szerző:
hvg.hu

A hvg.hu megkérdezte, amit az Emmi nem akart, vagy nem mert: hogyan érzik magukat a tanárok ma Magyarországon, milyennek látják a pedagógusok megbecsültségét, és a legfontosabbat: ha újrakezdhetnék, ugyanezt a pályát választanák-e. Szomorú az eredmény.

Tizenegy tanár értékeli jelesre a pedagógusok megbecsültségét, azaz a megkérdezettek 0,65 százaléka. A hétfőn indított – nem reprezentatív – kérdőívünkre mintegy 2566-an válaszoltak, ebből 1693 pedagógus. Ők borúsan látják a helyzetet, 50,62 százalék csupán elégségessel, azaz kettes érdemjeggyel értékelte ezt a kérdésünket. A válaszadók ötöde egyest adott, negyede pedig hármast. A tanárok presztízséről ugyanazt gondolják a pedagógusok, mint a nem pedagógusok.

Arra is rákérdeztünk a tanároktól, hogy érzik magukat. A legtöbben azt jelölték be, hogy nem jól (30%), 26 százalékuk boldogul, 23 százalék elvan, 10 százalék nagyon rosszul érzi magát, és csak 6 százalék van nagyon jól. És, hogy mitől lenne jobb? A tanárok és a "civilek" is a fizetés és a juttatások növelésében látnák leginkább a megoldást, de míg az utóbbiak közel fele jelölte be ezt, addig a tanároknak csak a 34 százaléka. Azaz a szakmabeliek más "hangulatjavítót" is el tudnának képzelni.

Arra is válaszolt a pedagógusok negyede, hogy mit tartanának fontosnak a szakmában. Sokan a szellemi szabadságot hiányolják, az önállóságot, decentralizációt az oktatáspolitikában, és a használhatóbb, korszerűbb tantervet. Többen írták, hogy szeretnék, ha felnőttként kezelnék őket, nem néznék le a pedagógusokat se a politikusok, se a diákok, sem a szülők. "Egyáltalán, legyen értelme a pedagógiának", "az oktatás stratégiai ágazat legyen", "jobb együttműködésre lenne szükség a szülőkkel" – ilyen véleményeket is megfogalmaztak a válaszadók. A kevesebb adminisztrációt és a kisebb kötelező óraszámot is sokan megjelölték, egyikük azt írta: legyen kevesebb olyan kolléga, aki kényszerpályaként választotta ezt a hivatást, vagy pályán maradt kényszerből. A legtöbb válaszadó szerint viszont a felsorolásunkból mindennek teljesülnie kellene, hogy jobb legyen a helyzetük: tehát a jobb fizetés, a több eszköz, a jobb tanterv és több idő a továbbképzésre.

Képünk illusztráció
©

A tanárnők 57 százaléka, a férfi tanároknak pedig pont a fele válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy ha újrakezdhetnék, megint a pedagógusnak állnának-e. A válaszadók 88 százaléka szerint 2010 előtt jobb volt a pedagógusok helyzete, mint 2014-ben. (Érdekes módon nem volt e kérdésben jelentős különbség a pályakezdők és a több évtizede tanítók között.) A választ adó tanároknak egyébként a 43 százaléka több mint 15 éve van a pályán, a legtöbben (26%) általános iskolában dolgoznak.1252 fő tanárnő, és 441 tanár úr válaszolt a kérdéseinkre.

Az OECD-felmérést köszöntük, nem kértük

Nemrég egy nemzetközi felmérés azt vizsgálta, mennyire elégedettek a pedagógusok a helyzetükkel, ám Magyarország nem vett részt ezen. Az Emmi szerint nem lettek volna relevánsak az eredmények. A TALIS (Teaching and Learning International Survey) egy olyan nemzetközi vizsgálat, amely a pedagógusokról és a pedagógusoktól gyűjt információt. A 2013-ban 34 országban végzett felmérésben arról kérdezték a pedagógusokat, milyen körülmények között dolgoznak, hogyan ismerik el munkájukat, vagy milyen szakmai fejlődési lehetőségeik vannak. Felmérték a tanároknak az iskolával és a tanítással kapcsolatos nézeteit is.

Az adatokból az derült ki, hogy a fejlett országokban tízből majdnem tíz tanár elégedett, nyolc újra ezt a foglalkozást választaná, de csak harmaduk érzi azt, hogy megbecsülik. Azt azonban, hogy a magyar tanárok mit gondolnak, nem tudni: az Emmi szerint távol maradni a kutatástól ésszerűbb és olcsóbb volt, mivel az oktatásban történt átalakítások eredménye még úgysem látszott volna – írta a VS.hu. (A hvg.hu-s – nem reprezentatív – felmérésnél mindenesetre, mint láttuk, az jött ki, hogy a magyar tanárok mindössze 6 százaléka érzi magát jól, és mintegy felük nem lenne újra pedagógus, ha tehetné.)

A kormány nem kutatott, vagy titkolózott

2010 óta talán az oktatás volt az a terület, ahol a legtöbb változást vezetett be a kormány. Sok szakértő figyelmeztetett, hogy ilyen nagyságrendű és mélységű reformot nem lehet "büntetlenül" átverni a rendszeren. E balsejtelmek közben be is igazodtak, számos alapvető probléma volt az átállás során, gondoljunk csak a tankönyvbotrányokra, az államosításra, a Klik körüli már-már parodisztikus bakikra, a kötelező Pedagóguskarra, a portfólió-rendszerre stb.

©

Ennek ellenére a kormányzat nem készített vizsgálatokat a reformok bevezetésének elfogadottságáról, a pedagógusok véleményéről. Sőt, a köznevelési törvényt előkészítő – a problémákat pontosan feltáró – hatástanulmányt el is titkolta Hoffmann Rózsa. A volt államtitkár egy ízben, a Nemzeti alaptanterv elfogadottságáról büszkén idézett egy kutatási eredményt, amelyről azonban kiderült, hogy szakmaiatlan, vállalhatatlan vizsgálat volt. Amikor nyilvánosságra hozatalát követelték, 10 évre titkosították.

2012: a tanárok nem akartak államosítást

Egyetlen valós kutatás áll rendelkezésre, 2012-ben a Tárki készített egy reprezentatív oktatásügyi közvélemény-kutatást. Az adatok akkor azt mutatták, hogy az elmúlt húsz évben még soha nem volt olyan negatív az oktatás színvonalának a megítélése, mint 2012-ben. Az oktatás színvonalát a pedagógusok pozitívabban ítélték meg egyébként, mint a lakosság, az oktatás színvonalának alakulását tekintve pedig a diplomások és több gyermeket nevelők voltak a kritikusabbak.

A 2012-es Tárki-vizsgálatban a pedagógus minőségi munkáját akadályozó tényezők közt első helyen az oktatásirányítás kiszámíthatatlansága állt, ezt követte a szakmai elismerés hiánya és a munkaterhelés nagysága és aránytalan eloszlása. A pedagógusok számára érthető módon a legfontosabb elem a minőségi munka szempontjából a fizetések emelése volt akkor is. Ugyanakkor rögtön utána a felsőoktatásban és a pályára kerüléskor érvényesülő szűrést említették, valamint a pedagógusok számára biztosított szakmai támogatásokat.

A szervezetet érintő döntések többségét a pedagógusok nagy többsége az intézmény kezében hagyná: a házirend elfogadását, a tanulók felvételét, az egyes pedagógusok alkalmazását, elbocsátását, a tantárgyfelosztás jóváhagyását és az SZMSZ elfogadását. A pedagógiai program jóváhagyása az egyetlen, ahol az állami felügyeletet előbbre sorolták az önkormányzatnál. Az igazgató kinevezését pedig az önkormányzatnál hagyná a pedagógusok 40 százaléka.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Váratlanul lemondták Gálvölgyi János kaposvári előadását

Váratlanul lemondták Gálvölgyi János kaposvári előadását

Kövér László: A kultúrharcnak a Fidesz húsz éven át elszenvedője és nem alakítója volt

Kövér László: A kultúrharcnak a Fidesz húsz éven át elszenvedője és nem alakítója volt

Manchestert is bevette a Juve, lezárta rossz szériáját a Real

Manchestert is bevette a Juve, lezárta rossz szériáját a Real

Trump fenyegetőzése sem állítja meg az USA-ba tartó hondurasi menekülők menetét

Trump fenyegetőzése sem állítja meg az USA-ba tartó hondurasi menekülők menetét

Kiradírozta az MTI a CEU-t a hálózatkutatók sikeréről szóló hírből

Kiradírozta az MTI a CEU-t a hálózatkutatók sikeréről szóló hírből

Tényleg szép lehet majd: újabb koncepcióvideó a Samsung Galaxy S10-ről

Tényleg szép lehet majd: újabb koncepcióvideó a Samsung Galaxy S10-ről