Korábban a HIV-vírus eredetét 1930 körüli időpontra tették a tudósok. Valójában azonban csak 1981-ben, az Egyesült Államokban figyeltek fel a szerzett immunhiányos tünetegyüttesre. 
 
A mostani eredmény "nem hatalmas fordulat, de azt jelenti, hogy a vírus sokkal korábban itt keringett a látókörünkön kívül" - mondta Michael Worobey, az Arizonai Egyetem munkatársa, a Nature című tudományos folyóirat csütörtöki számában megjelent tanulmány egyik szerzője. 
 
A kutatók megjegyzik, hogy az újonnan kalkulált kezdeti időpont egybeesik a robbanásszerű urbanizációval Afrikában. Feltételezik, hogy a városi életmód segítette a HIV felbukkanását és korai terjedését. 
 
A kutatók szerint a HIV egy csimpánzvírusból származik, amely Afrikában jutott át az emberre, valószínűsíthetően a majomhús elfogyasztásával. Sokan megfertőződhettek ezen az úton, ám keveseknek adták át a vírust, így az nem tudott nagyobb körben terjedni. 
 
Az afrikai városok gyors növekedésével azonban egyre nagyobb esélye lett a vírus emberről emberre való átadásának. Talán egy vidéki, HIV-vírussal fertőzött ember Kongóban a mai Kinshasába (volt Leopoldville) utazott "és íme, megérkezett a szikra a taplót tartalmazó dobozba" - mondta Worobey. 
 
A mostani tanulmányt egy 1960-ban, egy kinshasai nőtől vett minta fellelése tette lehetővé. Ez a második minta, mely 1976 előttről származik, az első 1959-es eredetű és szintén Kinshasából való. 
 
A kutatók a HIV-vírus gyors mutációs természetét használták ki tanulmányuknál. Egy közös elődvírustól származó két törzs genetikai állománya gyors ütemben távolodik egymástól a mutációk miatt. Ez lehetővé teszi, hogy a kutatók visszaforgassák az időt és kiszámítsák, mennyi időre volt szükség ahhoz, hogy a két éppen megfigyelt, közös őstől eredeztethető vírusban az eltérések kialakuljanak. 
 
A genetikusok a két régi, 1959-es és 1960-as vírusminta genetikai állományát elemezték, valamint száznál több mai vírusmintát. Az eredmények segítségével családfát állítottak fel, amellyel a legrégebbi közös ősvírust keresték. Több lehetséges változatot kaptak, melyekből az elődvírus felbukkanási időpontját 1884 és 1924 közé valószínűsítik. 
 
A szakemberek nem csodálkoznak azon, hogy a vírus mintegy hetven évig keringett, mielőtt járványt okozott. A fertőzések esetében az efféle "lappangási" szakasz gyakori.