Az atlétikai világdöntő a sportág nemzetközi szövetségének (World Athletics, WA) új formátuma, amelyet első alkalommal a Nemzeti Atlétikai Stadionban tartanak majd meg. A 10 millió dollár összdíjazású versenyen – ahol a győztesek fejenként 150 ezer dollárt is kapnak az aranyérmük mellé – „legjobbak legjobbjai” vesznek majd részt: az aktuális olimpiai és világbajnokok, a Gyémánt Liga-győztesek, valamint a világranglista élmezőnye.

Az eseményt kétévente, a világbajnokság nélküli években rendezik majd meg, és 70 ország 400 versenyzőjét várják rá. Az atléták 16 egyéni futó- és tíz ügyességi számban versengenek majd. Két váltó is lesz: a 4X100-as és a 4X400-as vegyes váltó.

Az új versenyt bemutató budapesti sajtótájékoztatón Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár azt mondta: elérték a WA-nál, hogy a férfi kalapácsvetés is bekerüljön a programba, amelyben a magyar atléták hagyományosan erősek: a tavalyi vb-n Halász Bence például bronzérmet, a párizsi olimpián pedig ezüstöt nyert. Emellett a magyar versenyzők bizonyos feltételek teljesítése esetén szabadkártyával részt vehetnek majd. (S hogy a két nem versenyszámai egálba kerüljenek, a WA-nál úgy döntöttek, hogy a nőknek hármasugróversenyt rendeznek majd.)

Schmidt a stadionról is beszélt, s elárulta, hogy

a hónap végén végre megnyitják a sportolni vágyók előtt.

Sebastian Coe, a WA elnöke elismeréssel beszélt a világbajnokságot szervező magyar csapatról és örömét fejezte ki amiatt, hogy a kormányzat is a támogatásáról biztosította őket, amikor előálltak azzal, hogy Budapestre hoznák az első világdöntőt. „Ez volt a logikus döntés, tudtuk, hogy itt jó kezekben leszünk” – jegyezte meg, majd a bókok sorát folytatva úgy fogalmazott: a számok is alátámasztják, hogy tavaly okkal nevezte minden idők legjobbjának a budapesti vb-t, amelyen számos innovatív megoldást is bevezettek – például itt alakítottak ki először úgynevezett éremplázát, ahol a nézők testközelből ünnepelhették a versenyzőket, amikor megkapták az érmüket.

Arról is beszélt Coe, hogy szándékaik szerint az új verseny „kihagyhatatlan” lesz, tele újításokkal, amelyeket a helyszínen szurkolók és a televíziónézők is élveznek majd. Azt is célnak nevezte, hogy minél több fiatalt, új közönséget vonzzanak be.

Felszólalásának egy pontján Coe odafordult Schmidt Ádámhoz és sejtelmes mosollyal arra utalt, hogy Budapest talán nem csak egy alkalommal lehet majd a világdöntő házigazdája. Lapunk erre vonatkozó kérdésére később azt válaszolta:

Beszélgettünk erről, de ezt egyelőre inkább csak puhatolózásnak mondanám.

A versenyt kétévente mindenképpen megrendezzük majd, és már most számos város érdeklődik élénken a rendezés iránt”.

A kétszeres olimpiai bajnok középtávfutó Coe-t – aki 2015 óta vezeti az sportág nemzetközi szövetséget – arról is kérdeztük, hogy az atlétika új hőseit, jövőjének meghatározó arcait keresik-e majd az új verseny segítségével, hiszen Usain Bolt 2017-es visszavonulása után néhány évig igazi világsztár nélkül maradt a sportág. „Usain különleges volt, legalább annyira, mint Muhammad Ali az ökölvívásnak, és mindig az is marad, de az atlétikában most több világhírű sportolónk van, mint amennyi valaha volt. Amikor Sydney McLaughlin, Mondo Duplantis, Femke Bol, Jakob Ingebrigtsen versenyez, többen beszélnek róluk, mint amikor Usain volt az atlétika legnagyobb alakja. Az atlétika, amennyire csak vissza tudok emlékezni, most van a legjobb formában.”