A királyi beszállítói cím kimondva-kimondatlanul, szinte minden nemzetnél arra szolgál, hogy az adott uralkodói ház hazafias lelkületet és védelmet nyilváníthasson ki a honi piac érdekében. 2010 áprilisától a skandináv Jysk a dán királyi család hivatalos beszállítója, míg a svédek természetszerűleg az IKEA-t és a Hästens ágyakat preferálják. A hazaiak versenyelőnyét megközelítőleg 80-20 százalékos arányban tükröző, hivatalosan is közzétett listák szereplői rendszerint legkevesebb öt évre birtokolhatják a rangos elismerést, ami az elismerés jellegéből adódóan nem kerül semmibe. Bár az anyakirálynő biztosította beszállítóit, hogy halála után még öt évig használhatják a nekik adományozott titulust, Angliában csak olyan angliai székhellyel rendelkező cégek termékeit vagy szolgáltatásait láthatják el a hivatalos beszállítói jellel, melyeket a királynő, az edinburgh-i herceg vagy a walesi herceg valóban „hivatalosan használ”. Mivel a címet a beszállító cég kapja, az is előfordulhat, hogy valaki csak egyetlen terméke miatt válik beszállítóvá és az érdeklődőknek fogalmuk sincs róla, pontosan melyik cukorka is a herceg kedvence.

Nem biztos, hogy a legjobb

A királyi beszállító cím nem védjegy. Sehol a világon nem garantálja a legjobb minőséget, a legjobb szolgáltatást, egyszerűen csak magas rangú személyek általi preferáltságot jelez. Nagy-Britanniában közel 800, Dániában közel 140, Hollandiában közel 400, Svédországban közel 130 a királyi beszállítók száma a hagyományos, kézműves egyéni vállalkozóktól a multinacionális cégekig. Általában nem kötelező tagságú, külön egyesülettel rendelkeznek, joguk van üzleti kapcsolatot létesíteni egymással (Schweppes és Cadbury's), használhatják a hivatalos beszállítói megnevezést, logót, illetve marketingtevékenységük során hivatkozhatnak rangjukra. A reklámok képi megjelenítése azonban erősen szabályozott, kéretlenül senki nem szerepeltetheti magát egy királyi fenséggel. A címet az adományozó bármikor felülvizsgálhatja, indoklás nélkül törölheti, főleg ha használója meghal, csődbe megy, eladásra kerül vagy tulajdonosi szerkezetében változás áll be. Ez azért is fontos, mert a titulust termék vagy szolgáltatás kapja, de egy kijelölt személyhez kötik a cégeken belül. (A szabályok Dániában, Hollandiában, Svédországban és Belgiumban is hasonlóak.) A listákon minden évben úgy 20-40 szállító cserélődik ki és bár a szállítói cím odaítélésénél nem a minőség az elsődleges szempont és nem vesznek figyelembe minőségi garanciákat biztosító más hivatalos rendszereket, azért a megfelelő üzletpolitika mellett ma már a környezetvédelmi és társadalmi felelősségvállalás is sokat nyom a latban.

Amit mi is megvehetünk

Az eltelt évszázadok alatt a királyi élettel, ízléssel együtt a beszállítók is jelentősen megváltoztak. Ma már nem a kardkészítők állnak az élen és napjainkban feltehetőleg sehol sincs már hivatalos vakond- és patkány-fogó cég sem, azért a világ királyi beszállítói a mindennapos tevékenységek eszközei, élelmiszerei, ruházata mellett is széles spektrumot ölelnek fel egy-egy régióban. Az ablaktisztítótól, a szappangyárostól, a rovarirtón, a halkereskedőn és hentesen át a fodrászig és a szoftvergyártóig mindenféle olyan cég szerepel a listákon, akik természetesen a királyi felségek mellett bárki mást is örömmel kiszolgálnak. Ha tehát életszínvonalunk nem is mindig tükrözi a királyi jelleget, egyáltalán nem biztos, hogy személyes háztartásunkat nem híres udvari szállítók áruival töltjük fel. Az Unilever termékei közül az angol udvarban is megtalálhatjuk a Persil, a Dove, a Magnum, a Cornetto, a Flora, a Bertolli és a Hellman’s majonéz márkákat is. (Igaz, a Hellman’s majonéz és a Cadbury Dairy Milk miatt sokan gondolkodásra szólították fel a királynőt, mert a termékek zsír- és cukortartalma igen magas.) Fürödhetünk a királynő által is használt csipkebogyó, menta, körömvirág, vörös berkenye illatú Bronnley szappanokkal, helyiségeink illatozhatnak Yardley, mi magunk pedig Elizabeth Arden parfümöktől, kenhetjük magunkat Clarins termékekkel vagy használhatunk vaddisznósörtés Kent hajkefét, P&G márkát. De angol mintára itthon is beszerezhetünk Nestlé termékeket vagy Twinnings teát, melyek már 1837-óta megtalálhatók a királyi család konyhájában. Bátran ihatjuk a Coca-Colat és a Schweppes-t is, sőt a Winston Churchill által is kedvelt pezsgők gyártója a Pol Roger pezsgőház mellett a Laurent-Perrier, a Veuve Clicquot, a Krug és a Moët Chandon is beszállító. A dán királyság a sört részesíti előnyben így természetes, hogy hivatalos beszállító az Albani Sörgyár, a Tuborg, a Ceres és a Carlsberg. Utóbbi az angol udvarba is szállít. James Chivas 1843-ban kapott először királyi engedélyt mindenki által ismert italához, míg Alexander Walker lovaggá ütése után 1933-ban részesült a kegyben. A dán királyság számára autókat szállít a Volvo, de angolosan preferálhatjuk a Land Rovert vagy a Jaguárt, vagy éppen a Fordot, mely mindkét uralkodóházat kiszolgálja. Az angol történelemben honos vadászat, kutya- és lótenyésztés miatt legalább harminc körüli a lovas, a takarmány és az állateledel hivatalos beszállítóinak száma, a kertészeti beszállítókról pedig oldalakat lehetne írni. Gyerekeinknek lehetősége van játszani a svéd király család által pereferált BRIO fajátékokkal vagy a dán királyi udvarba is szállított LEGO termékekkel. A Cartier (1904-től beszállító) cég ékszerei és órái mellett a Hamilton & Inches is világhírű óramárkákat forgalmaz az angoloknak beszállítóként (Patek Philippe, Rolex, IWC) és bármennyire is meglepő, Brintons gyapjúszőnyegeket, Slumberland matracokat, Cole & Son tapétákat és Price gyertyákat is lehet itthon kapni. Price gyertyákkal teremtik meg a hangulatot az összes királyi esemény, ünnep alkalmával, temetéstől az esküvőig, több száz évre visszamenőleg. Mindezek mellett még közel 50 kategóriában (ékszerek, térképek, könyvek, épület karbantartás, üvegáru, világítás, elektronika, távközlés, esernyő, szállítócégek, virágok, ruházat, ajándék stb.) hosszan sorolhatnánk az ismert vagy hazánkban még sohasem hallott beszállítók neveit.

A sztárok sem közömbösek

A királyi beszállítói cím elnyerésére sok sztár, többek között Elizabeth Hurley is pályázik. Gloucestershire-i biofarmján sertéseket, szarvasmarhákat, baromfit nevel, melyekből szalámit, felvágottakat, különféle húsárut készít, amit a walesi herceg egyelőre csak jó szemmel néz. Alex James, a Blur együttes basszusgitárosa miután elmélyedt a sajtmesterségben 2008-ban, ezüstérmes lett a szigetország Év Sajtja versenyén. Ez annyira megfogta Károly herceget (Gordon Ramsay-t egyáltalán nem hatotta meg), hogy felkérte a művészt, legyen a Duchy Originals beszállítója. A történelem folyamán azonban az is megesett, hogy éppen királyi származással volt valaki mások beszállítója. Dmitrij Pavlovics Romanov orosz nagyherceg testvére Marija Pavlovna a száműzetésben jól menő textilüzletet alapított Párizsban, mellyel hamarosan a párizsi divatvilág beszállítója lett. A testvérek a textilüzlet révén ismerkedtek meg és dolgoztak együtt Coco Chanellel. Az sem ritka, hogy egy nagyhírű cég saját hazájában nem jut be a királyi beszállítók csapatába, ezért külhoni uralkodóházat céloz meg. A belga csokoládék legtöbbjében a jogszabályi előírást felülmúlva (min. 35 százalék kakaótartalom) 40 százalék a kakaótartalom, így nem újdonság, hogy több cég több helyre is beszállít. Anthon Berg 1957-től a dán királyi család beszállítója, míg a Galler a hivatalos belga királyi csoki. Olyanok is akadnak, akik egyszerre több királyi családot szolgálnak ki. Angol és dán beszállító egyszerre a Peter F. Heering (cherry likőr), a Xerox, míg a Sony és a Philips adott helyen székelő cégei beszállítói az angol és a belga királyságnak is.

Modern dolgok

A királyi családok, visszafogott vagy botrányos életmódja, mindennapjai, beszállítói rendszere, a cím odaítélése, illetve visszavonása időről-időre témát ad a sajtónak. Mivel a brit királyi család a legismertebb nem véletlen, hogy náluk robbannak ki a komolyabb csetepaték is. A Guinness 1995-ben, a Booth's gin 1996-ban kellett újragondolja üzletpolitikáját, innentől ugyanis már nem voltak a királyi család kegyeltjei. 1999 elején a királynő – feltehetően Károly herceg nyomására – visszavonta az eredetileg a walesi herceg számára 1873-ban megalkotott Benson & Hedges cigaretta beszállítói címét azzal az indokkal, hogy a dohányzás már nem népszerű a királyi családban. 2000-ben a Harrods áruházat fosztották meg a címtől több mint 40 év után. A királyi család azzal indokolta döntését, hogy a tulajdonos, Mohamed al-Fayed valótlan rágalmakat terjeszt Diana hercegnő halálával kapcsolatban. Néhány évvel később, 2002 végén a herceg pazarló életmódjáról cikkezők azt állították, hogy ingyenes és kedvezményes termékekért (pl.: fogkrém) beszállítói címeket adományozott. 2006-ban a kockás mintájáról híres Burberry márka bejelentette, hogy 300 munkahely megszűntetésével (és külföldre településével) bezárja egyik angol gyárát, mire Chris Bryant képviselő és még néhányan követelni kezdték a királyi beszállítói titulus visszavonását. Sikertelenül. A másik oldal az „erőszakos” bekerülés. 2009-ben a McIlhenny cég által gyártott tabasco szósz esetében az amerikai cég számlákkal bizonyította, hogy az angol királyi udvar sokat fogyasztja terméküket, ezért jár nekik a különlegességet biztosító beszállítói megkülönböztetés. Megkapták.

Néhány nemzet (japán, orosz, portugál, olasz), mint a mienk is már csak történelemként tekint a nálunk "császári és királyi udvari szállítók"-nak hívott rendszerre. A nagyok között említették a Törley pezsgőt, a Zwack Unicumot, a Kotányi paprikakereskedést és a Mohai Ágnes ásványvizet. Korának üzleti szempontból egyik legzseniálisabb alakja volt Pjotr Szmirnov, aki vodkáját eleinte a piacról összegyűjtött emberekkel reklámoztatta. A feladat szerint helyi kocsmában kellett hangosan követelni a Szmirnoff vodkát. Más vodkát nem fogadhattak el, és minél nagyobb lett a ribillió, annál jobb volt a „hangoskodó marketingeszköz”. Az akciók sikere nyomán a márka betört a piacra és Szmirnov 1886-ban Cári Udvari Beszállító majd Oroszország örökös díszpolgára lett, aki munkásait minden körülmények között megbecsülte. Az újraéledő hagyomány a román királyi ház esetében tapasztalható, amely az 1923-1947 közötti időszak után 2003 óta ismét alkalmaz beszállítókat. Ám az utóbbi évek angol felmérései szerint a British Standards Institute (BSI) Tanúsítvány, azaz a Kitemark engedély sokkal fontosabb a brit lakosság számára, mint a hivatalos, királyi beszállítói titulus. Az ottani szakemberek azt is ki merték mondani, a tinédzserek körében nem hogy nem előny a beszállítói logó, hanem sokszor még elrettentő erőt is képvisel. Ráadásul az átlagfogyasztó ott is, mint a legtöbb országban általában, az ár-érték arányt veszi alapul átgondolt vásárlói döntései során. Egyes élelmiszer-gyártók a csomagoláson lévő korlátozott hely miatt kénytelenek mellőzni a hivatalos beszállító logót, illetve a cím sokszor csak a honlapon és a pr-tevékenységben van jelen, mert az odaítélés után kiderül, hogy az újratervezés, a dizájn, a meglévő termékek esetleges átcsomagolása, újracímkézése horribilis összegbe kerül.

Abban, hogy ki kaphatja meg a kitüntető királyi beszállító címet Angliában, nagyon fontos szerepe van a királyi háztartásért felelős Lord Chamberlainnek. Az ő vezetésével ül össze minden évben egy bizottság és mindenféle szempontokat figyelembe véve hozzák meg döntésüket. Aki tehát magyarországi gyártóként nem tudja meggyőzni Lord Chamberlaint, az vagy bebizonyítja, hogy az angol királyi család tagjai suttyomban előszeretettel használják, fogyasztják a cég termékeit vagy évszázadokra visszanyúló minőséget, megfelelő imázst és ismertséget teremt, hogy egyáltalán észrevegyék. Sokaknak megdobogtatná a szívét, ha Harry herceg esténként Túró Rudit majszolna!?