Újramesélt és rég elfeledett mítoszokkal szórakoztatnak és gondolkodtatnak el Kertész Erzsi és Zalka Csenge Virág kötetei
A mítoszok a történetmesélés kezdetéhez repítenek vissza bennünket. Annál izgalmasabb, hogy mennyi mondanivalójuk van a mai ember számára is. Kertész Erzsi és Zalka Csenge Virág más-más szemszögből közelítik ezeket a több ezer éves történeteket, hogy kicsiknek és nagyoknak meséljék újra őket. A Kalandok Kirkével és Az elátkozott erdő című mesével Kertész Erzsi a mai gyerekek világához hozza közel a görög mitológia egy-egy karakterét, Zalka Csenge Virág mesemondó pedig ismert történetek elfeledett változatait gyűjtötte össze a Néma istennő című kötetében.
A mítosz szó eredendően elbeszélést, mesét jelent. Mára azonban kifejezetten azokat a történeteket csoportosítjuk ide, amelyek többnyire istenekről, emberfeletti tulajdonságokkal rendelkező hősökről vagy a világban létező dolgok eredetéről szólnak. Racionális világunktól távolabb állhat ez a fajta világértelmezés, ugyanakkor a rendkívüli karakterek és varázslatos helyzetek tükröt tarthatnak, vagy akár erőt adnak modern életünk kihívásaiban. A mítoszok arra is hívnak, hogy felfejtsük, megértsük: kik vagyunk, honnan jöttünk és merre tartunk – így a mai ember számára is fontosak ezek a történetek.
Az óvodáskorú gyermekekre jellemző a mágikus realizmus, amikor azoknak a történéseknek, amelyekről kevés a tudásuk, varázslatos értelmezést adnak. Éppen ezért könnyen kapcsolódnak a különleges mesebeli lényekkel, tündérekkel, sárkányokkal, manókkal… Kertész Erzsi író az ókori görögök hiedelemvilágához nyúlt vissza, és onnan „kölcsönzött” a meséihez izgalmas karaktereket. Így jellemezte a Kalandok Kirkével című, 2025-ben a Móra Kiadónál megjelenő mesekönyve hőseit:
„Kirké, a varázslónő egyik jellegzetes tulajdonsága szolgáltatja a keretet. Kirké imád mindent megváltoztatni, elvarázsolni. A vele találkozó fiú, Ottó – akit Kirké a fiatal Odüsszeusznak vél – átéli ennek előnyeit és árnyoldalait is, miközben szeretné megérteni, hogy egyesekben miért ilyen intenzív a világ átalakításának igénye, míg mások inkább a biztos keretekhez ragaszkodnak.”
Kertész Erzsi pszichológusként dolgozott, ám ma már inkább vallja magát írónak. Az Öröklét című, felnőtteknek írt regényében jelentős szerepet kap kiváló emberismerete is. Az elmúlt másfél évtizedben számos mesekönyvet, gyermek- és ifjúsági regényt írt, két felnőtteknek szóló kötete van.
A szerző igazi kincsesbányának találja a mitológiai történeteket, hiszen az események, alakok szimbolikus jellege miatt téren és időn át is aktuálisak maradnak. Az univerzális kapcsolódási lehetőséget az is erősíti, hogy az emberi élet sorsfordulói, az ember működésmódja, érzelmei alapvetően változatlanok, így bármely élethelyzetben találhatunk egy ahhoz kötődő mesét, mítoszt, amely azt bizonyítja, hogy az őseink is hasonlóan élték át őket.
„Az akcióban és érzelmekben gazdag mitológiai történetek szerintem minden információátadásnál, ismeretterjesztésnél élőbben tudnak kapcsolódni az emberekhez.”
Kertész Erzsi első mitológiai témájú mesekönyve, Az elátkozott erdő a mindig derűs Pán karakterének a segítségével mutatja be a barátság és a közösség fontosságát. A két, óvodáskortól ajánlott kötetben Káposztás Judit művészi illusztrációi teremtenek az ókori görögök világát idéző, játékosan varázslatos hangulatot.
Felnőttkorunkra számos mítoszt és mondát ismerünk meg, ám ezek jellemzően a „kánonból” kerülnek ki. Mint minden más területnek, a történetmesélésnek is megvannak a maga hagyományai, és rendre ugyanazokkal a „toplistás” elemekkel találkozunk a legtöbb forrásban. Zalka Csenge Virág nemcsak hivatásos mesemondóként, hanem kincskeresőként is vetette bele magát újra az ókori mitológia kutatásába. Olyan történeteket keresett, amelyek töredékesek, kényes témákat érintenek, vagy egyszerűen csak egy másik változatuk vált széles körben ismertté. A Trend Kiadónál 2024-ben megjelent Néma istennő című kötetével a görög–római mitológia ismeretlen ösvényeire invitálja a felnőtt olvasókat.
Zalka Csenge Virág 2006 óta járja a világot, és éli a nemzetközi mesemondók kalandos életét. Magyarországon és Amerikában is több népmesegyűjteménye, mesemondásról szóló kézikönyve jelent már meg, melyek felnőtteknek, kamaszoknak és gyerekeknek szólnak. Mesemondóként különösen szereti a mítoszokat, eposzokat, az izgalmas, kalandos legendákat és az olyan hősöket, akik mindenféle szuperképességgel rendelkeznek. Jelenleg Budapesten él, a Világszép Alapítvány mesemondó munkatársa.
„Minden egyes mítosz, ami ebben a kötetben szerepel, egyszerre volt számomra kincskeresés, kalandos utazás és mesemondó élmény. Kutatás közben ezerféle arcukat mutatták a hősök és az istenek, illetve a költők is, akik megénekelték őket. Úgy érzem, helyük van ezeknek a régi idők mélyéből kibányászott kristályoknak a többi nagy történet között.”
Találkozhatunk a kötetben például egy alternatív magyarázattal arra, hogyan vált Akhilleusz sarka sebezhetővé egy csontátültetésnek köszönhetően, vagy egy istennővel, aki sikeresen visszaverte Zeusz erőszakos udvarlását. Fény derül a trójai háború titkos eredetére, Parisz első feleségének és Szép Helenének a vetélkedésére és egy hősre, akit Odüsszeusz kiíratott az Íliászból. Az eredeti ókori forrásokból újramesélt történetek szórakoztatnak, elgondolkodtatnak, és színesítik a mitológiáról alkotott képünket.
Akár gyerekként, akár felnőttként találkozunk velük, a mítosztok, mitikus karakterek segítenek jobban megérteni a világot és elhelyezni magunkat benne.
A könyvek megvásárolhatóak a mora.hu weboldalon.
Ezt a cikket nem a hvg.hu szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről itt olvashat: (link)