Tokió 2020
Sosem volt még ilyen olimpia, mint a tokiói - egy évet csúszott, szigorú járványügyi szabályok mellett, nézők nélkül, állandó fenyegetettség mellett zajlott. De lezajlott, és így is jó volt. És így is megvoltak a felemelő vagy drámai pillanatai, így is akadtak hősök, ünnepeltünk legendákat és fedeztünk fel új csillagokat. A hvg.hu cikksorozatában mindezeket megtalálja.
Hiába a szervezők több hónapos munkája, a nyílt vízi úszóversenyeknek (hosszútávúszás és triatlon) otthont adó Tokiói-öböl vízminősége továbbra is elégtelen, és alaposabb tisztítást igényel – írja az Indepentent.
A lap szerint a szagot a víz baktériumkoncentrációja okozza, amelyet a két héten belül kezdődő versenyre muszáj lenne csökkenteni. A probléma nem új a hatóságoknak: 2019-ben egy paratriatlon versenyt kellett lefújnia Tokiónak az olimpiára való készülés részeként az E-coli baktériumok magas szintje miatt. A kórokozók nagyszámú jelenléte közelmúltbéli szennyvíz- vagy állati ürülék okozta szennyezésre utal.
A japánok többféleképpen próbálkoztak a víz tisztításával. A hatóságok eddig több mint 22 ezer köbméter homokot öntöttek az öbölbe, hogy kedvező környezetet teremtsenek a víz tisztításában fontos szerepet játszó organizmusoknak, valamint felhúztak egy háromrétegű poliészter paravánt a vízben, hogy távol tartsák a baktériumokat az úszópályától. A helyszínnek emellett saját víztisztító helyisége is van, amely a mederből kifutó vizet átmosva tölti vissza az öbölbe.
Mindezek ellenére a víz továbbra is büdös, ennek oka pedig az Independent szerint a város kialakításában keresendő. Tokió eső- és szennyvízelvezető rendszere a japán fővárost körülőlelő folyókba, tisztítás után engedi vissza a vizet, ennek infrastruktúrája viszont még az 1930-as években épült ki, amikor feleennyien laktak a most harmincmilliós városban. Nagyobb esőzések esetén a vízelvezetést nem tudja menedzselni az elöregedett rendszer, és sokszor tisztítatlanul kerül a szennyvíz a természetes vizekbe.
