„A család és a hozzátartozók részéről azért merült fel igény arra, hogy egy tapasztalt magyar hegymászó, aki ismerős a himalájai hegymászás területén, kiutazzon és személyesen vizsgálja meg a körülményeket, mert Kínából csak lassan csordogált az információ, és az is egy szűrőn keresztül – mondta Mécs László hegymászó-oktató, a Magyarok a Világ Nyolcezresein expedíciósorozat egyik alapítója, aki ezúttal Kínában járt a négy eltűnt magyar hegymászó ügyében. – Mindenki tudni szerette volna, mit csinálnak a kínaiak pontosan.”
Mécs helyi szakértők társaságában kielemezte a korábban készült fényképeket, majd személyesen 4400 méterig tudott felmenni, a további haladást elsősorban az időjárás és a kínai hegymászótársa fizikai állapota gátolta. Gyakorlatilag a helikopteres mentés maradt az egyetlen esély arra, hogy azokat a kételyeket is kizárják, miszerint Csizmadia Péterék a hegy másik oldalán mászhattak le, hogy civilizált helyre érkezzenek. Ez azonban nem történt meg, mert az időjárás miatt nem kapták meg a felszálláshoz szükséges engedélyeket, pedig Mécs egy alkalommal még Csengduból is visszafordult emiatt.
Az omlás előtti és utáni állapot, bekeretezve a hatalmas leomlott rész |
A magyarok elsodort tábora a sötétebb sziklafal alatt állhatott |
A kép alsó részén látható sziklatörmelék omlott le és borította be a területet |
„A hegymászók mindig igyekeznek a legbiztonságosabb helyre telepíteni a táborokat, Szöcsi (Csizmadia Péter) pedig nagyon tapasztalt mászó volt – tette hozzá Kollár Lajos, a Magyarok a Világ Nyolcezresein expedíciósorozat vezetője. – Néha azonban az alpinisták kompromisszumokat kell kössenek a körülmények miatt. Az objektív veszélyeket sajnos nem lehet teljesen kiküszöbölni.” A négy magyar hegymászót (Csizmadia Péter, Pechtol Balázs, Mikolovits Veronika, Tolnay Katalin) itthon eltűntnek nyilvánították.