Valószerűtlen meccsen fordítottak a horvátok és győzték le a nagyon elszánt, de nem elég tapasztalt angolokat. Az eddig két hosszabbításos meccsen túl lévő, eleve fáradtabb horvátokat a szívük hajtotta előre, és az, hogy ez az utolsó esélye ennek a generációnak egy nagy dobásra. És éltek vele: bejutottak a döntőbe, ahol Franciaország vár rájuk. Kis fricska is ez annak a focinak a korában, amelyben a technika egyre nagyobb szerepet kap, minden egyre inkább nagyüzemszerűen működik - mennyit tud adni a szív és az eltökéltség.

Angol fölény az elején

Az angol és horvát csapat eddig hétszer találkozott, az angolok négyszer, a horvátok pedig kétszer diadalmaskodtak, egy meccs pedig döntetlennel ért véget. A horvátok utoljára 11 évvel ezelőtt, 2007-ben verték meg fociban az angolokat 3-2-re. A statisztika tehát angol fölényt mutatott, de ennek most nem volt jelentősége. Ahogy annak sem, hogy Horvátország épp 20 éve ezen a napon nyert Hollandia ellen 2-1-re, és lett ezzel bronzérmes az 1998-as világbajnokságon.

Rögtön a 4. percben jöhetett egy angol szabadrúgás, Modric vágta fel 18 méterre a horvát kaputól a nagy lendülettel érkező Trippiert, aki be is vágta annak rendje és módja szerint a szabadrúgást - ez volt az első gólja a válogatottban. Subasic tehetetlen volt, a kezét sem emelte fel, pedig nem ment teljesen a sarokra a lövés. A horvátok ezután óvatosan támadtak, de az angol kontrákban érezni lehetett a veszélyt, több szögletet is lőhettek. Az angolok dinamikusabbak, lendületesebbek voltak ekkor, elvileg ők érkeztek kipihentebbek, hiszen a horvátok hosszabbításra kényszerültek az oroszok ellen, míg az angolok simán nyertek Svédország ellen. A horvátok továbbra sem tudtak lendületbe jönni, idegeskedtek, jól működött az angol védekezés.

AFP / Manan Vatsyayana

A 30. percben Kane kétszer is gólt lőhetett volna, Subacic védett kétszer, főleg a második volt ajtó-ablak helyzet a csatár előtt, közvetlen közelről lőtte kapufára. Jött is a horvát válasz a 32. percben, Rebic először beadta a labdát, aztán az ismétlésben lőtt, Pickford a helyén volt. Folytatódtak a horvát rohamok, kezdett felpörögni a horvát együttes is. A széleket elég jól zárták le az angolok, hiába próbáltak a horvátok gyakran oldalt váltani, széthúzni a játékot. A távoli lövések is pontatlanok voltak, Vrsaljko a 43. percben bombázott fölé. De hogy lehet mit keresni a horvátoknak, azt a 45. percben egy angol védelmi hiba mutatta meg, ami után Modric még beívelhetett egy szabadrúgást. A félidő végén még volt egy videózás, de nem kaptak 11-est a horvátok. Az angolok akarata érvényesült jobban, megérdemelten vezettek egy félidő után.

Jött a fordulat

Hogy lesz így horvát döntő? Olvasóink 60 százaléka a déli szomszédokat várták a döntőbe a reggeli szavazásunkon. De a horvátoknak változtatniuk kellett, ha valamit akartak. Csere nem volt a szünetben az egyik csapatban sem. A horvátok egy kicsit jobban nyomtak, de továbbra is hibázgattak. Kane-nek továbbra sem volt szerencséje, egy fejest hibázott az 56. percben, pontosabban Lovren előzte meg. Ekkor már nem volt annyi angol kontra. Perisic 65. percbeli 17 méteres lövése jelezte, a horvátok még egy lapáttal rá tudnak tenni, Walker önfeláldozóan blokkolta azt a 16-oson belül.

És a 68. percben jött Perisic csúsztatott fejese, és a horvát egyenlítés. Ekkor már nem volt olyan hatékony az angol védekezés, mint korábban. Az volt a kérdés, megzavarja-e az angolokat a gól, felülkerekednek-e a horvátok. A 72. percben a Perisic-kapufa erre engedett következtetni. Ekkor az angol védelem már könnyebben volt zavarba hozható. Mindkét csapat rákapcsolt, a horvátok mintha önkívületben játszottak volna. Nyoma sem volt ekkor az utolsó negyedóra elején a taktikailag fegyelmezett, kockázatminimalizáló játéknak. Döntésre akarták vinni a csapatok a dolgot. Az angol védelem dadogott, olykor hajmeresztő dolgokat csináltak. A fiatalos lendület vagy a tapasztalat győzedelmeskedik, egyre inkább ez volt a kérdés. Bánhatták már az angolok, hogy az első 45 percben olyan pazarlóan bántak a helyzeteikkel. A 91. percben Trippier csavarhatott be a jobboldalról szabadrúgást, de mellé ment Kane fejese. Ez lett a vége, jöhetett a hosszabbítás.

AFP/ Mladen Antonov

Brutális igénybevétel a testnek

A hosszabbítás elején történt kényszerű horvát csere jelezte, itt már a teljesítőképesség határán játszanak a csapatok. Talán a cseréknek is köszönhetően lendületesebbek lettek megint az angolok, több távoli lövés is jelezte ezt, Stones erős fejesét pedig Vrsaljko a gólvonalról kellett kifejelje. Szerepet cseréltek a csapatok: az angolok támadtak, a horvátok kontráztak - Mandzukic csak Pickford bravúrjának köszönhetően nem lőtt egy ilyen akcióból gólt. Ebben az első félidőben is az angolok voltak egy fokkal jobbak.

És a 109. percben jött Mandzukic szemfüles gólja, amiről már lemaradtak a fáradt angol védők. Vajon ez a találat letaglózza-e az angolokat vagy feltámadnak, ahogy a horvátok? Ez volt a kérdés. És az, hogy a tapasztalt horvátok mennyire tudnak időt húzni a maradék 10 percben. Ja, és hogy honnan van erejük a horvátoknak. Trippier sérülése is jelezte, mindenki az utolsó erőtartalékokat mozgósítja, túl kell feszíteni a húrt. De a horvátok megoldották, kivédekezték.

És ez a meccs azt is jelezte, a friss, erős, fegyelmezett franciák is óriásit hibáznak, ha azt gondolják, zsebben van a világbajnoki arany - mert ezt a horvát csapatot akkor sem szabad leírni, ha már csak mászni tudnak a pályán.

AFP / Sputnik / Anton Denisov

Horvátország: Subasic - Vrsaljko, Strinic (Pivaric, 94. perc), Perisic, Lovren - Rakitic, Modric (Badelj, 118. perc), Brozovic - Rebic (Kramaric 101. perc), Vida - Mandzukic (Corluka, 115. perc)

Anglia: Pickford - Walker (Vardy, 112. perc), Stones, Maguire - Lingard, Henderson (Dier, 97. perc), Trippier, Young (Rose, 91. perc), Dele - Kane, Sterling (Rashford, 74. perc)

Gól: Trippier (5. perc), Perisic (68. perc), Mandzukic (109. perc)

sárga lap: Mandzukic (48. perc), Walker (54. perc), Rebic (96. perc)