Nyár végén a kormány elfogadta az egészségügyi reform első szakaszának koncepcióját, szerdai ülésén az első reformtörvényeket, péntek délelőtt pedig kormányszóvivői sajtótájékoztatón ismertette azokat.

© MARABU

Az első olyan egészségügyi csomag, melynek  értelmében a gyógyszergyártók kötelesek fizetni az Országos Egészségpénztárnak (OEP). Szabott árú termékek után 14 százalékos, a szabadáras, úgynevezett OTC-s termékek után pedig 16 százalék árkedvezményre (rabattra) kötelezi őket a várhatóan januárban hatályba lépő törvény. A korábbi tervezet szerint a kétféle adót a generikus, illetve az organikus készítményekre szabták volna ki. A gyártók részben vagy teljes egészében mentesülhetnek a befizetés alól, ha egyes termékeinek csökkentik a termelői árát és legalább három évig a vállalt áron forgalmazzák.

Nem tudja olcsóbban adni gyógyszereit a Richter Gedeon Rt. - állítja a gyógyszergyár, amely szerint alacsony árfekvésű termékei már eddig is hozzávetőlegesen 40 milliárd forintos megtakarítást jelentettek az OEP-nek. Bogsch Erik, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége, egyben a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatója egyetért azzal, hogy vissza kell szorítani a kassza költségvetés-túllépését, de értelmetlennek és teljesíthetetlennek tartja a gyártókra kivetendő sarc mértékét.

A tervezett 14, illetve 16 százalékos adó bevezetése - a gyógyszergyár előzetes számításai alapján – évi 3-4 millárd forinttal csökkentené a cég adózott eredményét, a megszorítások pedig további 1,8 milliárd forintos mínuszt jelentenének. Az összességében 6 milliárdos hiány, a K+F-re fordított keret több mint 50 százalékát tenné ki – mondta Bogsch Erik, hozzátéve – ebben az esetben - elkerülhetetlen lenne a beruházások mértékének csökkentése. Szerinte a kormányzat nem mérte föl intézkedéseinek a gyógyszerágazatra gyakorolt hatását, köztük a drágább, de új fejlesztésű gyógyszerek lehetséges eltűnését a polcokról.

Gyógyszertáron kívül for-galmazható:

Gyógyhatású készítményekből gyógyszerré átminősített gyógy-szerek, hagyományos növényi gyógy-szerek, teakeverékek, savkötők, a bél-működés funkcionális zavaraira ható szerek, Ozmotikusan ható hashajtók, béladszorbensek, aszkorbinsav, vitaminok, kalcium-karbonát készít-mények, magnézium-citrát készítmények, roboráló szerek, aranyér elleni lokális szerek, kapilláris-stabilizáló  szerek,  gombásodás elleni lokális, tolnaftát-készítmények, bőrlágyító- és védőanyagok, hámosító készítmények, viszketés elleni lokális antihisztaminok, külsőleges jódtartalmú fertőtlenítők, fertőtlenítő tabletták, szemölcs- és tyúkszem-elleni készítmények, nemszteroid-gyulladásgátló készítmények, ízületi- és izomfájdalmak lokális és szalicilsav-származékot tartalmazó készítményei,  felnőtteknek fájdalom- és lázcsillapításra szánt acetil-szalicilsav  készítmények, paracetamol-tabletták, paracetamol-tartalmú szirupok, melatonin-tartalmú készít-mények, gégészeti antiszeptikumok, a köptetők közül az illóolajat vagy növényi kivonatot tartalmazók, xylometazolint és nátrium-kromoglikátot tartalmazó orrcsepp és orrspray

Az intézkedések mellékhatásaként a nagykereskedők is rosszabbul járhatnak, a rendelettervezet értelmében ugyanis 0,5 százalékos adót vetnének ki a kereskedők - átlagosan 6 százalékos - árrésére. Az újabb adó - vélekedik Küttel Sándor, a Phoenix Pharma Rt. vezérigazgatója - várhatóan nem eredményez jelentős változásokat, ha annak mértéke valóban nem lesz magasabb fél százaléknál. A tervezettnél magasabb mértékű adó esetén a nagykereskedők feltehetően a patikáknak nyújtott közel 1-2 százalékos árkedvezményhez nyúlnának hozzá, s részben, vagy egészben megszüntetnék azt.

„Árkedvezményt eddig is csak akkor kaptunk, ha 60 napnál rövidebb fizetési határidőt vállaltunk és meghatározott mennyiséget rendeltünk” – mondta egy, a neve elhallgatását kérő, XIII. kerületi patika vezető gyógyszerésze, aki a kedvezmény megszűnése mellett a patikaliberalizációtól tart. A kormány patikaalapítást könnyítő döntése nyomán új patikát a városban 1 kilométer, vidéken 15 kilométer távolságon belül lehet majd nyitni, ráadásul erről a jövőben a kamara helyett az ÁNTSZ dönt. Több mint 150 vény nélkül kapható gyógyszerkészítményt pedig gyógyszertáron kívül is lehet majd árusítani.

A gyógyszerész kamara állítja: a patikák jelenlegi árrésének fele tűnik el az intézkedések nyomán, s a legnagyobb forgalmat bonyolító száz patikán kívül mindegyik ellehetetlenül. Minderről szerintük elsősorban a vény nélkül kapható gyógyszerek szélesebb körű forgalmazása tehet majd. 

Ugyanakkor azt a Gyógyszerész Kamara is elismeri, hogy legalább 120 új patikára lenne szükség az országban. Vita csak abban van – a jelenlegi tulajdonosok érdekei és álláspontja szerint – a mai tulajdonosi kör nyithassa ezeket az új patikákat, vagy legyen a gyógyszerészek között esélyegyenlőség a tulajdonosi pozíció megszerzésében.

Márpedig ez - mondja lapunknak az idézett XIII. kerületi patikatulajdonos - ellentmond a kormány munkahelyteremtésről, a kistelepülések ellátottságának növeléséről szóló ígéreteinek. Az átlagosan 16 százalékos árréssel dolgozó gyógyszertárak – állítja - nem engedhetik meg maguknak, hogy az erős árharcban árat emeljenek, környéktől, településtől függően sokszor a fizetőképes kereslet is meglehetősen alacsony. Az ilyen patikák számára - vélei a patikus - az egyedüli megoldás, ha a kiadások csökkentése érdekében megválnak alkalmazottaik egy részétől.

A nagyobb forgalmú, 20 százalékos árréssel dolgozó belvárosi gyógyszertárak viszont akár 4 százalékkal is növelhetik szabadáras, vagyis recept nélkül kapható termékeik árát. Nekik vélhetően kompenzálniuk kell valamiből a rájuk kivetett szolidaritási díjat. Az elképzelések szerint ez a díj forgalomarányos lenne, s a jelenlegi egymilliárd forintos állami támogatást egészítené ki.

Szolidaritási díj

Amennyiben a közforgalmú gyógyszertár éves  árréstömege • 30 és 50 millió Ft között van (623 db), a befizetendő összeg az éves árréstömeg 0,5 százaléka, • 50 és 75 millió Ft között van (325 db), a befizetendő összeg 250 000 Ft és az 50 000 000 Ft feletti rész 1 százaléka összese, • 75 millió Ft felett van (174 db), a befizetendő összeg 500 000 Ft és a 75 millió Ft feletti rész 2 százaléka.

Ezt pedig teljes egészében átcsoportosíthatják az E Alapból az Egyészségügyi Minisztériumba, s hátrányos patikák támogatására fordíthatják. A díj bevezetésére a kormány szerint azért van szükség, mert a kistelepülésen lévő patikák alig tudják fedezni a működési költségeiket. Emellett az orvoslátogatók első regisztrációja után 5 millió forintot, utána évente 1 millió forintot kell fizetni a forgalmazóknak. 

Jelenleg 2800 orvoslátogató tevékenykedik, akinek feladata, orvostársai gyógyszerfelírási szokásait befolyásolni. A kormány indokoltnak tartja, hogy szigorítsa  a gyógyszergyártók orvosi rendelőkben folyó promóciós és marketing tevékenységét.

Horváth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára arra a kérdésre, hogy olcsóbbak vagy drágábbak lesznek a gyógyszerek az intézkedések bevezetése után azt felelte: "meg fog oszlani". Lesznek olyan készítmények, amelyek olcsóbbak, mások pedig drágábbak lesznek. A betegek és a biztosítók érdekeit egyaránt szolgáló gyógyszerfelírás érdekében a háziorvosoknak - a biztosító által minősített - szoftvert kell használniuk.

A közös kockázatviselésben  tehát a gyógyszert felíró orvosok is részt vesznek. Ha a költségvetésben megállapított keretet túllépi a gyógyszertámogatás összege, akkor a túllépést közvetlenül, előre meghatározott arányban terítik a háziorvos bevételére. Ez abban az esetben lesz így, ha az orvos hosszabb időszakon keresztül, indokolatlan módon, rendszeresen a drágább gyógyszert írja fel akkor is, ha ugyanolyan hatóanyaggal olcsóbb gyógyszer is rendelkezésre áll.

Megszűnik egyúttal  a gyógyszerek térítésmentessége (kivéve közgyógyellátottak esetében) és az orvosi rendelvényre kiadható, a társadalombiztosítás által finanszírozott valamennyi gyógyszerért a betegnek minden esetben térítési díjat kell fizetnie. A minimális térítési díj a kiemelt, indikációhoz kötött 100 százalékkal támogatással rendelhető készítmények esetében 300 forint.

Minden betegnek mérlegelni kell: ha ugyanolyan hatóanyagú, tehát ugyanolyan eredményt hozó gyógyszer közül a drágábbat választja, akkor azért többet is kell fizetnie. A járulékokból gazdálkodó társadalombiztosítástól, végeredményben a többi járulékfizetőtől nem lehet elvárni, hogy két egyforma hatékonyságú gyógyszer közül a drágábbat nagyobb összeggel támogassa.