A közel három évtizedes lekövetéssel készült kísérlet alapján a kutatók azt mutatták ki, hogy a szűrés előnyei az évtizedek múlásával egyre nyilvánvalóbbá válnak. Az előnyök valójában több mint 10 évvel a mammográfia megkezdése után mutatkoznak meg, és a szűrés sokkal több emlőrák okozta halálozást megelőz, mint a többi, rövidebb vizsgálatok mutatták. „A jó hír az, hogy a mellrák miatti halálozásra gyakorolt hosszú távú hatás szempontjából a szűrés abszolút előnye a megmentett életek számát tekintve sokkal nagyobb, mint korábban gondoltuk” – állítja a tanulmány vezetője, Stephen W. Duffy, a London Egyetem kutatója.

A Radiology június 28-i számában megjelent tanulmányban Duffy és munkatársai több mint 133 ezer negyven és hetvennégy év közötti svéd nőt vizsgáltak. Az alanyokat két csoportba osztották, az egyik mammográfiai szűrésekre járt, a másik a szokásos ellátást kapta. A szűrési időszak körülbelül hét évig tartott. A 40-49 éveseket kétévente hívták szűrésre, az 50-74 éveseket 33 havonta. Az utánkövetés 29 évig tartott. Az eredmények alapján 1000-1500 mammográfiai szűrésenként egy emlőrák okozta halálozást előztek meg. Más vizsgálatok szerint a 40-49 éves korosztályban minden 2500 szűrésre jut egy megelőzött halálozás.

Duffy elmondta, meglepve és megkönnyebbülve tapasztalták, milyen hosszú távú a hatás, és milyen következetesnek bizonyult a három évtizedben. Az előnyök nagy része a szűrés megkezdése után több mint 10 évvel mutatkoznak meg. A kísérlet végén a kutatók kimutatták, hogy a szűrésekre meghívott csoportban összesen 30 százalékkal kevesebb emlőrák okozta halálozás fordult elő, mint a szűrésen nem résztvevő csoportban.

A kutatók szerint a mammográfia hátrányai között a sugárzás és a túldiagnosztizálás a legfontosabb. A kísérletben azonban a sugárzás dózisa sokkal alacsonyabb volt, mint a legtöbb modern eljárásban, mivel egyszeres értékeléssel végzett mammográfiát végeztek, túldiagnosztizálás pedig csak az esetek „töredékében” fordult elő.