HVG Extra Pszichológia
HVG Extra Pszichológia

A „digitális étrendpiramis” elvei alapján érdemes eldöntenünk, mennyit és hogyan fogyasszunk a digitális tartalmak közül – tudtuk meg többek között Szondy Máté, digitális tudatossággal foglalkozó pszichológustól, akinek szalonestje előtt tettünk fel öt kérdést.

Sok a vészvillogás, hogy mennyi káros hatása van a gyakori netezésnek. Jogosak az aggodalmak?

Mindenképp különbséget kell tennünk a használattípusok között. Egyáltalán nem mindegy, hogy valaki egy órán keresztül az Instagramot pörgeti vagy TED Talk videókat néz. Az egyik leggyakoribb hiba, amit szülőként el szoktunk követni: anélkül, hogy tudnánk, hogy mivel tölti az idejét a gyerekünk a digitális térben, az ott töltött idő miatt aggódunk. Általánosítani tehát nehéz, azonban mégis van néhány gyakori hatása a megnövekedett idejű képernyőhasználatnak. Nem meglepő, hogy a telefonhasználat közben romlik a figyelmi teljesítmény (ez pedig például mind autóvezetés, mind tanulás közben rontja a teljesítményt). Hosszabb távon megváltozik az információfeldolgozás módja: a mélyebb feldolgozás átadja a helyét a sekélyesebb, információk között ugráló figyelmi módnak. A kutatások szerint a késleltetési képesség is gyengül: nehezebben tudjuk a hosszabb távú célok érdekében félretenni a rövid távú célokat, nehezebbek találjuk az igényeink kielégítésének késleltetését. Ezen kívül a túlságosan gyakori és sok ideig tartó (körülbelül napi négy-öt órát meghaladó) képernyőhasználat kedvez a mozgásszegény életmódnak, az elhízásnak és növeli a szorongásos és depresszív tünetek előfordulását.

Miben mutatkozik meg, ha nem megfelelően használjuk az okoseszközeinket?

Figyeljük meg, hogyan érezzük magunkat a használat után. Ha bűntudatunk van („nem ezzel kellett volna elszúrnom az időm…”), ha kimerültek vagyunk, ha levertnek érezzük magunkat, vagy épp szorongunk, akkor valószínűleg nem volt megfelelő a használat. Ha azt érezzük, hogy a használat megnehezítette, hogy másra, a munkánkra vagy más emberekre figyeljünk (ez a „technoferencia” jelensége), akkor ez szintén figyelmeztető jel. És aztán ott vannak a hosszú távú problémák: a lecsökkent alvásidő, esetleg az ujj- és nyakfájdalom is erre utalhat.

Hogyan tudhatom meg, hogy mi számomra az optimális használat?

Hogyan hat rám?
©

Ezzel kapcsolatban a legjobb iránymutatást az étrendpiramisok mintájára létrehozott „digitális étrendpiramis” nyújtja. Eszerint a különféle digitális tartalmakat eltérő gyakorisággal érdemes fogyasztani. A „kerülendő” kategóriába nem tartalmak, hanem helyzetek kerülnek. Így kerülendő a lefekvés előtti, az étkezés közbeni képernyőhasználat és a háttérben bekapcsolt TV.  A „ritkán fogyasztandóba” kerül a YouTube (gyerekek számára mindenképp az automatikus lejátszás kikapcsolásával és korlátozott módban), a FPS lövöldözős videójátékok és a közösségi médiumok (melyek kontrollvesztett használata növeli a depresszív és szorongásos tüneteket). A „mérsékelten” fogyasztandó tartalmak közé tartoznak az interaktív ebook-ok, az életkornak megfelelő filmek és az interaktív videójátékok (Wii, Kinect, Switch). A „bármikor fogyasztható” kategóriába a családtagokkal, barátokkal való videócsetelés, az alkotásra, kreativitásra ösztönző felületek (például a Scratch vagy a GarageBand), a hangoskönyvek, podcastek hallgatása és a különböző aktivista csoportokban való részvétel tartozik ide.

Mit jelent a digitális tudatosság?

Először is azt, hogy tudatosítom, mikor, mire és mennyi ideig szoktam használni a digitális eszközeimet. Ezután érdemes megfigyelnem, hogyan hat rám ez a használat. A „digitális étrendpiramis” elveit szem előtt tartva a tudatosság azt jelenti, hogy megpróbálom csökkenteni a zavaró, negatív hatású digitális tevékenységeket, miközben teret adok az építő, kreatív, gazdagító aktivitásoknak. A tudatosság része az is, hogy ennek megfelelően alakítjuk a szokásainkat: például ha nem a telefont nyomkodva akarunk elaludni, ne vigyük be a hálóba (egyszerűnek tűnik, sokan mégis képtelenségnek érzik), és napközben is figyeljünk rá, hogy minél kevésbé legyen szem előtt a telefon. Így érhetjük el, hogy tudatos döntés legyen a telefonhasználat, és ne a telefon látványa által kiváltott automatikus, reflexes cselekvés. Sokat segíthetnek a telefon beállításai: szelektáljunk az alkalmazásaink közül, és töröljük az időrablóakat, az értesítések közül csak a legszükségesebbeket hagyjuk meg (igen, szinte biztos, hogy például az ismerősök új cicás képeiről kapott értesítések nem tartoznak ezek közé).

Hogyan lehet a következő nemzedéket digitális tudatosságra nevelni?

Először is értsük meg, hogy mivel töltik az idejüket a digitális térben. Ehhez érdeklődő, nyitott attitűdre van szükség, az elítélő alapbeállítódás („már megint azt a vackot nyomkodod…”) nem segít. Úgy tudunk csatlakozni az élményeihez, és úgy tudunk segíteni neki, ha tudjuk, mi az a Snapchat, a TikTok, a Fortnite – ehhez pedig muszáj lesz kérdezni és tanulni a gyerektől. Ezután próbáljunk meg csatlakozni hozzá a digitális világban. Ha együtt készítünk Lego animációs filmet, együtt szerkesztjük meg a családi nyaralás fotóit, együtt programozunk a Scratch-csel vagy együtt játszunk vele, akkor ez a kapcsolódás a közös, kreatív tevékenység tere is lehet.

A digitális tudatosságra nevelésben a kulcsszó a mentorálás. Ez azt jelenti, hogy a gyereket felkészítjük a digitális eszközhasználattal járó veszélyek elkerülésére, másrészt megmutatjuk neki az ebben a világban rejlő lehetőségeket. Megtanítjuk neki, hogyan kommunikáljon a digitális térben, hogyan vigyázzon az adataira, hogyan kezelje az álhíreket, hogyan ne legyen cyberbulling áldozata vagy elkövetője. Célszerű, hogy ezekre a képességekre legkésőbb akkorra szert tegyen, amikor nethozzáféréssel rendelkező eszközt kap (vagy mire a barátainak, osztálytársainak lesz ilyen eszköze). A legfontosabb szempont persze itt is az, hogy mi magunk milyen példát mutatunk. Ha kontrollálatlan, a Facebookon agresszív, trollkodó szülőnek lát, nem várhatunk tőle mást. Ha viszont kontrolláltan, „tech-pozitív” módon használjuk a képernyőket, akkor ezzel sokat teszünk a gyerekeink digitális jóllétéért és digitális tudatosságáért.

Jöjjön el a következő HVG Extra Pszichológia Szalonba, ahol Szondy Máté pszichológussal és Domonkos Katalin pedagógussal beszélgetünk digitális énünkről és a gyerekek nethasználatáról, többek között a netes zaklatásról.  Jegyek és infó itt.

Ha most fizet elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, 20% kedvezményt kap vagy 35%-os könyvkupont. Választhatja azt is, hogy ajándékba kapja a Pszichológia dióhéjban című könyvet.


 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Egy fideszes képviselőjelölt játszóházában kampányolt Klausmann Viktor és Novák Katalin

Egy fideszes képviselőjelölt játszóházában kampányolt Klausmann Viktor és Novák Katalin

Simonka betegnek mondta magát, a saját fórumára sem ment el

Simonka betegnek mondta magát, a saját fórumára sem ment el

Az Iparművészeti Múzeum veszít, az Operaház részben nyer

Az Iparművészeti Múzeum veszít, az Operaház részben nyer

Ultraluxus Bentley divatterepjáró cowboyoknak

Ultraluxus Bentley divatterepjáró cowboyoknak

Összeurópai razzia indult a gyanúsan olcsón működő "tévétársaság" ellen

Összeurópai razzia indult a gyanúsan olcsón működő "tévétársaság" ellen

Feleannyi barátunk van, mint gondoljuk

Feleannyi barátunk van, mint gondoljuk