Legutóbb a több mint negyven patikát működtető DrogeryMed Kft. jelentett csődöt. A patikahálózat negatív példáját jövőre többen is követhetik. Egyes vélemények szerint valószínűsíthető, hogy a gyengébb forgalmú, rosszabb helyen lévő, kevésbé tőkeerős patikák fognak tönkremenni, és az erősebb, befektetői háttérrel bíró, vagy láncba tömörült patikák vehetik át a piacot. Ám a patikaláncokra sem vár aranyélet a következő években, azon kívül, hogy különadót vetnek ki rájuk, a hétfőn elfogadott törvénymódosítás pedig arra kényszeríti a láncok tulajdonosait, hogy 2017-ig vagy zárják be üzletüket, vagy adják el többségi tulajdonukat a patikusoknak.

"A lejtmenet nem október 1-jével kezdődött, a 2006-2007-es patikaliberalizáció óta csak romlik a helyzet. A torta nem lett nagyobb, csak egyre többen osztoznak rajta" – mondta el a hvg.hu-nak Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszertár-tulajdonos Gyógyszerészek Szövetségének elnöke, amikor a patikák kilátásairól faggattuk. Hávelné szerint visszamenőlegesen már nem segítenek az olyan minimális változtatások, amelyek például bekerültek a januári törvénymódosításba. Ilyen például az, hogy egy befektetőnek csak négy patikája lehet, míg a nagykereskedőnek egy sem.

Szinte naponta hangzanak el vészjósló nyilatkozatok. Legutóbb például Kinics László, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) alelnöke fogalmazott úgy az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában, hogy patikák százai mehetnek csődbe hamarosan. Mint mondta, a gyógyszertárak több mint 10 milliárd forint tartozást halmoztak fel, főleg a nagykereskedőkkel szemben. A Széll Kálmán-tervben megfogalmazott 83 milliárd forintos gyógyszerkassza-csökkentés miatt komoly baj lehet, ha nem lesz valamilyen kompenzáció.

Túry Gergely

Elhangzottak olyan vélemények, miszerint a jelenlegi 2500 gyógyszertár 20 százaléka, azaz akár 500 patika is tönkremehet. A HGYSZ legfrissebb információi szerint például a patikák lejárt tartozása közel 20 milliárd forintra rúg. És az adósságállomány rohamosan emelkedik.

Az árréshez kellene hozzányúlni

Hávelné Szatmári Katalin szerint is az a legnagyobb gond, hogy a patikák 12 százalékos árréssel dolgoznak. Összehasonlításképp: Ausztriában 30, míg Szlovákiában 25 százalék a patikai árrés. Az emelés mellett érvel Korodi Karolina, a HGYSZ elnöke is. "Amennyiben viszont az árrés valorizációja a nagykereskedelmi árrés terhére történik, előre borítékolható, hogy ez tovább rontja a patikák gazdasági helyzetét. Ha a ma még eredményesen működő gyógyszertárak mérlegét górcső alá vesszük, azt látjuk, hogy a mérleg szerinti eredménye közel azonos a nagykereskedők által biztosított utólagos engedménnyel. Ez a megoldás a szektoron belül ellentéteket szül, de az általános alulfinanszírozottságot nem enyhíti."

Vaklicit: legközelebb már nem ilyen lesz?

A kormányzatok sokféle módszerrel próbálkoznak, hogy fékezzék a gyógyszerkassza kiadásait. Ennek világszerte elfogadott módszere a generikus gyógyszerek bevetése, főként népbetegségeknél. A generikus szer az originális termékszabadalmi oltalmának lejárta után gyártott, az originálissal azonos hatóanyagú másolat. Előállítása sokkal olcsóbb, mint az originális gyógyszeré, ezért is nyitnak efelé az egészségbiztosítók. Orvosok, betegek, gyógyszerészek állítják, a betegek egy csoportjában a generikus változatok némileg eltérő, más vagy több mellékhatást okozhatnak.

Túry Gergely

A kormány által meghirdetett generikus program következtében a vaklicit miatt olyan gyógyszerek kapnak vezető pozíciót – akár közgyógyellátási listán, akár a támogatási rendszerben –, amelyek nem biztos, hogy folyamatosan elérhetők lesznek. "Szinte mindennaposak az olyan esetek, amikor hosszasan kell egyeztetni a beteggel, hogyan oldjuk meg korábbi gyógyszerének helyettesítését, mert sok gyógyszer elveszítette korábbi pozícióját, mivel nem az lett a legolcsóbb" – mondta Hávelné, aki maga is patikus.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke a generikus program kapcsán említette, hogy egy kormányjelentés szerint az esetek számottevő részében a patikák nem ajánlották fel a betegnek az olcsóbb készítmény kiváltásának lehetőségét. Pedig, mint mondta, ehhez az információhoz a betegnek joga lenne hozzáférni, hogy a gyógyszerész segítségével döntést hozhasson.

A megkérdezettek azonban szakmailag sem tartják helyesnek a generikus programot. A gyakorlatban ugyanis ez azt is jelentheti, hogy akár havonta más gyógyszer kerülhet pozícióba. Ez senkinek nem jó, de főleg a betegnek nem, aki általában ragaszkodik a régi gyógyszeréhez, még ha az többe is kerül. Ráadásul, ha az orvos nem változtat az eddigi felírási szokásain, nem is marad választása a betegnek. De fennáll annak a veszélye is, hogy nincs utánkövetés, ha nem ugyanabban a gyógyszertárban váltja ki a beteg a gyógyszereket, két hónapnál régebbi adatokhoz hozzá sem férhetnek. Így panasz esetén még azt is nehéz lehet kideríteni, milyen gyógyszert szedett fél évvel azelőtt a páciens.

Korodi Karolina szerint pedig az sem hagyható figyelmen kívül, hogy ugyan a költséghatékonyság eddig megvalósult – azaz nyomott árakat dobtak be a kereskedők és gyártók a forgalomba –, várható, hogy a következő vaklicit nem hozza majd ugyanazokat az eredményeket.

Mert annak ellenére, hogy látszólag gyógyszerbőség van, előfordulhatnak kellemetlen esetek. Van olyan gyógyszer, amelyiknek tíz-harminc változata is van – ugyanaz a hatóanyag, csak más névvel –, ezek pedig mind küzdenek azért, hogy támogatottak legyenek. Árat csökkenteni ugyanis havonta lehet, elvileg tehát a beteg egy évben akár tizenkétszer is gyógyszert válthat, ha az orvos szorosan követi a változásokat a felírásnál.

A készlet erejéig

A másik probléma, hogy a patikák nagy része nem tudja finanszírozni a gyógyszert, így nem is tud megfelelő készletet biztosítani. Mivel a megvásárolt gyógyszereket már nem lehet visszaszállítani a nagykereskedőkhöz, a veszteségtől való félelem miatt kisebb készletekkel működnek, így előfordulhat, hogy a betegnek kétszer kell bemennie a patikába, hogy hozzájusson gyógyszereihez.

A gyógyszerek 70-80 százalékánál van ugyan másik szer, amellyel megoldható a helyettesítés, ha nagy a baj, de nem kevés gyógyszernek –ráadásul súlyosabb vagy ritkább betegségek ellenszereinek – nincs támogatott alternatívája, azaz a beteg többet fizethet, ha a referenciakészítményből már nincs készleten.

Megoldás lehetne, ha a működési költségek mellett a készletek finanszírozására is részben fedezetet nyújtana az árrés, a megemelésével ezt el is lehetne érni. "A kórházban sem a műtét előtt írnak ki beszerzési pályázatot a szikére" – háborgott. "Az összes preferált készítmény készletben tartása megsokszorozza a patikában kötelezően tartandó gyógyszerek számát, ami jelentős többletterhet ró a patikákra" – mondta Korodi.

A válság is adott egy pofont

A válság persze a gyógyszerfogyasztási szokásainkon is lemérhető, lényegesen kevesebb pénzt költünk orvosságra. Míg a krónikus betegségben szenvedők nagyon odafigyelnek gyógyszereik kiváltására, a recept nélkül kapható gyógyszerek, egyéb egészségvédő és gyógyhatású termékek forgalma viszont csökken. Egy sima náthánál például már nem biztos, hogy azonnal szaladunk a legközelebbi patikába, ha igen, akkor is mindenből a legolcsóbbat kérjük. Persze ez is meglátszik a patikák forgalmán. Ahogy az egekbe szökő svájci frank, illetve euró árfolyama is csak nehezített azoknak a patikusoknak a helyzetén, akik devizahitelből indították el vállalkozásukat.

Túry Gergely

De Korodi Karolina is leszögezte, tény, hogy a gazdaságosság folyamatosan romlik, a bankok egyre nehezebben adnak hitelt, a beszállítók egyre óvatosabbak. A gyógyszertárak bezárását viszont az egész ellátási rendszer meg fogja érezni, hiszen ez érinteni fogja a nagykereskedőket – akik további veszteségeket nehezen tudnak kitermelni –, érinti az ellátás színvonalát, és mindenekelőtt a betegek biztonságos ellátását.