A napokban esett át sikeres szívátültetésen az a hatéves kisfiú, akit csaknem 9 hónapig – ez eddig rekordidőnek számít – műszív tartott életben. Máté március óta szinte teljesen ágyhoz kötve várt arra, hogy megérkezzen a donorszív. És megérkezett.

Ezt megelőzően a Heim Pál Gyermekkórházban meghalt az a kisfiú, akit december elején szánkózás közben ütött el egy autó. A gyermek szülei felajánlották a szerveit, de azt, hogy Máté a szánkóbalesetben elhunyt kisfiú szívét kapta-e meg, senki nem erősítette meg, az adatvédelmi jogszabályok ugyanis tiltják, hogy a szervet felajánló és az azt megkapó beteg, vagy a családja tudjon egymásról.

A szánkóbalesetben elhunyt gyermek a szülők belegyezésével kerülhetett be a donációs programba, azaz több szervét felhasználhatták az orvosok. Magyarországon mindenkiből lehet donor, aki még életében nem tiltakozik szerveinek felhasználása ellen. A kiskorúaknál a törvényes képviselő írásbeli hozzájárulása szükséges. Vagyis az a beteg, akit – a megfelelő szakmai protokoll előírásai szerint – agyhalottá nyilvánítanak, a hozzátartozók beleegyezése nélkül is szervdonorrá válhat akkor, ha az orvosok úgy ítélik meg, van átültetésre alkalmas szerve.

Müller Judit

Amikor az ország bármely intenzív osztályán agyhalott beteg fekszik, értesítik a Szervkoordinációs Iroda központját. Ott egyeztetik a kórházzal az elhunyttal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, ezt követően pedig felajánlják a szervet a területileg illetékes transzplantációs központoknak. A Szervkoordinációs Iroda ügyeletesei szervezik meg azt is, hogy mikor érkezzenek a helyszínre – sok esetben az ország különböző pontjairól induló – orvoscsoportok. A precizitás nagyon fontos, ugyanis a szervkivételt követően néhány óra van csak arra, hogy beültessék az új szerveket. A szív esetében például 4 órája van az orvosi csapatnak, hogy megtalálja a beteget, aki megkaphatja a szívet. Mivel a többi szerv 4 óránál tovább bírja, ennek megfelelően először a szívet veszik ki, majd hűtőtáskában szállítják a már "kiszemelt" pácienshez.

A várólistán szereplők között nincs sorrendiség, az a döntő, hogy kinek az adottságaihoz, szervezetéhez passzol leginkább a szerv. Minden esetben igaz, hogy elsődleges szempont a vércsoport. A szívnél ezután a leglényegesebb, hogy az illető férfi vagy nő volt-e, illetve hány kilót nyomott, hiszen ezek meghatározzák egy szerv nagyságát. A veséknél a fehérvérsejt-meghatározása is megtörténik, fontos lehet az elhunyt kora is. Amennyiben a szükséges vizsgálatok elvégzése után alkalmasnak ítélik a pácienst a beavatkozásra, elvégzik a transzplantációt, esélyt adva a túlélésre vagy egy teljesebb életre.

Negyvenegy éve végeztek először szívátültetést. Christiaan Neethling Barnard dél-afrikai sebész 1967. december 3-án a fokvárosi Groote Scuur kórházban, ötórás műtéttel operálta át egy balesetben elhunyt fiatal lány szívét az 55 éves, lengyel származású Louis Washkansky fogorvos testébe. A férfi a szenzációs beavatkozás után még 18 napig élt, halálát tüdőgyulladás okozta. A sikeren felbuzdulva egyre több orvos próbálkozott meg a szívátültetéssel. Mára már a betegek 90 százaléka éli túl az életmentő műtétet, 85 százalékos az egy évi és 70-75 százalékos az öt évi túlélési esély. Dirk van Zyl 1971 májusában esett át a transzplantáción, és 23 év után cukorbetegségben halt meg. Ő a világ leghosszabb ideig élt újszívese.

Magyarországon először 2008 februárjában ültettek be műszívet, a szerkezetet egy 58 éves férfi kapta a Semmelweis Egyetem városmajori klinikai tömbjében. Ezt az eljárást azoknál a betegeknél alkalmazzák, akik szívátültetésre várnak, de a megfelelő donor megérkezésig mesterségesen, azaz műszívvel biztosítják a keringésüket. Noha elengedhetetlen ez idő alatt a kórházi tartózkodás, a beteg felkelthet, mozoghat. A műszív egy nagy doboz, amelyben egy pumpa van, az egyik végét pedig beoperálják a beteg testébe. Megfelelő donorból csak harmadannyi van, mint amennyi kellene, és sok beteg már nem tudja kivárni az új szervet. Rajtuk segíthet a műszív.

Nem mindig sikerül

Magyarországon jelenleg 140-160 szervátültetett gyermek él, számuk azonban folymatosan változik. Örvendetes tendencia, hogy az átfutási idő egyre csökken, jelenleg átlagosan két-három évet kell várni a transzplantációra. Az esetek között vannak sikertörténetek, de sajnos olyanok is, amikor a beteg életét az új szerv sem menti meg, vagy csak rövid időre.

Idén augusztusban meghalt az a kislány, aki tavaly májusban esett át az életmentő szívátültetésen, azelőtt pedig közel másfél évet töltött kórházban veleszületett szívizombetegsége miatt. Bóta Lara halálát vírusfertőzés okozta: a gyermek hónapokig nem hízott, így a táplálás megkönnyítése miatt gyomorgyűrűt ültettek be testébe, amely felülfertőződött.  Ezt megelőzően, 2008-ban halt meg az első szívátültetésen átesett kisfiú, a 9 éves Lőrincz Balázs, aki hónapokkal a műtét után lett rosszul, majd elhunyt. Orvosai szerint halálát szívritmuszavar okozta.

Ez év augusztusában egy magyar kisfiú először kapott szívet külföldről. Szabó Zsoltot fél évig műszívvel tartották életben, végül Budapesttől ezer kilométerre, Olaszországban találtak megfelelő donort. Ofner Péter, az Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója az eset kapcsán elmondta, országos összefogás kellett ahhoz, hogy egy messziről érkező szervet pontosan, időben be tudjanak ültetni, hiszen a szerv kivételétől a mellkasban való újraindításig összesen 4 óra telhet el. A gyermek jól van, és több mint nyolc hónapnyi bezártság után nemrég elhagyhatta a kórházat.