Egerszegi Krisztina az arannyal

1980 óta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság élén a spanyol Juan Antonio Samaranch, a a sport modernizációjának elkötelezettje állt, aki képes volt elképesztően gazdaggá tenni a szervezetét. Egyszerű módszert alkalmazott: egyre látványosabb sportversenyeket szervezett, és a televíziós társaságoknak valamint a nagy szponzoroknak ideális teret biztosított a megjelenésre, a "showra", így lehetővé vált számára, hogy modernizálja a NOB régi, Coubertin által alapított székhelyét Lausanne-ban, és a nemzetközi szövetségeknek is bőven juttatott a szponzoroktól beáramló pénzből.

Az olimpiai család majdnem teljesen létszámban összegyűlt, csupán Észak-Korea, Kuba, Etiópia és Albánia nem jelent meg, Szöulban pedig rendben lezajlottak a játékok. A legfontosabb versenyeket helyi idő szerint délelőtt 10 és 12 között rendezték meg, hogy Amerikában főműsoridőben kerülhessenek adásba. Ez ugyan számos sportágban, például az atlétikában, szokatlannak hatott és ellent mondott a fiziológiai és szakmai szempontoknak, azonban a támogatóktól befolyt hatalmas összegek hatását érezve senki sem tiltakozott. A szervezés tökéletesen sikerült, a játékok és a sportolók nyugalmát semmi sem zavarta meg. A koreai diákok pedig, akik az olimpia előtt rendszeresen összetűzésbe keveredtek a rendőrökkel, erre a bő két hétre nyugton maradtak. Az NOB megújította hivatalos zászlaját, mert a régi még 1920-ban készült.

A magyarok sportolók ugyan nem teljesítettek olyan jól, mint Helsinkiben (16 aranyérem), ám 11 győzelmükkel még így is a második legeredményesebb olimpiájukat produkálták. A nagy diadalmenetet Darnyi Tamás kezdte, aki a 400 méteres vegyesúszásban (ez azóta is magyar szám) 4:14,75 perces világcsúccsal úszta a döntőt. Egy nappal később az olimpiai bajnok Török Ferenc vezette öttusacsapat (Martinek János, Mizsér Attila és Fábián László), valamint egyéniben Martinek János győzött. Ugyanezen a napon Sike András fantasztikus sikert aratott a birkózó szőnyegen, az 57 kilós versenyző se előtte, se utána nem szerepelt ilyen kiválóan világversenyen.

Az uszodában újabb aranyaknak örülhettünk: Szabó József 200 méteres mellúszásban Európa-csúccsal nyert, Darnyi 200 vegyesen ismét világrekorddal (2:00,17) szerezte meg az első helyet, ám a legkedvesebb győzelem a mindössze 14 éves Egerszegi Krisztina nevéhez fűződött. A törékeny alkatú „Egérke“ a kétajtós szekrény méretű NDK-s úszólányokat megelőzve diadalmaskodott a 200 méteres hátúszásban, és ezzel az olimpiák legfiatalabb bajnoka cím is megillette. És hogy mennyire kiélezett csaták folytak a medencében, arra jó példa Güttler Károly esete, aki 100 méteres mellúszásban egyetlen századmásodperccel (16 mm) szorult a második helyre.

Tornában Borkai Zsolt tovább folytatta a lovas hagyományokat: a szovjet Bilozercsevvel és a bolgár Geraszkovval holtversenyben, 10 pontos gyakorlattal szerezte meg a lólengés aranyát. A vívópáston újabb kardgyőzelem született: 28 évvel a római diadal után a Bujdosó Imre, Gedővári Imre, Csongrádi László, Szabó Bence, Nébald György összetételű csapat léphetett a dobogó legfelső fokára. Kajakban Gyulay Zsolt 500 egyesben, míg az Ábrahám Attila, Gyulay Zsolt, Hódosi Sándor, Csipes Ferenc összetételű csapat 1000 négyesben győzött.

Szöulban azonban némi árnyék is vetült a magyar sikerekre: a súlyemelő Szanyi Andor ezüstérmét és Csengeri Kálmán negyedik helyét törölték tiltott teljesítményfokozók miatt. 
 

Szöul, 1988

XXIV. kiírás: 1988. szeptember 17–október 2. Résztvevő országok száma: 159 Benevezett sportolók: 8391 (6197 férfi2, 194 nő) Sportágak száma: 24 (237 versenyszám) Asztalitenisz, atlétika, baseball, birkózás, cselgáncs, evezés, gyeplabda, íjászat, kajak-kenu, kerékpár, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, lovassport, ökölvívás, öttusa, röplabda, sportlövészet, súlyemelés, tenisz, torna, vitorlázás, vívás, vízi sportok Önkéntesek: 27 221 Akkreditált média: 11 331 (4978 írott sajtó, 6353 TV és rádió)

A teniszt visszavették az olimpiai programba, mert ellentmondásos lett volna profizmus vádjával távol tartani a fehér sport mestereit. (Ezúttal már a futballban is pályára léphettek a profik.) A győzelmet két nagyszerű játékos, a férfiaknál a csehszlovák Mecir, a nőknél a nyugatnémet Graf szerezte meg.

Atlétikában a jamaikai származású, de kanadai színekben versenyző Ben Johnsont ünnepelték, hiszen 9,79 másodperces világcsúccsal győzött 100 méteren. A szombati finálé után őt kiáltották ki minden idők leggyorsabb emberének, de hétfőre kiderült, hogy doppingolt, így kitiltották a játékokról, az aranyat pedig Carl Lewis kapta meg. Egyesek úgy vélték, a doppingellenőrzés akkor az amerikaiakkal szemben elnéző volt, másokkal szemben pedig kevésbé toleráns.

A nők mezőnyében az amerikai Florence Griffith-Joyner mosolyogva, minden megerőltetés nélkül nyerte meg a 100 és a 200 méter aranyérmét. Először néhány héttel korábban, az amerikai válogatón döbbentette meg a világot, amikor ő, aki legfeljebb csak jó vágtázónak számított, 10,49-es világcsúccsal, ,,férfias sebességgel“ futva győzött a rövidebb távon. A férje, Al Joyner 1984-ben a hármasugrás olimpiai bajnoka lett, a sógornőjét, Jackie Joyner-Kersee-t éveken át a hétpróba egyeduralkodójának tartották. A Fast Flónak becézett sportolónő néhány évvel később álmában hunyt el egy epilepsziás roham következtében, így nem valósíthatta meg terveit: végig akart futni egy maratonit, és gyerekmeséket szeretett volna írni.

Florence Griffith-Joyner üstökösszerű feltűnéséhez csak egy hasonló kaliberű sportcsillag, az ukrán születésű, de szovjet színekben versenyző Szergej Bubka megjelenése hasonlítható, aki minden idők legnagyszerűbb rúdugrójának bizonyult. Az előző olimpián a bojkott miatt nem versenyzett, de ezúttal megszerezte az aranyat, amely nem csupán az ő gyűjteményét gazdagította, de sikere az olimpia rangját is emelte. Az úszóversenyeken először nyert olimpiai aranyat egy színes bőrű úszó, a Suriname-ból érkezett Anthony Nasty, aki 100 pillangón diadalmaskodott.

A műugrók közül az amerikai Greg Louganis került ki győztesen, aki ezzel sportága legnagyobb egyéniségévé, négyszeres olimpiai aranyérmessé vált. Ráadásul úgy sikerült nyernie, hogy az egyik kísérlete során beverte a fejét az ugródeszkába, és a víz piroslott a vérétől, ám ő nem adta fel, folytatta a versenyt. Néhány évvel később drámai vallomást tett, kiderült, hogy HIV-pozitív.

Az amerikai Matt Biondinak majdnem sikerült beállítania Spitz müncheni rekordját, ám az 1972-es rekorderrel szemben ő ,,csupán“ öt aranyat, egy ezüstöt és egy bronzérmet szerzett, míg a keletnémet Kristin Otto hat aranyat gyűjtött be, ami új olimpiai rekordnak számított a női versenyzők között. Az ökölvívók tornáján óriási botrányok robbantak ki, elsősorban azért, mert a dél-koreai versenyzőket segítették a bírók. Még az is felvetődött, hogy a pontozók arcátlan ténykedése miatt leveszik a bokszot az olimpia műsoráról.

Végül még két érdekes történetet érdemes megemlíteni: az olasz Davide Tizzano aranyat nyert a négypárevezősök mezőnyében, de a díjátadó után beleejtette az érmét a vízbe, és a dél-koreai könnyűbúvárok órákon át keresték, míg rátaláltak. Az igazi nevetség tárgyává azonban labdarúgó honfitársai váltak: az olasz válogatott többek között Tacconival, Ferrarával, Ancelottival a soraiban 4-0-ra kikapott Zambiától –igaz, ez is elég volt a negyedik helyhez.

  ÉREMTÁBLÁZAT:

ORSZÁG	ARANY	EZÜST	BRONZ
SZOVJETUNIÓ (URS)	55	31	46
NÉMET DEM. KÖZT. (GDR)	37	35	30
EGYESÜLT ÁLLAMOK (USA)	36	31	27
DÉL-KOREA (KOR)	12	10	11
NÉMET SZÖV. KÖZT. (FRG)	11	14	15
MAGYARORSZÁG (HUN)	11	6	6
BULGÁRIA (BUL)	10	12	13
ROMÁNIA (ROU)	7	11	6
FRANCIAORSZÁG (FRA)	6	4	6
OLASZORSZÁG (ITA)	6	4	4
...	...	...	...