szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A 85 millió évvel ezelőtti "iharkúti" élővilág egyik legkülönlegesebb képviselőjéről, az édesvízi életmódhoz alkalmazkodott pikkelyes gyíkról, a moszaszauruszról közöltek tanulmányt magyar és kanadai paleontológusok a PLoS ONE folyóiratban.

A Pannoniasaurusszal kapcsolatos kutatások az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) és a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programja támogatásával valósultak meg.

Mint Makádi László, az MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport és az MTM Őslénytani és Földtani Tárának munkatársa, a tanulmány első szerzője az MTI-nek elmondta, a moszaszauruszok, amelyek valószínűleg a ma élő varánuszok közeli rokonai voltak, a hüllők Squamata (pikkelyes hüllők) rendjéhez tartoztak. A késő-kréta kor legelején jelentek meg és nagyon gyorsan elterjedtek.

"A késő-kréta tengereinek csúcsragadozói voltak, legnagyobb fajaik testhossza elérte a 14-15 métert" - magyarázta a paleontológus. Ismertetése szerint az iharkúti moszaszaurusz igen ősinek mondható a Mosasauroidea főcsaládon belül.

"A főcsaládot a klasszikus felosztás szerint két család - a fejlettebb Mosasauridae és a primitívebb Aigialosauridae alkotja. Eszerint az utóbbi csoportba tartoznának az iharkúti moszaszauruszok is" - fejtegette a paleontológus. Hozzátette: a klasszikus felosztást az utóbbi években egyre több kutató veti el, a csoport rendszertana változáson megy át. Ennek a folyamatnak a részeként a Pannoniasaurusból és közeli rokonaiból egy új alcsaládot hoztak létre, ez volt a tanulmány megírásának egyik apropója. Az ide tartozó négy állat közül az eddig is ismert hármat már korábban is külön kládként tartották számon.

"A Pannoniasaurust belevéve a filogenetikai analízisbe megerősítettük, hogy ezek a fajok önálló kládot alkotnak, és ez indokolttá tette, hogy új alcsaládként leírjuk őket" - mondta.

A magyar kutatók azt valószínűsítik, hogy az iharkúti moszaszaurusznak még nem voltak uszonyai, a szárazföldi gyíkokhoz valamiképp hasonlatos végtagjai voltak. A Pannoniasaurus másik érdekessége, hogy a moszaszauruszok első olyan ismert alakja, amely az édesvízi életmódhoz alkalmazkodott.

"Esetükben olyan evolúciós mintázatot látunk, amely később a cetféléknél megismétlődött: egy szárazföldi gerinces csoport bizonyos tagjai alkalmazkodtak a tengeri életmódhoz, majd egy csoportjuk valamiért az édesvizekhez adaptálódik, például mert képes kihasználni az ottani forrásokat" - fogalmazott Makádi László, aki az Amazonasban, a Gangeszben, a Jangcéban élő édesvízi delfineket hozta fel példaként.

"Gyakorlatilag ez az első olyan moszaszaurusz, amelyről valószínűsíteni lehet, hogy édesvízi életmódot folytatott, nem pedig esetlegesen úsztak fel a terület folyóiba. Nagyon sok egyed maradványait találtuk meg, a kis, 70 centis újszülöttektől kezdve a legnagyobb, 6 méteres példányokig. A legtöbb egyed 3-4 méteres volt. A fosszíliák nagy száma arra utal, hogy valóban itt éltek, egy egész populáció létezett ezekben a vizekben" - hangsúlyozta az őslénykutató. A koponyacsontokból ítélve a Pannoniasaurus feje laposabb és szélesebb lehetett, mint a tengeri moszaszauruszoké.

"Kicsit krokodilszerű volt" - jegyezte meg Makádi László. A moszaszaurusz kis fogaiból ítélve kevéssé valószínű, hogy páncélos dinoszauruszokra, az "Iharkúton" élő Hungarosaurusra vadászott volna, sokkal inkább nagytestű halakkal táplálkozhatott. Étrendjében szerepelhettek a Pycnodontiformes rendhez tartozó, oldalról lapított, diszkosz alakú halak, e "korongok" átmérője elérte az 1-1,5 métert.

Vadászhatott a Pannoniasaurus a 2-2,5 méteres csukaszerű ragadozókra is, amelyek ugyanahhoz a nemhez tartoztak, mint a ma Észak- és Közép-Amerikában, valamint a karibi térségben élő kajmánhalak. Valószínűleg a teknősökre is vadászhattak, amelyekből a fosszíliák sokaságából ítélve, rengeteg élt a területen, alkalmanként azonban a vízbe kerülő dögöket sem vetették meg.

Az iharkúti lelőhelyet vizsgáló csoport vezetője, Ősi Attila, irányításával a kutatások 2000 óta zajlanak az egykori bakonyi bauxitbányában. A csoportban több terület szakértői dolgoznak, vannak gerinces paleontológusok, paleobotanikusok, tafonómusok, borostyánba zárt rovarokat tanulmányozók, és fosszilis ürüléket vizsgáló fiatal kutatók is. A kutatásokat a Lendület program és az OTKA mellett támogatta többek közt az MTM, az ELTE, a National Geographic Society, a Jurassic Foundation és a Hantken Alapítvány.

Létezik egy baktérium, amely 165 millió éve semmit nem változik

Létezik egy baktérium, amely 165 millió éve semmit nem változik

Sadiq Khant újraválasztották London polgármesterének

Sadiq Khant újraválasztották London polgármesterének

Orbán Portóban: Nem lehet tudni, mit jelent a gender kifejezés

Orbán Portóban: Nem lehet tudni, mit jelent a gender kifejezés