod…”) nem segít. Úgy tudunk csatlakozni az élményeihez, és úgy tudunk segíteni neki, ha tudjuk, mi az a Snapchat, a TikTok, a Fortnite – ehhez pedig muszáj lesz kérdezni és tanulni a gyerektől. Ezután próbáljunk meg csatlakozni hozzá a digitális világban. Ha együtt készítünk Lego animációs filmet, együtt szerkesztjük meg a családi nyaralás fotóit, együtt programozunk a Scratch-csel vagy együtt játszunk vele, akkor ez a kapcsolódás a közös, kreatív tevékenység tere is lehet.

A digitális tudatosságra nevelésben a kulcsszó a mentorálás. Ez azt jelenti, hogy a gyereket felkészítjük a digitális eszközhasználattal járó veszélyek elkerülésére, másrészt megmutatjuk neki az ebben a világban rejlő lehetőségeket. Megtanítjuk neki, hogyan kommunikáljon a digitális térben, hogyan vigyázzon az adataira, hogyan kezelje az álhíreket, hogyan ne legyen cyberbulling áldozata vagy elkövetője. Célszerű, hogy ezekre a képességekre legkésőbb akkorra szert tegyen, amikor nethozzáféréssel rendelkező eszközt kap (vagy mire a barátainak, osztálytársainak lesz ilyen eszköze). A legfontosabb szempont persze itt is az, hogy mi magunk milyen példát mutatunk. Ha kontrollálatlan, a Facebookon agresszív, trollkodó szülőnek lát, nem várhatunk tőle mást. Ha viszont kontrolláltan, „tech-pozitív” módon használjuk a képernyőket, akkor ezzel sokat teszünk a gyerekeink digitális jóllétéért és digitális tudatosságáért.

Jöjjön el a következő HVG Extra Pszichológia Szalonba, ahol Szondy Máté pszichológussal és Domonkos Katalin pedagógussal beszélgetünk digitális énünkről és a gyerekek nethasználatáról, többek között a netes zaklatásról.  Jegyek és infó itt.

Ha most fizet elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, 20% kedvezményt kap vagy 35%-os könyvkupont. Választhatja azt is, hogy ajándékba kapja a Pszichológia dióhéjban című könyvet.


 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kezdő F1-pilóták kíméljenek! McLaren Sennát árulnak Budapesten

Kezdő F1-pilóták kíméljenek! McLaren Sennát árulnak Budapesten

Kifütyülték az egészségügyért felelős államtitkárt az orvosok

Kifütyülték az egészségügyért felelős államtitkárt az orvosok

Mint régen a kagylóhéj formájú mobilok, olyan lesz a Motorola RAZR összehajtható telefon

Mint régen a kagylóhéj formájú mobilok, olyan lesz a Motorola RAZR összehajtható telefon

Ingyen BKV a gyerekeknek,  Budapest alkotmány - Karácsony Gergely programot hirdetett

Ingyen BKV a gyerekeknek, Budapest alkotmány - Karácsony Gergely programot hirdetett

Fülke: A magyarok addig esznek, amíg van mit, de jön majd az éhínség

Fülke: A magyarok addig esznek, amíg van mit, de jön majd az éhínség

A vadászok miatt egy hónapig csak munkaidőben lehet kirándulni a Velencei-hegységben

A vadászok miatt egy hónapig csak munkaidőben lehet kirándulni a Velencei-hegységben