A bélférgeket nem a csontok, hanem a sírhely talajának vizsgálata alapján valószínűsítik, számos hengeres féreg (Ascaris lumbricoides) petéjét találták meg ugyanis azon a helyen, ahova III. Richárd holttestének fekvése alapján a belső szervei kerültek. A föld a néhai király koponyája körül egyáltalán nem tartalmazott petéket, és a sír közelében is csak elvétve. Minderről szerdán jelent meg tanulmány a Lancet című brit orvosi folyóirat világhálós kiadásában.

Az élősködők jobbára alultáplált gyerekeknél okoznak komolyabb bajt: a táplálék elorzásával akadályozzák a növekedést és az értelmi fejlődést. III. Richárd azonban kellően tehetős volt ahhoz, hogy ne csak magának jusson étel, hanem bélférgeinek is – fogalmazott Piers Mitchell, a Cambridge-i Egyetem antropológus professzora, a tanulmány egyik szerzője.

Mitchell elmondta, hogy először mutatták ki angol uralkodó maradványaiból, hogy bélférgekkel fertőzött volt. A bélférgesség akkor keletkezik, ha a féreg petéi szennyezett étellel a szervezetbe jutnak.

A féreg vándorol az emberi szervezetben, köhögést okozhat és kellemetlen érzést. A király orvosai ezeket a tüneteket valószínűleg nem kötötték össze a férgekkel, és nem írtak elő számára kezelést, például vérleengedést – magyarázta Mitchell.

A tudósok nem tartják kizártnak, hogy a király férgei az uralkodó halálakor rémületes látványt nyújtottak: orrlyukain és szemüregein át előmásztak. III. Richard harcmezőn halt meg 1485-ben, az úgynevezett rózsák háborúját lezáró bosworthi csatában. Súlyos trauma esetén felnőtteknél előfordul, hogy a bélférgek "gazdájuk" orrán és szemén át menekülve távoznak annak halálakor. Ilyesmi megtörténhet például autóbalesetek bélférges áldozatainál.

III. Richárd a tudósok szerint több sebet is kaphatott kardoktól, végül pedig agyonvágták – koponyasérülése ezt mutatja ugyanis.