szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Ellentmondásos mesterséges megtermékenyítési eljárásról számoltak be brit kutatók: a folyamat során kicserélték két megtermékenyített emberi petesejt DNS-állományának egy részét az egészséges utód reményében.

Doug Turnbull kutatásvezető, a Newcastle-i Egyetem munkatársa szerdán elmondta, hogy reményeik szerint az első, mitokondriális betegségektől mentes babák három éven belül megszülethetnek eljárásuk segítségével. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a jelenleg érvényben lévő brit szabályozást megváltoztassák, az ugyanis tiltja az ilyen manipulált embriók szaporodási célú felhasználását.

6500 gyerekből 1 születik olyan súlyos betegséggel, melyet a mitokondriális DNS hibás működése okoz: halálos kimenetelű szívbetegség, májelégtelenség, agyi rendellenességek, vakság és izomgyengeség fordulhat elő.

A mitokondrium a sejtekben lévő energiatermelő szervecske, mely a teljes DNS-állomány kis hányadát tartalmazza, és amely minden esetben az anyától adódik át az utódra. Ha ezt a kis, hibás DNS-darabot másikkal helyettesítik, akkor az újszülött nem örökli az anya mitikondriális DNS-ében lévő hibát.

Az eljárás során az apa ondósejtjeivel megtermékenyítették az anya petesejtjét, majd egy napon belül eltávolították az embrió sejtmagjában lévő DNS-állományt, melyet ezt követően beültettek egy olyan donor petesejtbe, melyből korábban szintén eltávolították már a mag genetikai állományát. Az így létrejött magzat az eredeti anya és az apa sejtmagi, tehát csaknem teljes DNS-ét hordozza és a "pótanya" mitokondriális DNS-ét.

A háromszülős gyerek létrehozását etikailag már eddig is sokan kritizálták, még akkor is, ha a donor hozzájárulása a mitokondriális DNS-sel csekély. Alison Murdoch, a Newcastle-i Termékenységi Klinika munkatársa - akinek páciensei adományozták a petesejteket - újságíróknak elmondta, hogy az efféle kritika nem veszi figyelembe, hogy a baba minden jellegzetessége a két valódi szülőtől eredne így is.

Az eljárásról a newcastle-i tudósok már két éve beszámoltak, de most sikerült első alkalommal életképes embriókat létrehozniuk a DNS-csere módszerével. A Nature tudományos magazin legfrissebb számában a kutatócsoport beszámol arról, hogy 80 embriót hoztak létre, melyek 6-8 napig fejlődtek a laboratóriumban, majd amikor a mintegy 100 sejtből álló hólyagcsíra állapotot elérték, megsemmisítették az embriókat az érvényben lévő szabályozás szerint.

 


 
  
 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

Öngyógyító gént fedeztek fel egy laposféregben

Ha százfelé darabolunk egy laposférget, minden cafatból új állat fejlődik ki. Hogy mi teszi képessé erre a férgeket, máig tisztázatlan. Német kutatók most felfedeztek bennük egy gént, amely kulcsszerepet játszhat a folyamatban, ráadásul rokon változata az emberben is előfordul.

MTI Tech

Egy génváltozat édesebbé teszi a paradicsomot

Egyetlen gén mutációja szupernövénnyé változtathatja a hibrid paradicsomokat, melyek így több és édesebb termést hoznak génmérnökség nélkül is - közölték amerikai kutatók. A Nature Genetics című tudományos folyóiratban vasárnap közzétett tanulmányuk szerzői szerint a klasszikus növénytermesztési módszerekkel ugyanolyan ugrásszerű növekedés érhető el a terméshozamban, mint genetikai módosítással.