„A család és a hozzátartozók részéről azért merült fel igény arra, hogy egy tapasztalt magyar hegymászó, aki ismerős a himalájai hegymászás területén, kiutazzon és személyesen vizsgálja meg a körülményeket, mert Kínából csak lassan csordogált az információ, és az is egy szűrőn keresztül – mondta Mécs László hegymászó-oktató, a Magyarok a Világ Nyolcezresein expedíciósorozat egyik alapítója, aki ezúttal Kínában járt a négy eltűnt magyar hegymászó ügyében. – Mindenki tudni szerette volna, mit csinálnak a kínaiak pontosan.”

Mécs helyi szakértők társaságában kielemezte a korábban készült fényképeket, majd személyesen 4400 méterig tudott felmenni, a további haladást elsősorban az időjárás és a kínai hegymászótársa fizikai állapota gátolta. Gyakorlatilag a helikopteres mentés maradt az egyetlen esély arra, hogy azokat a kételyeket is kizárják, miszerint Csizmadia Péterék a hegy másik oldalán mászhattak le, hogy civilizált helyre érkezzenek. Ez azonban nem történt meg, mert az időjárás miatt nem kapták meg a felszálláshoz szükséges engedélyeket, pedig Mécs egy alkalommal még Csengduból is visszafordult emiatt.

Az omlás előtti és utáni állapot, bekeretezve a hatalmas leomlott rész

"Ha négy ember tűnik el egyszerre, azt nagy valószínűséggel omlás vagy lavina okozhatja. Gleccserhasadékba általában nem esik bele mind a négy ember. Tudnunk kell, hogy Kínában nincsen akkora hagyománya a hegymászásnak, mint például Tibetben vagy a szomszédos Nepálban. Ebben az esetben is Tibetből kellett hozni a mentésre alkalmas hegymászókat.” Mécs szerint nem igazságos lassúsággal vádolni a kínai mentés megszervezését, hiszen a Himalájában nem szokás a hegymászók által megadott érkezési időpont előtt mentőcsapatot szervezni és indítani. A kínaiak mindent megtettek.

A magyarok elsodort tábora a sötétebb sziklafal alatt állhatott

„Az összekötő tiszt által készített október 21-i, valamint a későbbi képek összehasonlításánál jól látszik, hogy ez egy rendkívüli méretű omlás volt. Nem reális azt gondolni, hogy máshol jöttek le.” Az ott készült felvételeken Mécs megmutatta a magyar hegymászók utolsó táborhelyét: jól láthatóan azt a területet teljes mértékben eltemette az omlás. A hasonló csuszamlást okozó földmozgások nem ritkák arrafelé. Korábban a régióban is történt egy nyolcas erősségű rengés, ami meggyengíthette a Ren Dzsong Feng fél kilométer széles völgyében leszakadó részt.

A kép alsó részén látható sziklatörmelék omlott le és borította be a területet

„Tehát inkább omlás volt ez, mintsem lavina. Minden jött a hegyről: hó és jég, de leginkább szikla és föld. A mentés már csak azért is volt nehezebb, mert október 22-e – az omlás valószínűsíthető ideje – óta hetek teltek el, a hó pedig betakart mindent.” A tábor nem a legbiztonságosabb helyen volt, ezért a négy magyar át is vitte egy biztonságosabb helyre a sátrakat, valószínűleg egy nagyobb sziklafal védelmébe. Ám itt is elérte őket a lezúduló törmeléktenger. A mentőcsapat egyetlen vizespalackot talált a magyar hegymászók után.

„A hegymászók mindig igyekeznek a legbiztonságosabb helyre telepíteni a táborokat, Szöcsi (Csizmadia Péter) pedig nagyon tapasztalt mászó volt – tette hozzá Kollár Lajos, a Magyarok a Világ Nyolcezresein expedíciósorozat vezetője. – Néha azonban az alpinisták kompromisszumokat kell kössenek a körülmények miatt. Az objektív veszélyeket sajnos nem lehet teljesen kiküszöbölni.” A négy magyar hegymászót (Csizmadia Péter, Pechtol Balázs, Mikolovits Veronika, Tolnay Katalin) itthon eltűntnek nyilvánították.