Létezik Budapesten, a Normafa szívében egy egészen különleges hely, amelynek mesés kertje és neoklasszicista kupolái 126 év történelméről mesélnek. A Svábhegyi Csillagvizsgáló programjain látogatók százai lepik el a hatalmas parkot, hogy a csillagászat rejtelmei mellett azt is meghallgassák, ki is volt Konkoly Thege Miklós, és miért köszönhetjük neki (is), hogy belenézhetünk Budapest legnagyobb, és egyik legrégebbi csillagászati távcsövébe. Ahol a magas tudomány művelése és a csillagászatról szóló ismeretterjesztő programok boldogan megférnek egymás mellett, ahol az épületeket és azok történetét gondosan ápolják és őrzik ma is az utókornak.
Kezdjük az elején…
Konkoly Thege Miklóst (1842-1916) elsősorban mint csillagászt és műszertervezőt, a magyarországi csillagászat újjászervezőjét, és a meteorológia fejlesztőjét tartják számon. Valójában ennél jóval többet tett a magyarországi kultúra és a tudomány fejlődéséért. Büszkén viseli nevét a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet, immáron 126 éve.
Konkoly nemcsak tanulta a fizikát és csillagászatot, szenvedélyesen szerette is azt. Ógyallai birtokán saját csillagvizsgálót építtetett, ahol haláláig megfigyeléseket végzett. Mivel Konkoly utódai nem élték meg a felnőtt kort, már életében aggasztotta, hogy a hosszú évek munkájával felépített szakmai tudás és eszközpark az enyészeté lesz, ezért 1899. május 16-án a magyar államnak ajándékozta az intézetet, aminek ezután igazgatója lett. Létrejött a Magyar Királyi Konkoly-alapítványú Astrophysikai Observatorium, amely a magyar tudománytörténet első állami kézben lévő csillagászati intézete lett, s melynek mai utódja a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet.
Konkoly halálát követően a csillagda műszereit végül 1918-ban (kalandos úton) Magyarországra szállították. A fővárosi önkormányzat 1921-ben egy 8 holdas területet bocsátott rendelkezésre, és kikötötte, hogy a területet a jövőben is csak a csillagda céljaira szabad felhasználni. Az építkezést 1921-ben kezdték, és több szakaszban haladva 1949-ben fejezték be. A nagyközönség mindeközben folyamatosan látogathatta a csillagvizsgálót, évente körülbelül 4000 budapesti fordult meg a távcsövek mellett. Egészen a hatvanas évek elejéig pezsgő szakmai élet és munka folyt a Csillagászati Intézetben a Svábhegyen, amikor is az akkori igazgató Detre László az egyre növekvő fényszennyezés miatt úgy döntött, hogy a távcsöves észlelőbázist a Mátrába, Piszkéstetőre helyezi át. A budapesti telephelyen ennek ellenére még egészen 2013-ig folytak az észlelési munkák.
1982 januárjában a svábhegyi, a hozzá tartozó piszkéstetői és a debreceni csillagvizsgálók összevonásával jött létre a budapesti székhelyű MTA Csillagászati Intézete.
Az épületeket és a távcsöveket azóta teljes körűen felújították, a Svábhegyi Csillagvizsgáló pedig 2019 óta egyre színesebb és gazdagabb programkínálattal várja a csillagászat iránt érdeklődőket. Naponta fordulnak meg itt óvodás és iskolás csoportok, nappali és esti programokon látogatók, de tavasztól őszig a hazai viszonylatban is különleges asztro-fesztiválokat, a Csillagkapu eseményeket is itt rendezik meg.
Május 16-án, az Intézet 126. születésnapján egyedülálló kiállítás nyílt a Csillagvizsgálóban, amely kisbolygókból megmaradt különleges meteoritokat mutat be. S hogy mitől olyan különlegesek ezek az égből hullott kövek?
A kisbolygók – amellett, hogy izgalmas megfigyelési célpontok – potenciális veszélyt jelentenek Földünkre nézve: már 11 olyan kisbolygót találtak a csillagászok, amik felfedezésük után pár nappal vagy csak néhány órával be is csapódtak Földünkbe. Csillagászati körökben nemzetközi szenzációnak számít, hogy az intézet kutatója, Sárneczky Krisztián három ilyen kisbolygót is felfedezett, így a nagy amerikai égboltfelmérő programok színvonalára emelte a hazai kutatásokat.
Ezen becsapódott kisbolygók meteoritjai most először tekinthetők meg nyilvánosan, ami világszerte egyedülálló gyűjtemény abból a szempontból, hogy két ilyen becsapódó kisbolygó darabja is egymás mellett és a felfedező kutatóintézetében tekinthető meg. A különleges meteoritokból készített vékonycsiszolatokat polarizációs mikroszkóppal is megtekinthetik a látogatók.
A meteoritok és az egyéb aktuális újdonságok mellett az 1922 óta keringő történetek és legendák (például, hogy milyen kalandos úton kerültek Budapestre a Konkoly távcsövek) megismerése miatt is érdemes ellátogatni a Svábhegyi Csillagvizsgálóba, ahol antik és modern teleszkópokkal, napórával és a kiváló képalkotású távcsöveken keresztül magával az univerzummal is közelebbről megismerkedhetnek az érdeklődők. Egy biztos, ha valaki egyszer ellátogat a Normafán található Csillagászati Intézetbe, és beleszagol az ottani csillagporos levegőbe, rabul ejti egy életre. Aki eddig még nem fedezte fel, bármikor ellátogathat a város fölé emelkedő magával ragadó helyszínre, ha hiszünk a korábbi adományozási szerződésben, ott 126 év múlva is csillagda lesz!
Ezt a cikket nem a hvg.hu szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről itt olvashat: (link)
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
