Tetszett a cikk?

Az ókori olimpiai játékok hagyományának felújítását a francia Pierre de Frédynek, azaz Coubertin bárónak köszönhetjük, akinek némi szicíliai vér is csörgedezett ereiben. A normandiai báró imádta a XIX. század végén már meglehetősen fejlett angol sportéletet, hasonlóképpen rajongott a görög költészetért és művészetért is.


Hajós Alfréd. A "magyar delfin"
I. György görög király örömmel támogatta az olimpiák felelevenítésének ötletét, de mivel országa nem dúskált az anyagi javakban, az athéni stadion megépítéséhez például egy dúsgazdag görög mecénás pénzügyi segítségét kellett kérnie. A pedagógus és történész báró meglehetősen mereven ragaszkodott bizonyos ókori szabályokhoz, ezért például úgy rendelkezett, hogy nők nem indulhatnak a versenyeken.

1896. április 5., az első modernkori olimpiai játékok megnyitójának napja különleges dátumra esett: mind a katolikus, mind a görögkeleti egyház ekkor ünnepelte a húsvétot. Ráadásul ünnepnap ünnepnapot követett, hiszen április 6., a versenyek kezdete egybeesett a görög függetlenség ünnepével. Az olimpiai himnuszt kilenc különböző zenekar játszotta együtt, a kórus 150 tagot számlált, és a királyi család teljes létszámban megjelent a hivatalos megnyitó ünnepségen.

Napjaink szokásával szemben az eseménynek nem csaptak túl nagy hírverést, így nem valószínű, hogy a világ legjobbjai mérték össze tudásukat a versenyszámokban. Az ugyanakkor bizonyos, hogy az első újkori játékokat sikerült szabályszerűen lebonyolítani, és a győzteseknek óriási ünneplésben lehetett részük.

Magyarország számára már 1896-ban felvillant az olimpiai megrendezésének lehetősége. Igaz, mint később kiderült, Coubertin báró számunkra csupán „mézesmadzagként” vetette fel a szintén NOB alapítótag, dr. Kemény Ferenc ötletét, hogy az „Ezeréves Magyarország” milleniumi ünnepségsorozat keretében Budapesten rendezzék meg az első olimpiát. Az ötlet sokkal inkább a görögök ösztönzésére szolgált, akik el is nyerték a rendezés jogát, így sportolóink Athénban bizonyíthatták először a magyar sport kiválóságát.

Hajós Alfréd, a görög sajtóban „magyar delfinként” dicsért úszónk 100, majd 1200 méteren is diadalmaskodott. A lelkes magyar sportolók pedig arra is képesek voltak, hogy a díjátadó ünnepségen a Himnusszal beléfojtsák a „szót” a véletlenül az osztrák himnuszba kezdő zenekarba. I. György király is elismeréssel adózott Hajósnak, aki a Grafl Ödön által kifejlesztett „magyar tempóval” (váltott karú, lábmunka nélküli gyorsúszás) vívta ki magának a világelsőséget. Ám amikor az uralkodó azt tudakolta versenyzőnktől, hogy hol tanult meg ilyen remekül úszni, ő zavarában csak annyit felelt: „A vízben, Felség!”

Az első játékokon a mieink még egy ezüst- (Dáni Nándor 800 méteren) és három bronzérmet (Szokoly Alajos, 100 méteres futás, Kellner Gyula, maratoni futás és Tapavicza Momcsillo, tenisz) szereztek. Kellner a maratonin eredetileg a negyedik helyen zárt, ám mint később kiderült, az előtte célba érkező görög Szpiridon Belokasz a táv nagy részét szekérrel tette meg, ezért kizárták.

Az újkori olimpiák történetének elsőként dobogóra szólított versenyzője, Szokoly Alajos bronzérmét a szlovákok, míg Tapavicza Momcsillóét a szerbek is magukénak vallják, pedig Szerbia csak 1912-től vett részt az olimpiákon. A Magyarországon tanuló, szerb származású Tapaviczát egyébként az első „multisportolónak” nevezhetjük, hiszen teniszben, súlyemelésben és birkózásban is megmérette magát.

Statisztikák, érdekességek, éremtáblázat (Oldaltörés)


Athén, 1896
I. kiírás: 1896. április 6–15.
Résztvevő országok száma: 14
Benevezett sportolók: 241 (valamennyi férfi)
Sportágak száma: 9 (43 versenyszám)
Atlétika, birkózás, kerékpár, sportlövészet, súlyemelés, tenisz, torna, vívás, vízi sportok









Az ókori játékok első győzelmét Kr. e. 776-ban Koroibosz aratta, aki az egyetlen versenyszámban, a stadionfutásban (távja 192,3 m) diadalmaskodott. A modern játékok első aranyérmét az egyesült államokbeli James Brendan Connolly szerezte meg, aki 13,71 méterrel nyerte a hármasugrást.

Ahogy azt a ,,történelem megkövetelte“, a leghosszabb távon, a maratoni futásban – talán éppen azon az útvonalon, amelyen i. e. 490-ben egy Pheidippidész nevű katona végigfutott Marathóntól Athénig – egy görög, az Athén környéki kis faluból származó Szpiridon Luisz győzedelmeskedett, aki zömmel fügékből álló étrenddel készült a versenyre. Eredményéért számos különdíjat kapott, többek között életre szóló bérletet egy híres athéni cipőpucolóhoz – ő, aki egyébként mindig mezítláb járta a mezőket.

Az első, egyszerre magasztos, ugyanakkor kissé kezdetlegesnek tűnő olimpiát kitűnően jellemzi György főherceg tette. Amikor a görög méltóság látta, hogy a versenybírók túlságosan lassan pakolják el a súlyemelők tárcsáit, saját kezével ragadta meg a nehéz fémeket, és olyan könnyedén tette arrébb őket, mintha csak fűrészporral lettek volna töltve.

I. György király lelkesen koccintott a záróbanketten arra, hogy szülőföldje rendszeresen vendégül láthassa a sporteseményt. Az uralkodó óhaja azonban mindössze puszta kívánság maradt, és alighanem roppant csalódott lett volna, ha megtudja, hogy Athén legközelebb 108 év múlva adott helyet a játékoknak.

  ÉREMTÁBLÁZAT:


ORSZÁGARANYEZÜSTBRONZ
EGYESÜLT ÁLLAMOK (USA)1172
GÖRÖGORSZÁG (GRE)101719
NÉMETORSZÁG (GER)652
FRANCIAORSZÁG (FRA)542
NAGY-BRITANNIA (GBR)232
MAGYARORSZÁG (HUN)213
AUSZTRIA (AUT)212
AUSZTRÁLIA (AUS)200
DÁNIA (DEN)123
SVÁJC (SUI)120
VEGYES CSAPATOK (ZZX)*111


* A vegyes csapatokat különböző országbeli sportolók alkották

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!