szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Meglátása szerint persze alapvető változásokra lenne szükség, hogy házigazdaként sikeresen szerepeljünk.

Párizs 2024 - hírek
Száz év után újra Párizsban gyűlnek össze a világ legjobb sportolói, hogy 35 sportágban minél gyorsabban, erősebben és magasabbra jussanak. A július 26. és augusztus 11. között zajló játékok minden magyar érintettjéről és fontos híréről beszámolunk cikksorozatunkban.
Friss cikkek a témában

A Nemzeti Sportnak a párizsi magyar nagykövetségen lehetősége volt interjút készíteni Gyulay Zsolttal, aki többek között a többekben megbotránkozást keltő nyitóünnepségről is nyilatkozott. Szerinte az ünnepséget nem szabad összekeverni az olimpiával, az egy lehetőség arra, hogy egy ország megmutassa magát, a sport az sport. Hozzátette, többekkel beszélt, és – ahogyan ő fogalmazott – ők is meglepetéssel nézték a megnyitóünnepséget.

“De kérem azt, hogy a sportolókat, a sportágakat, a nemes versengést, a fair play szellemét nézzék, mert egyébként a versenyek fantasztikusak, a történelmi helyszínek, például a vívás a Grand Palais-ban, egészen elképesztő. A szervezés és az egész, ami mögötte van, kérem, ne bántsanak érte: százszor jobb olimpiát tudnánk csinálni. Szervezésben, transzportban, szállásban, megközelítésben és a helyszínekben is. Ebben teljesen magabiztos vagyok” – tette hozzá.

Megjegyezte, persze csodálatos, hogy száz év után visszatért ide az olimpia. “Ennek ellenére rettenetesen vegyes a kép, de teljesen mindegy, a történelemkönyvekbe, aki bekerül, bekerül. Mindegy, milyen volt a kaja az olimpiai faluban, hogy kemény volt az ágy, vagy hogy rossz volt a megnyitóünnepség. Ha tehenek potyognak az égből, a feladatot akkor is teljesíteni kell, és csak a versenyszámra szabad koncentrálni” – fűzte hozzá.

Beszélt arról is, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét mindig az aktuális olimpia éremszámáról ítélik meg, de ez persze nem országspecifikus, mindenhol ez van, és nemcsak itthon gondolák azt, hogy a sport stratégiai ágazat, de – jegyezte meg – főleg Ázsiában képesek elképesztő erőforrásokat megmozgatni. “Ebben nyilvánvaló, hogy a világnak óriási tartalékai vannak. Közelíteni kell a realitásokhoz, nagyon kell örülni és megbecsülni mindent. Nem véletlenül mondtuk azt, hogy már maga a kvalifikáció is óriási eredmény. Az éremszerzés kiemelkedő” – tette hozzá.

Így dőlt be Rákosiék terve az 1960-as olimpia megrendezésére

Magyarország az 1910-es évek után a Rákosi-rendszerben is nekifutott az olimpiarendezés pályázatának. A korabeli ötletet az ilyesfajta eseményt a politikai célokat szolgáló eszköznek tekintő Rákosi-vezetés ugyancsak felkarolta. Az 1960-as játékok megrendezését végül Róma kapta, a magyar kudarc sok más mellett éppen a szovjeteknek köszönhető. A cikk a HVG 2002.

Gyulay Zsolt Milák Kristóf teljesítményét is értékelve kritikát fogalmazott meg a sportági szerepléseinket illetően. Mint megjegyezte, azokban a számokban, amikben ilyenkor már érmeket gyűjtöttünk, most még döntőbe sem jutunk ezekben a számokban. “Nyilvánvaló, hogy minden egyes sportágnak el kell gondolkodnia azon, hogyan tovább. Hiszen ha abban gondolkodunk – és én ebben gondolkodom természetesen –, hogy valamikor Magyarországon olimpiát rendezzünk, akkor alapvető változtatások szükségesek ahhoz, hogy amikor odaérünk, akkor nagyon sikeres csapatunk legyen.”

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!