Méhnyakrák elleni oltás: mikor menthet életet?

Szégyenletesen magas Magyarországon a méhnyakrák-halálozás, az európai átlag háromszorosa, annak ellenére, hogy az időben felfedezett betegség jól gyógyítható. A hangsúly éppen az időn van, vagyis a szűrésen, amellyel észlelni lehet az egyébként lassan, öt-tíz év alatt kialakuló rosszindulatú folyamatot, amelynek végén évente 500-600-an halnak meg Magyarországon. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által szervezett ingyenes, háromévenkénti méhnyakrákszűrésre behívott évi 700-800 ezer 25-65 éves nő közül tavaly azonban csupán 58 ezren éltek a felkínált lehetőséggel. Ennél azért jóval többen esnek át citológiai vizsgálaton - sokszor felesleges sűrűséggel is -, hiszen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár évente 850 ezer nő 918 ezer labortesztjéért fizet. Ám sokan akár évtizedekig sem mennek el nőgyógyászati vizsgálatra, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy míg Izlandon vagy Finnországban 1 millió nőből 16-18-nak, addig Magyarországon száznak a halálát okozza a méhnyakrák.

A tudománytörténet áttörésként tartja számon a betegség elleni küzdelemben, hogy 2006 júniusában az USA-ban törzskönyvezték az első olyan vakcinát, amely négy különböző (6-os, 11-es, 16-os, 18-as típusú) humán papillóma vírus (hpv) ellen nyújt ideális esetben 100 százalékos védettséget. A szexuális érintkezéssel terjedő hpv vírusról azt kell tudni, hogy száznál is több típusa közül a 16-os és 18-as sorszámmal jelöltet sorolják a különösen nagy kockázatú kórokozók közé, amelyek a méhnyakdaganatok 70-80 százalékáért felelősek. A nemi szerven megjelenő szemölcsök 90 százalékát a 6-os és a 11-es számú típus okozza. A vírus ellen nincs orvosság, az egészséges szervezet többnyire egy-másfél év alatt legyűri a kórt. Baj akkor van, ha mégsem így történik, és - rendszerint több tényező szerencsétlen egybeesésével - kialakul a rosszindulatú sejtburjánzás.

A vényre Magyarországon is beszerezhető oltást három alkalommal kell beadni, és mivel társadalombiztosítási támogatás nem jár hozzá, összességében 90 ezer forintos kiadást jelent. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványkontroll Központ, akárcsak a WHO, hatékony megelőzési stratégiának tartja a serdülő lányok beoltását hpv elleni vakcinával - tette közzé a minap egy sajtótájékoztatón a nemzetközi szervezet, ám az immunizáció bevezetéséről szóló döntés az egyes EU-tagországok hatáskörébe tartozik. Bár az oltóanyagot a világ több mint hetven országában törzskönyvezték, és Európában eddig másfél millióan adatták be maguknak, s néhány országban, így Cipruson, Norvégiában, Görögországban, Svédországban állami támogatást is élvez a határainkon túl is 300 eurós költségű vakcina.

"Számos kérdés tisztázatlan még ahhoz, hogy kötelező korosztályos védőoltás lehessen ez a vakcina. A legrégibb tapasztalat is ötéves, így nem tudjuk, véd-e egy életen át a fertőzés ellen, vagy mondjuk tíz év után meg kell-e ismételni az oltást. Emiatt nehéz megmondani, mennyire költséghatékony a szer, ugyanakkor az is emeli a betegség megelőzéséhez szükséges ráfordítást, hogy az immunizálás nem teszi feleslegessé a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatot" - magyarázta Kovács Attila, az országos tiszti főorvos helyettese. Ha csak egyetlen korosztály beoltásával számolunk - legyen az a 12 vagy a 14 évesek köre -, az hozzávetőleg 50 ezer kislányt jelent, s a gyártótól kapható nagybani árengedményt figyelembe véve legalább évi 2,5 milliárd forintot igényel. Ez megközelíti a ma kötelező kilenc gyermekkori védőoltás (egyebek mellett a torokgyík, a szamárköhögés, az agyhártyagyulladás, a gyermekbénulás elleni védelem) együttes évi költségét, ami 2,9 milliárd forint.

Nem véletlen, hogy a tudományos elemzések - és a vakcina gyártói maguk is - a serdülők, Európában a 12-15 év körüli korosztály oltását javasolják. Ennek oka, hogy aki a beoltása idején már fertőződött valamely hpv vírussal, annak a szervezetében az éppen jelen lévő fertőzés ellen nem alakul ki védelem. Márpedig a 15-25 év közöttiek 20-40 százaléka már összeszedett valamilyen humán papillóma vírust, és közülük minden negyedik a legveszélyesebbnek tartott 16-os vagy 18-as típust. Sem az USA-ban, sem Nyugat-Európában nincs - vagy nagyon drága - az a molekulárbiológiai teszt, amely pontosan meghatározná, milyenfajta hpv van jelen a szervezetben, ezért nem is ajánlják az oltás előtti vizsgálatot. Magyarországon azonban a Genoid Kft. által kifejlesztett teszt alkalmas erre, és mindössze 5500 forintba kerül. "Ezzel elkerülhető, hogy a beoltott hamis biztonságtudatban legyen, s néhány ezer forint megtakarításával úgy adjon ki egy kisebb vagyont a vakcinára, hogy nem lehet biztos a befektetés hatékonyságában. Tehát javasolt csak akkor oltani, amikor elmúlt a fertőzés" - figyelmeztet az oltás körültekintő alkalmazására Jeney Csaba, a Genoid kutatási igazgatója.

A HVG információi szerint Magyarországon havonta mintegy hétszáz lányt, asszonyt oltanak be - egy részüket szervezett program keretében. Elsőként a főváros V. kerületében ajánlottak az önkormányzati büdzsé terhére ingyenes védőoltást a 18 év alatti nőknek, s a program az idén is folytatódik. A belvárosi példát követi Szeghalom is, amely a 14 éves, Százhalombatta pedig a városban lakó 13-18 év közötti lányoknak kínál önkormányzati költségátvállalással hpv elleni vakcinát. "Közbeszerzést hirdettünk, és a megrendelt mennyiség alapján várható 60 millió forintos költséget 49 millióra csökkentettük. Jövőre is folytatjuk a programot, és nem csupán a hpv, hanem a bárányhimlő és a rotavírus elleni oltás árát is átvállaljuk" - ad további bizonyságot a helyi képviselő-testület csecsemőnként közel 50 ezer forintot jelentő nagyvonalúságáról Vezér Mihály, Százhalombatta polgármestere.

A vakcinát mindössze egy amerikai és egy európai székhelyű multi gyártja, ők úgy számolnak, hogy a drága oltóanyag még mindig olcsóbb, mint a méhnyakdaganattal és minden más hpv-fertőzéssel járó betegség kezelésének a költsége, ami Magyarországon eléri az évi 8 milliárd forintot. Igaz, ahhoz legalább 20 éven át kell oltani, hogy az első népegészségügyi eredmények is megjelenjenek.

GÁTI JÚLIA