A mindennapi élet érzelmi ABC-jét az olasz La Repubblica című napilap állította össze a Journal of Psychophysiology című amerikai folyóiratban megjelent tanulmány alapján.

Vita és veszekedés. Az amerikai kutatók házaspárok megkarcolt bőrére érzékelőket helyeztek. Amikor a pár tagjai között fennálló ellentétekről beszéltették az alanyokat, a sebgyógyulás folyamata negyven százalékkal lelassult.

Kellemetlen emlék felidézése. Ha kellemetlen pillanatokra gondolunk, a vérben megnő a citokin nevű gyulladásokat stimuláló anyag mennyisége. Akinek a vérében folyamatosan magas a citokin - például a krónikusan rossz hangulatú és a könnyen "begerjedő" emberekében -, annak sokkal nagyobb az esélye az ízületi gyulladás, a cukorbetegség, az infarktus vagy a rák kialakulására.

Essünk szerelembe! A Páviai Egyetem fiziológusai szerint az egész idegrendszerre gyógyerővel bír a szerelem. Sajnos azonban rossz hír, hogy az áldásos hatások nagyjából 12 hónap után lassan csökkenni kezdenek.

Teher alatt nő a pálma? A stressz okozta fizikai tüneteket mindannyian ismerjük a karikás szemektől az idegösszeroppanásig. A Stanford Egyetemen végzett kutatás bebizonyította, hogy minden idegesség a mellékvese által termelt kortizon szintjét növeli. Ez a hormon növeli a vér zsír- és cukorszintjét, ezáltal nő a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázata.

Sírjunk! A Kaliforniai Egyetem orvosai kimutatták, hogy a zokogás izomlazító, csökkenti a stresszkeltő hormonok termelését, leviszi a vérnyomást és növeli a vörösvérsejtek oxigénfelvelvő-képességét. A marylandi orvosok szerint a sírás egyenesen infarktusmegelőző: a nagy bőgések negyedórás szobabiciklizéssel egyenértékű fizikai változást idéznek elő. Gyógyhatással azonban csak a természetes, érzelmi úton feltörő zokogás bír.

A harag nem csak tanácsadónak rossz - mondják michigani kutatók. Az amerikai egyetemen kimutatták: a düh akkor sem egészséges, ha kiadjuk magunkból és akkor sem, ha visszafojtjuk. A magukban fortyogók infarktus- és rákkockázata megduplázódik és a depresszióra is sokkal hajlamosabbak. 

Féltékenység. A Londoni Egyetem tudósai szerint vérnyomásnövelő, megemeli az adrenalinszintet és gyengíti a védekezőrendszert. Álmatlanságot, szorongást, szívritmuszavart okoz - egyebek között. Szintén e londoni csoport bizonyította be, hogy ha minden érzelmünket hajlamosak vagyunk túlságosan is kordában tartani, az a depresszió útját kövezi ki: csökkenti az agyi dopamin- és szerotoninmennyiséget, emiatt pedig még a szextől is elmegy a kedvünk.

Simogatás. Immár bizonyított tény: heverni a kanapén, miközben kedvesünk simogat, nem csak kellemes, de nagyon egészséges tevékenység is. A kényeztetés növeli a DHEA - teljes nevén dehydroepiandoszterin - nevű boldogsághormon szintjét, vagyis szervezetünk szembeszáll a stresszel és a hormon még az öregedés folyamatait is lassítja.

Kiegyensúlyozottság. Ha a "helyünkön érezzük magunkat" vagy csak egyszerűen jól érezzük magunkat a bőrünkben, az az Amerikai Kardiológiai Társaság véleménye szerint az oxitocintermelésre fejt ki jó hatást. Az oxitocint a köztiagy (hipotalamusz) termeli, feladata - egyebek között - a szorongás- és stresszoldás, de javítja az agysejtek működését és erősíti az életfontosságú szerveket is.