A mutációt hordozó emberek közül azok, akik rendszeresen szedtek aszpirint, tovább éltek, mint azok, akik nem. Öt évvel azután, hogy a tumort diagnosztizálták náluk, az aszpirint használók 97 százaléka volt még életben, míg az aszpirint nem szedőknek csak 74 százaléka. Azon páciensek körében, akik nem hordozták a mutációkat, nem okozott különbséget az aszpirinszedés.

A kutatók hangsúlyozták, hogy az ilyen jellegű tanulmányok nem igazolnak ok-okozati összefüggést az aszpirin szedése és a jobb túlélés között, és további vizsgálatokra van szükség, mielőtt szélesebb körben javasolnák a gyógyszer használatát. Ebben a tanulmányban az aszpirint nem előre tervezetten kapták a páciensek, hanem maguktól szedték azt, különböző okokból.

Mégis, az eredmény azt sugallja, hogy ez az egyszerű szer lehet a legolcsóbb "génszabott" terápia, amelyet valaha találtak a rák ellen. Az összes vastagbélrákos páciens mintegy hatoda hordozza a mutáns gént, az ő esetükben hatékony a fillérekbe kerülő aszpirin.

"Izgalmas arra gondolni, hogy valami, ami már a gyógyszerszekrényünkben van, valóban jelentős hatású azon túl is, hogy enyhíti a fájdalmat és segít a szívroham megelőzésében" - mutatott rá Andrew Chan kutatásvezető, a Massachusettsi Általános Kórház munkatársa, aki a Harvard Egyetem orvosi karának kutatóival közösen folytatta le a tanulmányt. A vastagbél és a végbél rákja az egyik vezető daganatos halálok világszerte. Az Egyesült Államokban évente több mint 140 ezer új esetet fedeznek fel és 51 ezer ember hal meg miatta.

Több korábbi tanulmány jelezte már, hogy a vastagbélrák kialakulásának kockázatát csökkenti az aszpirin szedése, mégsem javasolják szélesebb körű alkalmazását rákmegelőzésre az orvosok, mert magas a veszélyes gyomorvérzés előfordulásának kockázata használata közben. Chan és kutatócsoportja éppen arra keresett választ, hogy mely betegcsoportban haladhatja meg az aszpirin szedésének előnye annak kockázatát.

Két nagyméretű tanulmány mintegy 175 ezer résztvevője közül közel ezer embert választottak ki, akiknél a vastagbélrák különböző stádiumait diagnosztizálták. A kutatók elemezték, hogy a tumormintákban megtalálható-e egy mutáns gén, amelyet már kapcsolatba hoztak a vastagbélrákkal.

A vizsgálat 13 éves teljes ideje alatt a 62 rendszeresen aszpirint szedő, génmutációt hordozó páciens közül csak ketten haltak meg a diagnózist követő öt éven belül, míg a 90 aszpirint nem szedő ember közül 23-an. A tanulmányt a New England Journal of Medicine (NEJM) című orvosi folyóiratban tették közzé.