Mint kiderült, csoportos horkolási rekord felállítására még nem volt példa, egyénire viszont igen: a falakat rengető horkolás csúcstartója egy dél-amerikai férfi 93 decibellel, amit 2008-ban produkált.
   

Rekordkísérlet. Együtt horkoltak © MTI - Szigetváry Zsolt

A budapesti csoporthorkolás sem volt halk: több mint 90 decibelesre sikeredett. Az akció célja az volt, hogy felhívják a figyelmet az egészségre több szempontból is káros horkolásra.
   
A horkolás ma már népbetegségnek számít. Több millió magyart érint (a lakosság harmada horkol), és nem egyszerűen zavaró tényező - bár az sem mellékes, hogy házaspárok váltak vagy hidegültek el egymástól emiatt - de okozója lehet a súlyosabb légzéskimaradásnak, jelzése orrüregi problémáknak, túlsúlynak, keringési betegségeknek és allergiával is összefüggést mutathat - mondta a rekord beállítást megelőzően Terray-Horváth Attila  alvásszakértő.
   
Azt is megállapították a  szakemberek, hogy a rendszeres légzéskimaradás árt az agynak, a memóriának és elősegítheti az elbutulást. A gyermekkori rendszeres, kóros, hangos horkolással mindenképpen tanácsos orvoshoz fordulni, de felnőtteknek szintén ajánlatos, bár lehet ártalmatlan is a lóbőrhúzás. 
   
A férfiak között négyszer több a horkoló, mint a nők körében. Utóbbiaknál a változó kor után gyakoribbá válik a horkolás, ami az ösztrogénszint módosulásával magyarázható. A horkolás kivédhető, ha megszüntetik alapvető okait - kevesebb dohányzás, ritkább nagyivás, fogyókúra - illetve orvosolható műtéttel, enyhébb esetekben pedig bizonyos egészségügyi eszközök, például tapaszok is használnak. 
   
Az alvás világnapja alkalmából a közelmúltban készült egy felmérés, amelynek célja az volt, hogy feltérképezze a magyar alvási szokásokat. Ebből kiderült, hogy minden harmadik magyar horkol és a megkérdezettek 70 százaléka rosszul alszik, márpedig  a napközbeni fáradtság jelentősen befolyásolhatja a munkahelyi teljesítőképességet.